Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-09-17 / 37. szám
Ára 5© fi 3 lér «lä W W I ■ £ 1 vJS / Tizenkilencedik évfolyam Budapest, 1930 szeptember 17, 37. szám E£ÖF1Z3ETÉS1 ÁUMK.: Egész évre ...............................21 pengő Fé lévre.....................................12 pengő Ál landóan : GAZHASÁGl JÉHTESÍTÖ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: D A C S Ó E MIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és ki a dóhivatal BUDAPEST, VI., SZÍV UUCA 18. SZ. Postatakarékpénzt, csekkszámla 40.424 TELEFON : A UTÓ MA TA 137—15 Temetés után, amikor a nemzet egyik legnagyobbját hántoltuk el, nem lehet a könnyeket gyorsan felszárítani és nem igaz az, hogy a fülünkbe csak a gyászbeszéclek visszhangzanak. Magasztos és követendő példa marad mindörökké számunkra ez a nagy férfiú, aki saját hatalmas egyéniségében megmintázta számunkra, hogy milyennek kell lennie a háború, az összeomlás utáni kor, a legújabb kor állami érfiának. Ahogy Ripka Ferenc főpolgármester mondta , a koporsó mellett: „Váss József út volt a magyar romok között. Igazság volt, amikor megmondta nekünk, hogy jobban tudjuk gyűlölni egymást, mint szeretni a hazát. Élet volt, mert dolgozott és segített. Élete az isteni és emberi kötelességek teljesítése volt.’7 késik a rendelet, amely sok ezer embernek adná a kezébe a téglát és a vakoló kanalat? Olyan egyszerű és természetes volt ez a gondolat, olyan bölcs volt ennek fölvetése, hiszen a munkanélkülieknek valóságos tömegét lehetne ezáltal munkához juttatni. De nálunk minden fut, él, viharzik az utolsó pillanatig és a célnál minden összeomlik. Ezen kell segítenünk, hogy ne legyen minden akciónk szalmaláng, ne zápuljon meg útközben a lelkesedésünk és fejezzük is be, amit egyszer elkezdtünk. Ha nagy miniszterünk emlékét tiszteletben tartjuk, ha .az ő szelleméből csak egy kicsit magunknak biztosítunk, akkor rend és munka lesz itt. Munka és béke: az ő két nagy, szent ideálja. Megtörténnek az els© lépések a nagy** üzemek központosítása érdekében Csak olyan lélekből váltódhatott ki Vass Józsefnek ez a tökéletes, megkapó jellemzése, amely lélek annyira igen közel állott hozzá, amely lélek rezonált Vass József lelkének minden megnyilatkozására. A fájdalom szavai voltak ezek, de olyan kőbe vésni való szavak, amelyek örök példaképül állítják elénk a nagy minisztert. A gyász elnyúló napjaiban sokat gondolunk rá és a munka napjaiban nagyon, de nagyon sokat fogjuk még idézni az ő nagyszerű példáját. Szavai, mondatai szállóigékké, gondolatai argumentumokká válnak. Budapest iránt érzett jóindulatát, szeretetét pedig, amelynek annyi, jelét tapasztaltuk, sohasem felejtjük el és különösen majd akkor jut eszünkbe, ha mások, a legjobb szándékúnk sem tudnak majd Budapestért annyit cselekedni, mint ő. Mert nem lesz meg senkiben az emberi léleknek az a hatalmas, visszfényes, tiszta lángolása, amellyel ő ékes volt. Es mert nem lesz meg az a Szilviákat görgető ereje, amellyel Vass József rendelkezett. Elment, ami benne földi és múlandó, de szelleme itt marad és munkálja a magyar lelkek egymásmegértését, munkálja az alkotó lélek termékenységét. Az ő szavai, az ő szelleme szinte minden nap meg fogják világosítani a mi elménket. Most is, hogy elmúltán és a természet múlandóságot példázó őszbehajlásán elmélkedünk, égő szavakkal látjuk a város falain lángolni egyik utolsó mondását: így nem mehetünk' neki a télnek. Nem, így nem mehetünk nekil, ezt ő jól látta a kormánykerék magaslatából, de jól látta akkor is, amikor a nép között járt és szeretettel ölelte magához az elesetteket. De ha ezer karja lett volna is, fel tudta volna-e emelni valamennyit. Nem, itt kevés értéke van az emberi jóságnak, a szamaritánus érzéseknek. Ezeken már régen átcsapott a nyomor hulláma. A segítő kéz gyenge és hatástalan, itt munka, kell és ha ezerszer beszélünk a dologról, aminthogy ezerszer kell beszélni, róla, mindig azt kiáltjuk, hogy munkára van szükség. A budapesti városházának szól legelsősorban ez, mert a vajúdásnak olyan példáját, mint amilyet most itt hátunk, eddig el sem tudtuk képzelni. Férfias erő helyett a városházán valami szentimentalizmus uralmát látjuk. Hiszen szépen világít a magyar éjszakában a Liber Endre becsületes szíve, nem, elég, ha alamizsnát kapargái össze és őrködik az éhezők gyomra-korgása fölött. Nem tud csodát művelni és Budapest munkátlanjai számára nem tud mindennap kánai menyegzőt rendezni. Radikálisan csak a munka segít és elérkeztünk az időponthoz, amikor radikálisan kell cselekedni, mert „így nem mehetünk neki a télnek.” Egy szál Liber Endrével nem tudjuk megfutamítani a nyomor hadjáratát. Pénzt kell előteremteni akár a föld alól is. Mi szoktuk a türelmet, a megfontolást prédikálni, de ma nem bánjuk, ha átkok szállnak is a fejünkre, ma azt követeljük, hogy akármilyen feltételek, akármilyen módon is pénzt kell előteremteni, nehogy „így77 kelljen a tél elé menni. Nem is soroljuk fel az ötleteket, amelyek féléves töprengések során felmerültek, pedig csak emlékeztetni kellene néhány ilyenre és máris rendben lennénk, feltéve, hogy erélyesen és keményen vennék kézbe a dolgot. Hogy másra ne emlékeztessünk, itt van példának okáért a tatarozás kérdése. Vájjon hol Szaváén megalakul a bizottság — Elsőnek a Gázgyár igazgatósági SíiwaíaiáBiak elhelyezéséről gondoskodnak — Beesey Antal a bizottság elnöke nyilatkozik a legsürgősebb tennivalókról A főváros vezetőségének az őszi mnnkaszezón kezdetén minden törekvése árra irányul, hogy minél több közmunka elrendelésével nyújthasson támogatást a súlyos gazdasági válsággal küszködő vállalkozásoknak. Nem kétséges, hogy a főváros ebben a tekintetben anyagi erején jfeiül hozott áldozatokét, lőszer? énper, most vannak kiadás alatt a Vízműveknek és az Elektromosműveknek összesen 47 millió pengő értéket képviselő beruházási munkálatai. Ilyen körülmények között érthető az a nagy érdeklődés, amely a főváros üzemi szakbizottságának az ülését megelőzi. A XII. ügyosztály mellé állított, úgynevezett üzemi szak- bizottság még nem alakult meg és így érdemleges ülést még nem is tarthatott. Recseg Antal az elnöke ennek a szakbizottságnak és így az ő elhatározásától függ, hogy ez a bizottság mikor kezdi meg működését. Becsey Antal, az Egységes Községi Polgári Párt társelnöke, akit ebben az ügyben megkérdeztünk, a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Szeptember 17-én, szerdán tartjuk első ülésünket. A XII. ügyosztály szakbizottságának ez az ülése természetesen csak az alakulási formaságokra szorítkozhatik, mivel azonban rengeteg teendőnk van, még ezen az alakuló ülésen intézkedni fogok a második ülésnek az összehívása iránt. A második ülésen, amelyet előreláthatóan a rákövetkező hét szerdáján, vagyis szeptember 24-én fogunk megtartani, már érdemleges vitát indíthatunk meg és esetleg olyan határozatokat is hozhatunk, amelyekkel előbbre mozdíthatjuk a gazdasági válság enyhítését célzó törekvéseket. — A XII. ügyosztály szakbizottságára egész sereg aktuális feladatnak a megoldása vár. Mindenekelőtt a Gázgyár új igazgatósági épületének az ügyét kell döntésre előkészíteni. Az új Rókus-kórházat a főváros a Tisza Kálmán téren fogja felépíteni — a Gázművek jelenlegi igazgatósági épületének a helyén. Igaz ugyan, hogy bizonyos nehézségek késleltetik az új Rókus-kórház megépítésének a megkezdését, viszont azonban a Gázművek igazgatósága részére előbb kell új épületről gondoskodni, még mielőtt az új Rókus-kórház megépítése megkezdődnek. Aki tehát sürgetni akarja az új Rókus építésének a megkezdését, annak előbb a Gázművek igazgatósága részére kell új épületet szereznie, vagy legalábbis kiharcolnia. Különböző tervek merültek fel, amelyek közül én a legelfogadhatóbbnak azt tartom, hogy a Gázművek új igazgatósági épületét a Kisrókus telkén kell megépíteni. Ezt a kérdést feltétlenül tisztázni kell és pedig minél előbb, mert nézetem szerint nemcsak a Gázművek központi igazgatóságának a problémáit oldjuk meg ezzel, hanem egyben előkészítjük a szerintem feltétlenül szükséges üzemi koncentrációt is. Nem kétséges ugyanis, hogy a Vízműveknek az igazgatása súlyos nehézségekkel jár. A Vízművek most a Pesti Hazai Takarék épületében, az Egyetem uccában van elhelyezve. Vagyis olyan helyen vannak a Vízművek igazgatósági helyiségei, ahova azok egyáltalán nem valók. A Vízműveknek különben is nagyobb helyiségekre van szüksége, mert hiszen a víz állandó kémiai ellenőrzése a jövőben nem az élelmiszervizsgáló intézeten keresztül fog történni, hanem a Vízműveknek most felállítandó önálló kémiai osztálya útján. Ennek az új osztálynak a megszervezése teljesen elő van készítve, csupán a végrehajtás van még hátra. — A Fővárosi Hírlap hasábjain fejtettem ki először azt a tervemet, hogy a Vízművek, a Gázművek és az Elektromosművek igazgatásának azonos természetű momentumait egybe kell kapcsolni. Mind a bárom üzem külön végezteti az órák leírását és ellenőrzését, valamint a pénzbeszedést. Háromszoros munka ez, amit kevesebb fáradsággal lehetne elvégeztetni, ha minden egyes lakásban a három üzemnek közös alkalmazottja egyszerre végezné úgy a vízórának, mint a villanyórának és a gázórának a leírását, valamint a havonkinti inkasszálást. De nemcsak ezekben a részletkérdésekben lehet üdvösen és előnyösen végrehajtani a centralizálást, hanem a központi irodai igazgatásban is. — A fővárosi üzemek igazgatásának a centralizálását szorgalmazni fogom, ahol csak erre módom é? lehetőségem nyílik. — Ez a kérdés a legaktuálisabb problémák közé került, mert hiszen most kell efölött döntenünk, mielőtt a Kisrókus helyén megkezdenők az új igazgató- sági épület megépítését és berendezését. Mind a három üzemnek a központi igazgatását ebben az új épületben lehet majd elhelyezni, amivel nemcsak az adminisztrációt fogjuk egyszerűsíteni és gyorsítani, hanem egyben a főváros közönségének is szolgálatot teszünk azzal, hogy a főváros lakosai Budapest szívében, a Rákóczi úton egyszerre járhatnak el mind a három közüzemmel kapcsolatos ügyeikben. — Az üzemi szakbizottságnak természetesen más feladatai is lesznek. így például nagy munkát ad az üzemi beruházásokkal való foglalkozás. Főként a Vízművek beruházási programjának a végrehajtása vált sürgőssé, mert ha még a télen nem hajtjuk végre ezeket a munkálatokat, a jövő év nyarán kánikula esetén ismét zavarok fenyegethetik a vízszükséglet kielégítését. — Sürgős a víztisztítási eljárás megindítása is, mert különben két év múlva sem szabadíthatjuk meg a budapesti vizet a bennelévő szennyes anyagoktól.
