Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-09-24 / 38. szám
Budapest, 1930 szeptember 24. KÉSZÜL AZ ÚJ ÜGYREND------- —BgTOPVi—— ---------A tisztifőügyész elkészült az új ügyrend tervezetével — A kodifikáló bizottság összeül a végleges szöveg megállapítására Az új törvényhatósági tanács már hónapok óta működik, de az új helyzetnek megfelelő tárgyalási rend, az új „ügyrend” még mindig nem készült el, s a törvényhatósági tanács ezidőszerint még a régi gyakorlat alapján végzi munkáját. A törvényhatósági közgyűlés tanácskozási rendje a törvény értelmében szintén megváltozik, ezt az új ügyrendet azonban csak a választások után összeülő újonnan alakított törvényhatósági bizottságnál 'fogják alkalmazni. Az új közgyűlési ügyrendet részben már a törvény is szabályozza, az ezen túlmenő tárgyalási reformokat pedig maga a törvényhatósági bizottság fogja megalkotni. Az új közgyűlés megalakulásáig a legjobb esetben is hónapok telnek el, az új ügyrendnek ez a része tehát kevésbé aktuális, annál inkább sürgős a tanácsi ügyrend kodifikálása. A Fővárosi Hírlap tudósítója felkereste Salima Frigyes tasíácssioSc©!, az elnöki ügyosztály vezetőjét, aki az új ügyrend előkészületeiről és a fővárosi törvénnyel kapcsolatos egyéb tennivalókról a következő nyilatkozatot tette: —- Az új tanácsi ügyrend kodifikálására a törvényhatósági tanács a maga kebeléből ?nár a nyári szünet előtt egy ügyrend-előkészítő bizottságot delegált, amelynek elnöke Ripka Ferenc dr. főpolgármester, tagjai: Szemethy Károly dr. tisztifőügyész, Lázár Ferenc dr., Gaár Vilmos dr., Harrer Ferenc dr., Várkonyi Kálmán dr., Kis Jenő dr. és Homon- nay Tivadar. A bizottság megalakulása június 21-ón volt. A megbeszélt irányelvek alapján a tisztifőügyész nyomban hozzáfogott az ügyrend-tervezet kidolgozásához és úgy tudom, hogy fontos munkájával már csaknem teljesen elkészült. . A kodifikáló bizottság a legközelebbi napokban összeül a végleges szöveg megállapítására. Amint az új ügyrend készen lesz, s azt a törvény- hatósági tanács magáévá teszi, nyomban érvénybe is lép. Gyárak, raktárak, garageok, kórházak, középületek részér© préseit acélajtók ’—"kapuk lehzetös-taitós-lüz- és betörés biztos. *•. ,v :: A A €** ■■' V-'v ''V J ' v‘ , ;; - v '■■■L' . • •••••. íaiajneta épületek kiszárítása szabadalmazott falfűrésszel T*ia.jn8dv«9 ká- és téglafalaratok szigetelés« és kíszáríráaa, t a la j v íz-s «1 ge tel és, hiii- gouíba kiirtás*. KSŰségvriéwk díjmentesen! PÉTER V«, U-ZITMÉLYNÖK íütJCfi SS. VI. 2. Te>!ol/,n: «ut. tSi-UE Fémáru- és szerelvénygyár Müller Andor BUDAPEST, VIII., JÓZSEF KÖltlJT 35.' TELEFON : J. 313—71 — A közgyűlés új ügyrendjét a törvényhatósági bizottság fogja megalkotni a választások után. A közgyűlés tanácskozási menetét egyébként a törvény 36-ik szakasza a legfontosabb kérdésekben már szabályozta is. így a vitára vonatkozóan úgy rendelkezik, bogy minden bizottsági tag csak egyszer szólhat egy^ tárgyhoz, s többszöri hozzászólásra az elnök indítványára a közgyűlés adhat csak engedélyt. Az indítványozó a zárszó jogán mégegyszer felszólalhat,, de ez tíz percnél hosszabb időt nem vehet igénybe. A hozzászólás időtartama rendszerint nem lehet hosz- szabb fél óránál, amelyet ,a felszólaló kérelmére a közgyűlés legfeljebb egy félórával meghosszabbíthat. Ha a vita két órán túl terjed és a tárgyhoz már legalább négy bizottsági tag felszólalt, a törvény- hatósági bizottság az elnök, vagy bármely tag indítványára az egyes hozzászólások időtartamát korlátozhatja. A korlátozott beszédidő tíz percnél hosz- szabb nem lehet, amit p szónok kérelmére és az elnök indítványára a közgyűlés a megszabott idő kétszeresére hosszabbíthat meg. Ha a hozzászólási idő korlátozása után a tárgyalás újabb két óráig tartott, a törvényhatósági bizottság az elnök, vagy bármely bizottsági tag indítványára egyszerű szavazással elhatározhatja, hogy a tanácskozást berekeszti. — Igen érdekesek a költségvetési közgyűlés tárgyalására vonatkozó rendelkezések. A költségvetés tárgyalására összehívott közgyűlésen csak a költség- vetést szabad tárgyalni. A költségvetés vitája nyolc napnál tovább nem tarthat és a vita alatt naponta legalább hat órán át kell tárgyalni. Az általános vita legfeljebb három napig tarthat, s az egyes felszólalások ideje egy óránál hosszabb rendszerint nem lehet. A beszédidőt a közgyűlés egy félórával meghosszabbíthatja. A részletes büdzsévitát a tárgyalás kezdetétől számított nyolcadik napon be keli fejezni. A részletes vitánál egy-egy felszólalás tizenöt percnél hosszabb nem lehet, s azt a közgyűlés tizenöt perccel hosszabbíthatja meg a tag kérelmére. Interpelláció címén kért felszólalás tizenöt percnél hosszabb nem lehet. A közgyűlési tárgyalás ezen túlmenő részleteit az új ügyrend fogja megszabni. Az ősszel összeülő közgyűlések még a régi ügyrend alapján tárgyalnak. Munkatársunk érdeklődött az új törvénnyel ösz- szefüggő 'és kivitelre váró egyéb reformok, így az új kerületi beosztás, az ügyosztályok szaporítása és a harmadik alpolgármesteri állás betöltésére vonatkozó előkészületek iránt is, mire ezt a választ kapta: — A harmadik alpolgármesteri állás betöltése az új közgyűlés feladata lesz, ha a tisztújítás során a törvényhatósági bizottság úgy határoz, hogy a harmadik alpolgármesteri állást szükségesnek tartja. Az ügyosztályi beosztás jogát az új törvény kizárólag a polgármesterre ruházza. Erre vonatkozóan van ugyan egy 1928. évi közgyűlési határozat, amely a III., az V. és a IX. ügyosztályok kettéválasztását mondta ki, egyelőre azonban nincs szó a városrendezési-, út- és csatornaépítési-, a közlekedési-, közgaz- dasági- és szociálpolitikai- és közművelődési ügyosztályok szétosztásáról. — Az új közigazgatási kerületi beosztásról a törvény intézkedett és a választói névjegyzékek összeállítása már az új kerületek szerint történt meg. Az új kerületek tényleges életbeléptetése dolgában annyi a pozitívum, hogy a polgármester felhívta a kerületi elöljárók értekezletét, hogy az új kerületek felállításának a kérdésével foglalkozzanak és a gyakorlati kivitel lehetőségéről tegyenek konkrét javaslatokat. Az elöljárók testületé már foglalkozott is a dologgal és úgy tudom, hogy javaslatukat a leg,- lcözelebbi napokban a polgármester elé terjesztik. Az elöljárók javaslata főként arra vonatkozik, hogy az ÉDmCTAH kármán és fazekas b W%> %Pb i %& Eni oki*?*** mérnök - épWAmsstor ^ Bozsdsmeutes. Nem evúsziic. LegnagyeM gaflátduAg. LegkkMtb kopás. Nem porzik. Magyar termák. Anyageladü«. IX. KERÜLET, KÁLVIN TÉR 7. SZÁM T«totón: Automata 851—43. ÚÍ kéjünk mely részét tartják legalkalmasabbnak az elöljáróságok felállítására, hogyan gondolják a személyzet szétosztását, s jelentest tesznek arról is, hegy az uj kerületek területen elöljárósági székliáz- nak talalhato-e alkalmas, megszerezhető épület, vagy új székház építéséről kell gondoskodni. ,— Az új elöljáróságok felállítását ugyanis a főváros a lehető legkisebb költségekkel akarja meg- \ alositani, annal is inkább, mert e célra ezidőszerint fedezete nincs. Az új elöljáróságok felállítása egyébként nem jelent létszámszaporítást, új hivatalnoki állásokat, mert most épúgy, mint az adóhivatalok decentralizálásánál, a régi létszámot fogják' az új elöljáróságok között megosztani, annál is inkább, mert az új kerületekkel a meglévő kerületiek kiterjedése kisebb lesz, s nincs szó munkás zap orillatról. Az sem biztos, hogy az elöljárók számát is szaporítják-e, mert egyrészt az új törvény szerint bármely jogi képesítésű tisztviselő az elöljáróság vezetője lehet, másrészt nincs kizárva, hogy a kisebb népességű kerületeknél kettő vagy több kerület vezetésével egy elöljárót bíz meg a polgármester. Mindezeknek a kérdéseknek eldöntése azonban csak a télen, vagy a jövő tavasszal válik aktuálissá. WIHÄRT FERENC . ftPIT&SZ ÉPÍTŐMESTER . BUDAPEST, m, COLUMBUS UCCA 33. sz. TELEFON: JÓZSEF 330-67 r 9 101 DIME ES IMA PAPÍR íl ÍRÓSZEREK GyiRI RAKTÁRA a „P^PmMMOMis-h02 Alapítva 1730-ben Budneit, IV., Araink tz ecra 6 TRÉS R.T. BUDAPEST MAGYAR GYÁRTMÁNYAI AZ EGÉSZ VILÁGOM EL VANNAK TERJEDVE. MENTSEK FERENC KÖNYVKÖTÉSZETE SZABADALMAZOTTIBATTÄBITÄBLAGYÄR Nagy arany érmekkel kitüntetve :: Postatakarék csekksz.: 47.983 BUDAPEST, IV., SZARKA UCCA 4 TELEFÓN: AUTOMATA 840—02 Tulajdonosok: Mentslk Eerenc és Mentsik Viktor Fül-éS PSSflŐBPFlfSiÓ villáim KOCH ÉS SZILÁGYI Budap«st, vt„ Eötvös ucca 37. szám Telefonok: állt. 2SO—78 és 296—51. Zománctáblák, réztáblák zománcjelvények Dr. Bossányi László Budapest, I., Naphegy ucca 13 • Tclcfónszám: Automata 536-11* tr ts i/n 11 n-e nnhiiTnr minden színben, aszfaltosoknak MUKuHOZ GRAmíul mészk-öiisztet>-vaiamínt mak-5 munkát legjobb kivitelben szállít BUDAPESTI K0G9AR BammerleAMutMa BUDAPEST, V., VISEGRÁDI U. 65. Tel.: 006-37 Textilipari Feldolgozd és Budapest, Értékesítő Szövetkezet ÜLT“Ü?S!-2 Rozsdamentes acélbeton „SÁRKÁNYB ETON« 54125. sz. a. védj egyezve Budapest, V., Zoltán uooa 13. Teleién; Aut. 190-54 DR HELVEY TIVADAR vegyészeti gyár vállal szigetelést-, fedési-, aszfalt-, hő- és hang- szigetelési munkákat BUDAPEST, EÖTVÖS U. 21. Teleién: Ant. 272-75. OKLEVELES GÉPÉSZMÉRNÖK SCHEIBER untuk Központi fűié«, vízvezeték éa egészségügyi berendezések Sti<lapBtt,yil.,VflrómirfT ueti19. Tilefit: iémf 415-98.
