Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-11-12 / 45. szám
Ennél a választásnál meg keli mutatni, hogy Budapesten a polgári elemet háttérbe szorítani nem lehet P^pp József, az Ügyvédi Kamara elnökének nagyhatású beszéde a Jobb- és a baloldala demagógiáról — Dési Géza és Éber Antal ünneplése az Erzsébetvárosi Körben Az Egységes Községi Polgári Párt és a Polgári jj Egység Klubja szokásos hétfő esti vacsoráján több, 1 mint kétszázan vettek részt. A vacsorán jelen voltak: | Kozma Jenő, Szabó Sándor országgyűlési képviselő, Becsey Antal, Papp József, az Ügyvédi Kamara elnöke, Wellisch Andor, Lengyel Endre, Horváth Károly, Bakonyi János, Bakonyi Pál, Farkas József, Mózer Ernő orsz. kőpv., Hubert Vilmos, Andréka Károly, Orova Zsigmond, Faber Fülöp, Nervetti Viktor, Kármán Norbert igazgató, Erőpdy Sándor és Morvay Zsigmond ny. főispánok, Vákár P. Artúr min. tan., Kollmann Dezső, Bódy Tivadar fházi tag, Sándor László, Glücksthal Samu fházi tag, Csécsi-Nagy Miidós, Szécsi Ernő h. t. főorvos, Szendy Károly és Némethy Béla tanácsnokok, Bucsánszky Bertalan elöljáró, báró Babarczy István, Abonyi Tibor, Girardi Tibor, Holtzer Nándor, Szentirmay Imréné, óbudai Freudiger Károly, Orbán TL. Géza, Némethy Ferenc, Pompéry Elemér, Dorner Gyula min, tan., Ziegler István dr., Grosch Károly dr., Schmidt Richárd, Kerekes Ödön dr., Németh Béla, Politzer Gusztáv,, Günther Tivadar és még sokan mások. A vacsorán Kozma Jenő szólalt fel elsőnek s meleg szavakkal köszöntötte Papp Józsefet, az Ügyvédi Kamara köztiszteletben álló elnökét. Kozma Jenő ezután azt fejtegette, hogy a párt programja met is okozhat az egész ország politikájára nézve. Fájdalom, azt kell tapasztalni, nemcsak itt Budapesten és Magyarországon, de külföldön is, hogy azt a fogalmat, hogy polgár, amely a légszebb fogalmaknak egyike, amely a legszebb erényeket és tulajdonságokat foglalja önmagában, az utolsó időben sutba dobják. Azt mondják, bogy a polgárság túlélte magát, levitézlett. Úgy a jobboldalon, mint a baloldalon támadják a polgári elemet, a polgári gondolkozást és a kapitalisztikus rendet. Hogy mi ennek a következménye, azt tapasztaltuk már a saját bőrünkön, 1919-ben és 1920-ban. Hova vezet az, ha a baloldali szélsőségek elemei túlsúlyra vergődnek. A jobbolodali szélsőségek a hazaftság kérdésében egy egészen új ideológiát állítanak fel. Azt mondják, hogy a nemzeti érzés csak ezek, vagy azok kiváltsága lehet és abból ki akarják rekeszteni a polgárság egy tekintélyes nagy és értékes rétegét. Pedig a hazafiság nincs kötve osztályokhoz, valláshoz, vagyonhoz. Minden tisztességes, becsületes ember, aki ennek a hazának hű polgára, joggal mondhatja magát hazafinak és ebből a szent érzésből senkit sem szabad kizárni. Papp József végül nagy ékesszólással fejtegette a polgár szó jelentőségét, a polgárság fontosságát, a polgári társadalom nemzetfenntartó erejét. Ha kultúra van egy országban, azt a kultúrát mi egyedül a polgárságnak köszönhetjük és a kultúra az, amely legjobban tud ellendllani minden néven nevezendő támadásnak. Nincsen olyan tényező a világon, aminek olyan ellentál ló képessége van, mint a kultúrának, nem szabad tehát a kultúrát teremtő, védelmező és fenntartó polgári elemet lebecsülni. Nem szabad leszorítani arról a politikai térről, amely neki hiva- tottságánál fogva adatott. Soha nem volt azonban nagyobb szükség a polgárság súlyára és jelentőségére, mint ezekben a nehéz időkben. Ezután az új fővárosi törvénnyel foglalkozott, amely új alapokra fekteti a főváros adminisztrálását. Senki se állítsa azonban azt, hogy a fővárosi törvény az önkormányzat ellen irányul. A törvény csupán a kormány ellenőrzését akarja fo- kozottabbá tenni. Tegye meg a kormány e tekintetben a maga kötelességét, de tegye meg a polgárság is fokozott mértékben a kötelességét, hogy még behatóbban éljünk az autonómiával mint azelőtt. Csak az állíthatja, hogy az új törvény kizárja az autonómiát, aki nem ismeri a törvényt és nem ismeri az indokokat, amelyek azt létrehozták. A polgári egységre, a polgári gondolatra és annak reprezentánsára: Kozma Jenőre ürítette poharát. Utána Szentirmay Imxénó és mások szólaltak fel. A mm nyomorúságot fel kell váltania egy Jobb és szebb korszaknak a polgárság megerősítése, mert egy erős, jómódú polgári társadalom egyértelmű a gazdasági élet virágzásával, az ország és a főváros boldogulásával. Kozma Jenő tetszéssel fogadott beszéde után József dr. emelkedett szólásra és közvetlen szavakkal köszönte meg Kozma Jenő kitüntető megemlékezését. Ezután a gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozott, majd a különböző ellenzéki pártok tobzódó korteshadjáratát ítélte el, amely már annyira túlteng, mintha nem is egy községi választásról, hanem legalább a páneurópai unió megalakításáról lenne szó. Nem mondja, hogy a közsiégi választás nem fontos, sőt sok tekintetben még fontosabbnak tartja a községi választást, az országgyűlési választásoknál is. Nem szabad azonban szó nélkül hagyni, hogy ebben a választási Icampányban annyi ide nem tartozó jelszót, demagógiát és egyéb kísérő jelenséget látunk, amelyek nélkül ezt a választást sokkal simábban, sokkal eszté- tikusabban lehetne lebonyolítani. — A választások célja az — mondotta, — hogy kapjunk egy derék, jóravaló törvényhatósági bizottságot, amely a fővárosnak, a mi szeretet hazánk szívének az ügyeit fogja kezelni. De egy más célja is van ennek a választásnak. Ezen választással kapcsolatosan meg kell mutatnunk azt, hogy itt Budapesten a polgári elem dominál, a polgári elemnek van túlsúlya, hogy a polgári elemet leszorítani semmi körülmények között egyetlenegy pártnak sem lehet, mert ez közveszedelmet okozhat. Közveszedelmet nemcsak Budapestre, de közveszedelIPAROSOK! KISKERESKEDŐK ! TISZTVISELŐK! MA A HÍRŰT beszél a dohányzók pártjának gyűlésein Beszámol a nikotin okozta bajokról és elmondja, hogy a Dohányjövedék nikotimnentesített cigarettái és szivarjai tökéletesek, élvezetesek, anélkül, hogy ártanának az egészségnek. Az Erzsébetvárosi Körben hétfőn este 450 terítékű társasvacsorát rendeztek a kerületi Egységes Községi Polgári Párt jelöltjeinek tiszteletére. Dési Géza orsz. képviselő, a Kör társelnöke, üdvözölte a megjelenteket a maga és a betegsége miatt távolmaradt Ugrón Gábor ny. belügyminiszter, a Kör elnökének nevében. Ebben a körben, amióta közel hat évtizede Ehrlich G. Gusztáv megalapította, mindenkor az volt az irányelv, hogy a polgárok szeressék és tiszteljék egymást, mert semmiféle jelszó vagy politikai zászló miatt nem szabad egymásra uszítani és egymás ellenségévé tenni a kerület és a főváros polgárait. Ezután a fölösleges városi közüzemek ellen beszélt és hangoztatta, hogy ma nemcsak hirdetni kell az optimizmust, hanem gyakorolni is, mert a mai nyomorúságot fel kell váltania egy jobb és szebb korszaknak, amikor a budapesti polgárnak ismét meg lesz a kenyere, a nyugalma és a reménysége. Végül különös melegséggel köszöntötte Éber Antalt, a magyar köz- gazdasági életnek kitűnőségét, aki egész tekintélyé- | vei, tudásával és harckészségével mindenkor síkra- szállt a budapesti polgár érdekeiért. Lelkes éljenzés követte Dési Géza nagyhatású beszédét, amely után Éber Antal emelkedett szólásra, aki beszéde elején kijelentette, hogy eljövetelének egyik célja, hogy búcsút vegyen az Erzsébetvárostól, amelynek legutóbbi tízévi közpályán mindent köszönhet, mert az Erzsébetváros küldte be Ehrlich G. Gusztáv ajánlására a főváros törvényhatósági bizottságába. Mint a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke inkompatibilisnek tartja, hogy kamarai tagtársáival^ a községi választásokon a bizottsági tagsági helyekért versenyre kelljen és ezért sehol sem jelöltette magát. Nagy vigaszt lát azonban abban, hogy a polgárság bizalmából bevonul a város közgyűlési termébe Dési Géza, akinek személyében erkölcsi és szellemi tekintetben egyaránt kiváló, polgártársai ügyét szívén viselő erőt nyer a főváros törvényhatósági bizottsága. Ezután gazdasági kérdésekről beszélt Éber Antal a hallgatóság feszült figyelme mellett. Bár a mai magyar gazdasági válság csak egyik függvénye a gazdasági világválságnak, amelyet fogyatékos erőnkkel elhárítani nem tudunk, mégis megmaradt bajainknak egy bizonyos része, amelyet saját erőnkből kell kiküszöbölnünk. — Az a meggyőződésem, — folytatta Éber Antal, — hogy a legközelebbi idő legnagyobb problémája Magyarországnak nemcsak a takarékosság, hanem a közületek működési körének megszűkítése és itt kapcsolódik a kérdésbe az aktuális politika. E súlyos, csak töviseket hozó feladat megvalósítását nem kuruzslóra vagy delejesasszonyra kell bízni, hanem arra a férfiúra, aki szellemi képességeivel és tehetségének átütő erejével bizalmat keltett személye iránt bent az országban és tekintélyt a külföldön. Nem a homo novusok sorában keresem az operatőrt, aki a súlyos műtétet elvégzi, hanem abban az államférfiúban, aki okosságával, hazafiasságával, diplomáciai ügyességével és ha talmas energiájával megoldotta már a maiaknál súlyosabb nemzeti problémákat is. Ez a férfiú Bethlen István gróf, aki az ország rendjének és jogbiztonságának helyreállításával, a magyar pénzügyek szanálásával bebizonyította hiva- tottságát a nemzet kormányzatának vezetésére. Sokkal könnyeb a kínálkozó ellenzéki népszerűsködés hangszerén játszani, de a közgazdasági életben szerepet vivő férfiúnak kötelessége polgártársai iránt a problémák helyes megoldásának útjára és arra a személyre is rámutatni, akitől a súlyos bajok orvoslását a legnagyobb biztonsággal remélhetjük. A társasvacsora közönsége lelkesen megéljenezte Ebert, majd Nessi Gyula, a Kör társelnöke, kérte a választópolgárságot, hogy vigye diadalra Dési Géza és a többi jelölt lobogóját. Ledermann Mór főv. biz. tag a kereskedők és iparosok támogatásáról biztosította a Dési vezetésével induló listát. Nádor Jenő felköszöntötte Szarnék Emilt, aki beszédében a fővárosi polgárság egységes frontjának kialakulását sürgette a felforgató szélsőséges törekvésekkel szemben. Koseúli gőx- és motorhengerlést WOLF ERNŐ SSfgSayíáM ; WOLFFEwü t«í.: ueywény«# 13-82 Kud3F«8t-ÍKelenf3!d, BMítaersi-át 101 MEGBÍZHATÓ Svétí golyós és görfjé* Speis. síííSo» mo&R és irwio? kerékpár C3&pé§y®k, coíH és iKárstben. Tel*©s feütalömäfoaron- dosésGfc. Aeé%©2yéSi. Svá© Rt s-zv&mÁR sas Ao BUOAre»t, IX., 0LL&I ÖT SS. reüeféa: &. 3NLS7, A8B-78 SarflBHyoJm: ESKÄEF Bp. IÍSÍii^M««ÉÍ Fé^ÁKU- ÉS SZERELVÉNYGYÁR MÜLLER ANDOR f BUDAPEST, Tin., JÓZSEF KÖRÚT 35. TELEFON : J. 273—71
