Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-09-24 / 38. szám
) _J. Ara 5© fiilér Ti zenkilencedik évfolyam Budapest, 1930 szeptember 24. 38. szám S!JOIiÍOSI80SS8S2g8l311l83I8l™amOUiHSISaiSfi™rag iiaiiiamaiiiaiiimHmiioinii ELŐFIZETÉSI ÁTt 1K: Egész évre ...............................24 pengő Fé lévre.....................................12 pengő Ál landóan: GAZDASÁGI ÉUTESÍTŐ VÁMOSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: D A C S Ó E MIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadók i v atal BUDAPEST, rí., szír UCCA IS. sz. Postatakarékpénzt. csekkszámla 40.424 TE EFÓN : AUTOMATA 137—1-5 :: í'itk’íkvvw, kális megoldások segíthetnek. Meg kell szervezni a polgárságot, sőt a polgárságnak magának kell szervezkednie, nehogy akadjanak, akik naivitásukban és saját osztályhelyzetük nem ismerése következtében a sötétbe ugorjának. Semmi sem könnyebb, mipt egy koldus-országban az európai depresszió közepette a fennálló rend A főváros közönségének minden érdeklődése ma i gazdasági kérdések felé irányul. Bármennyire igye- jj keznek is bizonyos politikai körökben felfokozni a | főváros lakosságának izgalmait az új választások be- | harangozásával, ma mindenkit az a kérdés érdekel: | lesz-e elég közmunka még az ősz folyamán és a télen? Az Egységes Községi Polgári Párt vezetősége, bár a maga részéről is élénken óhajtja, hogy még ebben az esztendőben sor kerüljön a fővárosi választások kiírására és ezzel minden politikai természetű izgalomnak a levezetésére, — eddig követett politikájához híven most is a fölmerülő gazdasági problémák megoldásának szenteli minden erejét. Ennek a felfogásnak ad kifejezést az az érdekes nyilatkozat is, amit Kozma Jenő dr., az Egységes Községi Polgári Párt elnöke adott a Fővárosi Hírlap munkatársának. ICozma Jeaiö dra napokban kapcsolódott bele a nyári szünet óta először a városházi politikai életbe. Minden irányban iníormáltatta magát és az általunk fölvetett kérdésekre a következőket mondotta a Fővárosi. Hírlap munkatársának: — Ma a legaktuálisabb várospolitikai kérdés az új választások kiírása. Kekem, — ezt a leghatározottabban kijelenthetem, —- az a kívánságom, hogy a választások még ebben az évben lefolytathatók legyenek. Mivel szeretném, ha még ebben az évben választatnánk, természetesen megindítjuk a szervező munkái a főváros egész területén. A mi szervező munkánk lényege az lesz, hogy núnél több munkaalkalom megteremtésére és ezeken keresztül a munkanélküliség minél számottevőbb enyhítésére fogunk törekedni. A kormány illetékes tényezőivel folytatott komoly megbeszélések alapján meg vagyok győződve arról, hogy már a legközelebbi hetekben, de legkésőbb október hó folyamán feltétlenül teremteni tudunk olyan nagyszámú munka- alkalmakat, amelyek a munkások ezreit fogják foglalkoztatni, és pedig az egész télen át. — Mindenekelőtt az üzemi beruházások megindítására hivatkozhatom. Az Elektromos Művek és a Vízművek munkaprogramjának a végrehajtására harminc millió pengő áll rendelkezésre. Ezek a munkálatok ki vannak íiva, sőt egy részüket már vállalatba is adták. A belügyminiszter úr jóváhagyta az áruhitelakeiót is, ami azt jelenti, hogy az érdekelt gép- és vasgyárak 17 millió pengő erejéig áruhitelt nyújtanak a fővárosnak, vagyis annak az összegnek a keretében leszállítják az Elektromos Művek két új áramfejlesztő garnitúrájának a beállításához szükséges gépeket, kazánokat és turbinákat. A belügyminiszternek ez a döntése teljes ellen izgatni. Itt azonban ma nem erről van szó, hogy polgárok helyett más polgárok üljenek a hatalomba, hanem arról, hogy a mérsékelt és józan polgárság helyett a szélsőségek, a felforgató elemek jussanak uralomra. Aki ezt nem látja, fel kell világosítani a rettenetes veszedelemről és minden erővel, a felvilágosítás minden eszközével egy táborba kell sorakoztatni mindenkit, akinek veszteni valója van és aki a szegénység helyett nem a koldusbotot akarja választani. egy esztendőn át megszüntet minden munkanélküliséget a vasiparban, úgyhogy a munkásságnak egy igen jelentékeny részéről egy teljes évre .gondoskodás történt. — Az útépítések 'terén is fölmerült egy olyan terv, amelynek a végrehajtása több ezer munkást juttat kenyérhez egész télen át. A fővárosnak szakítania kell a makadámutak építésének a rendszerével. Minden esztendőben újabb és újabb összegeket kell felvenni a költségvetésbe makadámutak javításának a céljaira. Ha ezeket az úttesteket mindjárt végleges burkolattal látnánk el, akkor meg lehetne takarítani azokat a súlyos összegeket, amelyeket évről-évre karbantartási célokra kell fordítani. — Egyes vállalatok tehát most azzal az ajánlattal fordultak a főváros vezetőségéhez, hogy ezeknek a rendes évi karbantartási kiadásoknak a lekötése mellett hajlandók megépíteni hitelbe az összes szükséges végleges burkolatokat, vagyis ők a végleges burkolatok megépítésének a költségeit a jövő évtől kezdve részletekben kapják meg azokból a kiadási tételekből, amelyeket az utak karbantartásának a céljaira kell mindig felvenni. Kettős célt szolgálunk ezeknek az ajánlatoknak az elfogadásával: sok ezer munkásnak adunk kereseti lehetőséget és egyszerre rendbehozzuk a főváros útjait anélkül, hogy költségtöbblet merülne fel. — Gondoskodni kívánunk a szellemi foglalkozású munkanélkülieknek a kenyérhez juttatásáról is. Tudatában vagyunk annak a ténynek, hogy a szellemi foglalkozásúak körében is nagy a munkanélküliség, éppen ezért még ezen a héten akciót indítok a szellemi foglalkozású munkanélkülieknek az alkalmaztatása érdekében. Ügy gondolom, hogy a szellemi szükségmunkások foglalkoztatását már október elsején meg kell kezdeni és erre a célra feltétlenül elő kell teremteni a fedezetet. Nem egy-két hónapos foglalkoztatásra gondolok, hanem arra, hogy ezeknek a szellemi foglalkozású szükség munkás oknak egész télen át kenyerük legyen. Rendkívül erélyes akciókat óhajtok megindítani már a legközelebbi napokban az egész vonalon, hogy minden munkanélküli érezze: gondoskodni akarunk róla a télen. Kozma Jenő elmondotta még a Fővárosi Hírlap munkatársának, hogy javasolni fogja a Római-fürdő vizének a bérbevételét, nehogy a vízszolgáltatásban zavarok következzenek be. A Vízműveknek ugyanis legalább három éven át kell folytatnia a beruházási munkálatokat, hogy a teljes vízszükségletet elláthassa. Ezalatt a három év alatt sem szabad zavaroknak bekövetkezniük, ezért van szükség a Római-fürdő vizének a bérbevételéi'«. ICosma Jenő indátvárayezrai fogja, foogy október elsejérs megkezdődjék a szeiiepii szükségmiísikcg — Sokezer munkás taSáS munka- helyet, Iha a főváros elfogadja az amortizációs útépítési ajánlatokat A Római-fürdő kimének bérbevétel© és egyéb aktuális problémák Még ez énben választani akarunk, |— mondja ICozrrsa Jenő*, aki erélyes akciót Indít, jSiogy a Sóién minden munkásnak kenyere legyen-----BMWIUI suggnaaBBE2SIW\dEBBBBSBaaBaaB*memn'-*--------------IM watfoa lössz hamarosan — nem kell sokáig várnod rá — kedves I pesti polgár. Parolázni fognak veled mindazok a í politikai nagyságok, akiket esztendők óta nem lát- ? tál és csak akkor figyeltél fel a hangjukra, amikor f ezt rikácsolták, hogy egyedül ők tudják megmenteni j az országot és Budapest székesfővárost. Polgártárs- j nak fognak nevezni ezek a — betű szerint gondol- j juk! — hangadó elemek, akik miután biztosítottak S bennünket a maguk megváltói hivatásáról, meg sem tudtak mukkanni, amikor a megoldásokat, a segítség 1 módját követelték tőlük. Keblükre szorítanak, ingyen 8 villamosjegy ábrándjával kápráztatnak, elengedik az | adódat és felépítik — ó Istenem, még mindig nincs? | — a hegyvidéki villádat. Megteszik, mert községi | választások előtt állunk és a maguk számára hódítsák n meg a városházát, ahol majd megmutatják, hogy... í Ugyan mit mutatnak meg? Azt, hogy mindaz jj üres ígéret volt, amit eddig mondtak, üres ígéret, ! amelyet sohasem lehet megvalósítani. És maholnap, ha majd belemelegszenek a választási harcba —- polgártársnak fognak nevezni \ téged az „elvtárs’-ak is, akik szelíd rózsaszínbe öltöz- l ködnek erre az alkalomra. Ezek azok, akik választáskor keblükhöz nőtt édes gyermeküknek vallanak, de ha megint lesz valami szeptember 1., akkor megint beverik majd a kirakatodat, összetörik a kávéházadat, feldöntik a villamosodat, amitől már megint csak egy lépés, hogy kisajátítsák a fürdőszobádat, elvegyék a vagyonodat, megfosszanak az egyetlen használható öltönyödtől és hogy vésztörvényszék elé állítsanak, mint sötétben bujkáló ellenforradalmárt. Hát jól vigyázz, polgártárs, hogy a házad tetejére ne szálljon a vörös kakas és arra is vigyázz, hogy álruhában közeledbe ne férkőzzenek a gyújtogatok. Igen súlyos gazdasági viszonyok között élünk, ilyenkor nem ritka eset, hogy a megfontolt, komoly, saját céljaival tisztában levő ember is megtántorodik, megfeledkezik jövendőjéről és tüzes fejjel cselekszik. Ez történt csak néhány nap előtt a józan, okos, számító német polgárral is, aki nyilván úgy gondolkozott, hogy láttunk már alkotmányos, polgári kormányzatot, sőt levitézlett már a bölcs mérsékletű, a polgárivá vedlett szociáldemokrata uralom is; lássuk hát, mit tud a diktatúra. Akinek jobbfelé állott a meggyőződésének szekere rúd ja, az a jobboldali, akinek meg balfelé állott, az a baloldali diktatúrára adta a szavazatát. Es most ott áll a hatalmas német nép és riadva, kétségbeesve, reménytelenül nézi, hogy mit cselekedett tüzes elhamarkodottságában. Budapesten senki sem akarja, senki sem akarhatja, hogy idefejlődjenek a dolgok. A községi választásokon megnyilatkozó népakaratnak nem szabad a kísérletek és kísértetek játékát folytatnia. Hogy azonban kalandokba ne zuhanjunk, mindent előre meg kell fontolni és Budapest népe igazi, komoly és odaadó, önzetlen vezéreinek, hozzá kell látni a szervezkedés munkájához. Es szervezkednie kell magának a polgárságnak, amelynek igenis van vesztenivalója, amelynek minden akarattal, minden eszközzel meg kell védenie a törvények uralmát, a saját hatalmát és vagyonát. Budapest polgársága közé nem engedünk éket verni, ennek a polgárságnak egységesen kell felvonulnia és szembe kell szállania nemcsak a választási kampányra rózsaszínűre vedlő marxistákkal, hanem azokkal is, akik tudatosan, vagy öntudatlanul az ő szekerüket tolják. Láthatjuk a német példából is, hogy most nem babra megy a játék, Félre kell tenni tehát ezúttal nemcsak az egyéni hiúságot, hanem elsősorban azt a kísértő gondolatot, hogy a mai helyzeten csak a radi-
