Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-02-05 / 5. szám
Budapest, 1930 február 5. J^cmuosiJmsMp Buday Dezső rosszhiszemű kritikája a sajtó kritikájáról A székesfőváros adminisztrációja és a sajtó szép békességben megvolt egymással és lia most akadt is egy kijelentés, amely ezt a harmóniát szeretné megzavarni, ez nem fog sikerülni. A sajtó igenis erős, de igazságos kritikában részesítette mindig a fővárost, de ezt egészen természetesnek találták mindig a városházán. Többet mondunk: nincs Magyarországon hivatal, vagy intézmény, de még Nagy-Magyarországon sem lenne, ahol kevesebb cáfolat születik, vagy születnék, mint a budapesti városházán. Ennek egyik oka az, hogy a városháza funkcionáriusai türelmes és intelligens urak, akik ismerik a kritika jogait és viselik annak következményeit. Másik oka viszont, hogy a városházi újságírók a magyar újságírás legkomolyabb és legműveltebb rétegéből kerültek ki. Abban a kis gárdában, amely Budapesten a kommunális újságírást képviseli, a magyar újságírás kiválóságai foglalnak helyet. Ezeknek az embereknek megvan a komolysága, tudása, műveltsége és hite ahhoz, hogy Budapest érdekében gazdag és eredményes tevékenységet fejtsen ki. Sokkal több kvalitás van ebben a gárdában —• amelynek a városházi ügyek a kisujjában vannak — mint akárhányszor a városatya urak igen jelentős tömegében. Igazán nem akarunk ennek az állításnak a részletes bizonyításába belebonyolódni, mert valószínűleg igen sok érzékenységet kellene kihívnunk egészen fölöslegesen. De el kellett mondanunk ezt, mert pár näp óta nagyon a szívünkön feküdt ez a gondolat. Pár nap óta, amikor a parlamenti vitában azt hallottuk BudaiI Dezső képviselő, -fővárosi bizottsági tag és BSZKRT atyaúristen szájából, hogy „hírlapi közlemények alapján nem lehet helytálló kritikát gyakorolni.” Bitday képviselő urat általában mint a sajtó rosszakaróját ismerik, s mi nem tudjuk, hogy része van-e ebben egészen általánosságban a nyomtatott betűnek, vagy csak az újságírókat nem .tartja magához méltó kultúr lényeknek. Egyszóval a sajtót nem ismeri, tehát — ,nem hagyván magát a tények által befolyásoltatni — nem is szereti. Ez tudomásul vétetik. Lehet ,a sajtót rosszindulatúan kezelni, de egyet nem lehet: mellőzni, nem létezőnek tekinteni. Legalább kultúrembernek nem. Tudjuk mi azt is, hogy Buday Dezsőnek van oka a sajtót nem szeretni, de — ha sajtó nem lenne — honnan értesülne — mondjuk — a BSZKRT-nál történő dolgokról? Mert bármily nagytekintélyű és nagyhatalmú férfiú is Buday Dezső, mindenütt jelenlevő, mindent tudó — mint az ezerszemű, ezerlábú sajtó — még sem tudna lenni. Az értesüléseket tehát még Buday Dezső képviselő úrnak is legtöbbször — bár gusztusa, el lenére —,a. sajtóból kell beszereznie. Hogy aztán a sajtó munkája a percek lázában sokszor kényszerűen felületes: ez egészen természetes. Ilyenkor azonban a lelkiismeretes képviselő, vagy városatya megindul a sajtó-adta csapáson és összegyűjti kritikája számára a pontos, a, tökéletes adatokat. Ennyi az egész, de hogy a sajtó közleményei alapján nem lehetne „helytálló” kritikát mondani: ez igazán nem tartozik a jóindulatú megállapítások közé. Vájjon hol lennénk ma a főváros kórházi állapotaival, ha a sajtó föl nem hívta volna ezekre a figyelmet és ha olyan lármát nem csapott volna, hogy vágtatvást kellett intézkedni és cselekedni. Vagy csak az utak kérdésére emlékeztetünk. Ezt a kérdést is a Gyárak, raktárak, garageok, kórházak, középületek részére préselt: acélajtók ""kapuk tetszetős-tartós-tűzés betörés biztos. ihaasiiSomogyií sajtó tartotta napirenden és a sajtónak — igenis „helytálló” — közlései alapján indult el fölfedező kőrútjára Rip ka Ferenc főpolgármester, aki nem átallotta a sajtó segedelmét igénybevenni, amikor be kellett bizonyítani, hogy mérhetetlen nemzetgazdasági kárt jelent, ha az utakat rendbe nem hozzuk. Sajtó nélkül lenne-e Budapesten építkezés, vagy nem a sajtó volt-e az, amely a betterment behozatalát igazságosnak és a főváros számára jövedelmezőnek mondotta. Tegnap óta pedig már a belügyminiszter is ugyanezt igyekszik magyarázni a főváros tanácsának. A városházi sajtó egyik igen „helytálló” küzdelme volt az is,, amire talán Buday Dezső képviselő úr is jól emlékszik még, amikor a szellemi szükségmunka tételét a közvélemény nyomása (szóval a sajtó) alatt szépen vissza kellett venni az 1930-ik évi költség- vetésbe. Vagy csak egy apróság. A sajtó többször felszólalt az iskolák hajó-padlója miatt, amelyet igen helytálló szakvélemények alapján egészségtelennek bélyegzett. És a napokban három olyan iskolát adnak át hivatásának, amely iskoláknak a padlója már higiénikus gumiból készült. Még eg'y csekélység: az óbudai és kőbányai téglagyárak odulakásaira is a sajtó hívta föl a figyelmet: ma már az egész város ügye lett. És mind hangosabb a vélemény, hogy amíg a téglagyárak fezt a szégyenletes állapotot meg nem szüntetik, a városi építkezéseknél bojkottal kell őket sújtani. Aztán vannak nagyobb dolgok is. Példának okáÖSSZERAKHATÓ VASBETON UBAZATOf KERÍTÉSEI Teréz tötenr %3 A.31.ra.ASUESVZÉKI»JMEMTf3 ért az üzemi vezérek mammutűzetése vájjon nem a sajtó útján került-e' a közérdeklődés középpontjába? És ha például a BSZKRT-nál sikerülni fog ezen a réven „néhány” pengőt megtakarítani, akkor ez is a sajtó helytálló adatai alapján sikerül majd. Sőt ha egyszer, valahára fölépiil majd az élelmiszernagyvásár, e körül is lesz majd érdeme a sajtónak, mert — úgylátszik legalább — a közélelmezési ügyosztály nem akar és nem tud megmozdulni a sajtó állandó noszogatása nélkül. De egész általánosságban: a főváros mai tanácsa, amely immár közmondásosán nélkülözi a mutatós tevékenységet, nem szorul-e rá, hogy a sajtó minden untalan beköszönjön a kisablakán: Adjon Isten tekintetes Tanács, minden jót, méltóz- tatik-e már valahára keresztbe-szalmát-tenni Budapest székesfőváros közönsége érdekében? Rosszul értelmezett ügyrenddel yezeflk 25 éye a közgyűlést Az Egységes Községi Polgári Párt hétfőn este Gaár Vilmos elnöklésével értekezletet tartott, amelyen jelen voltak: Gaár Vilmos,, Glückstahl Samu, Becsey Antal, Farkas József, Nessy Gyula, Orova Zsigmond, Bóhn József, Kiss Menyhért, .Martin János, Stern Sándor, Bárány Oszkár,, Nagy Antal, Spett Ferenc,, Popelka Béla, Pompéry Elemér, Scheuer Róbert, Németh Béla, Kollmann Dezső, Rá só Lajos,, Demény Aladár, Holtzer Nándor,, Horner Gyula, Wettisch Andor, Sümpghy László, Hubert Vilmos, Bánó Dezső,, Faber Fiilöp, Glück Frigyes, Politzer Géza és még sokan mások. Gaár Vilmos beszámolt arról a döntésről, amelyet a közigazgatási bíróság a rendkívüli közgyűlés össze nem hívása miatt való panasz ügyében hozott. A közigazgatási bíróság ugyanis — mint ismeretes —- egy 1904-ben. kelt belügyminiszteri rendelet alapján úgy döntött, hogy a főpolgármesternek negyven tag kérésére össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A párt természetesen tisztelettel tudomásul vette a köz- igazgatási bíróság határozatát, megállapította azonban, hogy az ügydöntő belügyminiszteri leiratról az adminisztráció az illetékeseket nem informálta és a közgyűlést immár több, mint 25 esztendő óta olyan ügyrend alapján vezetik, amely nem tükrözi vissza híven a jogalkotók akaratát. A párt tehát ez ügyben a városi adminisztráció hibájából előzetesen nem volt informálva és a pártértekezleten előterjesztett értesülések után az a nézet alakult ki, hogy a- bíróság a törvénnyel szemben egy bel-' ügy miniszteri felfogás honorálásával hozta meg határozatát. Telefón: Aut. 906-48 s imu Imii ÚT-, CSATORNA- és MAGASÉPÍTÉSI SZERSZÁM- ÉS MŰSZAKI ÜZLET BUDAPEST, VISEGRÁDI U. 32. DOHA DOHÉ ES TAKA PAPÍR ÉS ÍRÓSZEREK GVARI RAKTÁRA a „PAS»SRMALOM“«hoz Alapítva 1790-ben Budapest, IV, Aranykéz uccu 6 SZÉKELY és MOTTL okl. hebhOk, építőmester, építési válulkozők BUDAPEST, III., LAJOS U. 92, IV. EMELET. TELEFON: AUTOMATA 625-78. SZ. Köztisztviselők kedvező fizetési feltételek mellett kaphatnak nyugágyat, függőágyat, sátort és hátizsákot ALAPÍTVA 1838-b*n TELEFON J. 415—07. HAUSCHILD ALBERT Budapest, VII., Károly-körút 15. szám. Szállít hivatalok részére IratkStflhevedert, por* 6» padlétörlíruhét, A pártértekezleten tárgyalták a HÉV részvényeinek átvételére vonatkozóan tett ajánlatot és a párt álláspontja az volt, hogy bevárja a folyamatban levő vizsgálat alapján előterjesztendő szakvéleményt. Napirend után Becsey Antal a Vízmüvek sürgős rekonstrukciójának halaszthatatlan fontosságát ajánlotta a pártértekezlet figyelmébe, mire az értekezlet több hozzászólás után úgy határozott, hogy ezzel az életbevágóan nagyjelentőségű kérdéssel külön ülésen foglalkozik. A pártértekezletet háromszázszemélyes pártvacsora követte. Az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja. Előfizetési árak: fél évre . . . ,....................12 pengő, egész évre ..................................24 pengő. Hev erdle István oki. mérnök, építő és kövezőmesíer Vili., Baross ucca 74. Telefon: J. 324-32. Talajnerives épületek kiszárítása szabadalmazott falfßressze! Talajnedves kő- és téglafalazatok szigetelése és kiszárítása, talajvíz-szigetelés, házigomba kiirtása. Költségvetések díjmentesen! PÉTE^ ERNŐ Vr, SZEMÉLYHÖK UCCA £6. VI. 2. Teleién: Aut. 16UI2 összerakható EtöRgfvszekrésisrek rekeszenként minden irányban nagyobbíthatók és pótolhatók. PRAKTIKUS ÉS OLCSÓ Lingel Károly és Fiai ElsS Magyar Faáru« és Bútorgyár. Budapest, VII. kér,, Rózsa ucca 4—6. szám Kérjük 120 szsbábőf állú állandó kiállításunk geglnklntógát. Proczeller Bálint kövező mester Budapest, X. Korponal u. 11. Tel.t Kőbánya 74-84 KEMÉNY SÁNDOR OKL. MÉRNÖK-ÉPÍTŐMESTER Telefon: Aut. IRODA : PANNÓNIA UCCA 18. SZÁM j 926~24
