Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-09-17 / 37. szám
^oí3j£ííJúj^ií/’ December közepén megnyílik a lenckheim-palotában a fővárosi könyvtár Az új monumentális könyvtárépület egy és negyed millióba került über Endre tanácsnok nyilatkozik a kultúrintézmény fejlődési lehetőségeiről A Wenekheim-palotában hetek óta folyik a munka., hogy a fővárosi könyvtár a gróf Károlyi uceából végre átköltözködhessék hivatásához és európai nívójához mérten új helyiségeibe. A főváros vezetőcégét bizonyos oldalról sorozatos támadások érték amiatt, hogy a fővárosi könyvtár részére megvásárolta a Wenckheim-palotát. Éveken át tartalékolták az átalakításhoz szükséges költségeket, míg végre most befejezéshez közeledik a végső berendezkedés munkája is, úgyhogy még ebben az évben megnyílhat a nagy- közönség számára az új könyvtár. Majdnem két évtizedes küzdelemnek lesz az eredménye az új könyvtár, amelynek ötlete még Bárczy István polgármester idejében fogant. Erről a nagy küzdelemről mondja el visszaemlékezéseit alábbi nyilatkozatában Liter Endre tanácsnok, áld elismerésreméltó harcot folytatott e régi terv megvalósulásáért. Liber Endre tanácsnok a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Az új fővárosi könyvtár megépítésének a gondolatát még 1914-ben Bárczy István, Budapest akkori polgármestere vetette fel, sőt még ugyanebben az évben sor került a nyilvános tervpályázatnak a kiírására is. A tervpályázat sikeres volt, kivitelre Lajta Béla művészi tervét fogadta el a főváros. Ez a terv úgy szólt, hogy a főváros a Calvin téren hatalmas palotát épít a könyvtár céljaira s e modem könyvtárpalotában nagy, monumentális kultúrterem is létesült volna, ahol a főváros egyéb természetű kulturális szükségletei is kielégítést nyerhetnek. E nagyszabású terv végrehajtását megakadályozta a háború kitörése. A normális viszonyok helyreálltával nem lehetett kitérni annak a követelménynek a teljesítése elől, hogy a fővárosi könyvtár részére megfelelő elhelyezést kell találni, mert a jelenlegi állapotok tarthatatlanok. Itt nagy értékekről van szó, senki sem vállalhatta tehát azt a felelősséget, amellyel e könyvtári állapotok további fenntartása járhatna. — Ilyen előzmények után, több mint, egy évtizedes küzdelemnek volt az eredménye a Wenckheim- palotának a megvásárlása. Mielőtt azonban ezt a kedvező vásárt a főváros perfektuálta volna, a fővárosi könyvtár elhelyezésére vonatkozóan egész sereg más terv is felmerült, amelyek azonban sorra megvalósíthatatla- noknak bizonyultak. Megkíséreltük a fővárosi könyvtárat egy nagy tárházban elhelyezni, szó volt arról is, hogy a fővárosGyárak, raktárak, garageok, kórházak, középületek részére préselt acél ajtók nak Ráday uccai telkén építünk egy hatalmas bérházat, amelynek egyik emelete szolgált volna a fővárosi könyvtár elhelyezésére. A bérház nem épült fel és a könyvtár ismét elhelyezés nélkül maradt. E ter- vezgetések között érkezett a fővároshoz az az ajánlat, hogy vegyüli meg a Wenckheim-palotát. Hosz- szas tárgyalások és alkudozások után mai értékben 750.000 pengőért szerezte meg a, főváros ezt a monumentális épületet, előbb azonban szakértőkkel állapíttattuk meg, hogy alkalmas-e ez az épület a fővárosi könyvtár befogadására. Miután a szakérők egyértelműleg megállapították, hogy ott a fővárosi könyvtárat el lehet helyezni, csupán bizonyos átalakításokra van szükség, két éven át tartalékoltuk az átalakítási költségeket. Összesen 480.000 pengőbe került az átalakítás. — Az átalakítási munkálatok befejeződtek, csupán a belső berendezési munka van még hátra. Árlejtés útján ezeket a munkálatokat is kiadtuk, a szállítási határidő. október 15-ike. — Meg kell állapítanom, hogy az átalakított Wenekheim-palotában nemcsak olyan helyiségek állanak rendelkezésre, amelyek a mai modern viszonyokhoz képest a könyvtárnak megfelelő nívójú elhelyezését biztosítják, hanem egyben lehetőség is nyílik a könyvtárnak további terjeszkedésére. — Ez pedig rendkívül fontos körülmény, mert hiszen abban az esetben, ha a terjeszkedésre nem volna lehetőség, nem értüli volna el a kívánt célt. Az új könyvtár berendezésénél felhasználtuk úgy a könyvtárigazgatónak, mint magamnak a külföldön szerzett tapasztalatait is. Én ötvenkét külföldi könyvtárat néztem meg. Láttam amerüiai könyvtárakat, jártam az admonti benedekrendi kolostor könyvtárában is, amely a bécsi Hofburg-könyvtár után a világ leghíresebb, de egyben legrégibb könyvtára. Megtartottuk a palotának eredeti díszes berendezését és az átalakításnál szem, előtt tartottuk a takarékosság legmesszebbmenő követelményeit. De emellett arra törekedtünk, hogy a főváros közönsége számára a könyvtárat kényelmessé és hozzáférhetővé tegyük. — Az új könyvtár a Wenckheim-palota vételárával és az átalakítási költségekkel együtt 1,230.000 pengőjébe került a fővárosnak. — Iía most akarnánk megoldani az új fővárosi könyvtár építkezési problémáját, akkor hárommillió pengőnél olcsóbban nem tudnánk könyvtárpalotát építeni. Tehát mindössze egyharmadába kerül a fővárosnak a könyvtár új . elhelyezése, azzal az összeggel szemben, amit az új könyvtár építése esetén kellett volna elkölteni. Liber Endre tanácsnok elmondotta még a Fővárosi Hírlap munkatársának, hogy legkésőbb október végéig elkészül a teljes berendezés, novemberben pedig átköltöztetik a könyvtárat a Károlyi uccából az új palotába s mivel a könyvek elhelyezése és új kartotékozása is időt igényel, a könyvtárat december közepén fogják csali rendelkezésére bocsátani a főváros közönségének. Karácsonyi ajándékul kapja tehát a főváros polgársága az új könyvtárat. Szebb karácsonyi ajándékot nem is lehetne adni. HORTOBÁGYI JUHTÚRf) Míadeaétl lutpkaté I Temed i Ont. m TEJSZÖVETKEZETI KÖZPONT DOHA DONE ES TAKSA PAPÍR ÉS ÍRÓSZEREK GJÁRI RAKTÁRA a „PAPH3MAI.OM“.|IOZ Budapest, IV.. Aranykéz uccu 6 Tel.: Aat. 877-15 Alapítva 1790-ben iSQ^fBSYii&iy Kármán és FAZEKAS PnL ^ lUarc y okleveles mérnök — építőmester Rozsdamentes. Nem csúszik. Legnagyobb szilárdság. Legkisebb kopás. Nem porzik. Magyar termék. Anyageladás. IX. KERÜLET, KÁLVIN TÉR 7. SZÁM Teleién: Automata 851—43, lényegesen lesííeíí Mere sott izmiul meg u téli étMest&tésiuMció _ Á nyomasztó gazdasági helyzet előreveti árnyékát a közeledő télre s ezért a székesfőváros vezetősége már jóelőre készül az étkeztetési akció kiterjesztésére, hogy a reászoruló szegényemberek minden fennakadás nélkül juthassanak ingyen, vagy nagyon olcsón, a inindennapi meleg ételhez. Az akció tulajdonképpen a nyáron sem szünetelt. A nyári étkeztetést harminc főzőhelyen bonyolították le, míg a télen hatvanöt helyen főznek. — Áz 1930. évi költségvetés — mondották nekünk^ a szociálpolitikai ügyosztályban — hatezer iskolásgyermek és kétezer felnőtt ingyenes étkeztetését engedélyezte. A rossz gazdasági viszonyokra való tekintettel azonban az iskolásgyermekek létszámát 12.000-re, az ingyenesen étkező felnőttek számát pedig 6200-ra emelte fel a főváros. — Minthogy az általános gazdasági helyzet nem javult, a téli akciót ennél kevesebb létszámmal megindítani nem lehet. — A nyári étkeztetés október 12-én fejezi be munkáját s ugyanekkor megkezdődik a kibővített téli akció. Az előbb említett nagyobb létszám étkeztetéshez a szociálpolitikai ügyosztálynak költség- fedezete nincs, a polgármester a csütörtöki tanácsülésen kér felhatalmazást a még szükséges 306.000 pengő póthitel kijelölésére. Ez az összeg fedezné az étkeztetési akció felemelt létszámának költségeit, ennek az évnek a végéig. Egy heti ebédjegy önköltségi ára ez- időszerint két pengő ötven fillér, amelyből az iskolásgyermekek hetenkint huszonnyolc fillért, vagyis ebédjegyenként négy fillért térítenek meg. — Az étkeztetési akción kívül természetesen változatlan keretekben, úgy mint tavaly, megmarad a tejakció és a téli hónapokban újból kinyitják a melegedő szobákat is, ahol a reászornlóknak naponta levest, teát és kenyeret osztanak. Az inségakciók között szerepel ezen a télen is a tüzelőszer és a felruházást segély, amelvnek a kereteiről később fog határozni a főváros törvényhatósága. Általában az a cél vezeti a főváros egész magisztrátusát, hogy a munkaalkalmak mellett karitatív alapon is próbáljon enyhíteni a jelentkező nyomorúságon, ha kell, fokozott áldozatok árán is. A főváros vezetősége azt akarja, hogy a legszegényebbek is lássák a jószándékot, hogy a főváros vezetősége minden nyomorgóval, minden nélkülözővel törődik és igyekszik a bajban levők létküzdelmét megkönnyíteni. Budapest, 1930 szeptember 17. WIHART FERENC . ÉPÍTÉSZ ÉPÍTŐMESTER . BUDAPEST, VII., COLUMBUS UCCA 33. sz. TELEFON:JÓZSEF 350-97 TÖRÖK ÉS JUHÁSZ FÉSTÖIPARI VÁLLALAT Elvállalunk mindennemű szobafestő, épület-, butormázoló és fényező munkát BUDAPEST, V». Petneháxy-u 44 S3 Teleié n: S A. 907-03. TRÉS R.T. BUDAPES T MAGYAR GYÁRTMÁNYAI AZ EGÉSZ VILÁGON EL VANNAK TERJEDVE. D" HELVEY TIVADAR vegyészeti gyár vállal szigetelési-, fedési-, aszfalt-, hő- és hang- szigetelési munkákat BUDAPEST, EÖTVÖS U. 21. Telelőn: Aut. 272-75. „SANIT F “cEMENTHABARCSTÖMÍTŐ I Gyártja: POSNANSKY ÉS STRELITZ aszfalt-, fedéllemez- és kátrány-vegyi termék-gyár Budapest, V., Lipót körút 27. ■ Tel.: Aut. 223-29., Aut, 282-85 | Tímár és Quittner OKL. MÉRNÖK, ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST, VI, SZÉKELY BERTALAN U. 23 TELEPÓN: AUTOMATA 263—75 OKLEVELES GÉPÉSZMÉRNÖK SCHEIBER MIKLÓS Központi fűtés, vízvezeték és egészségligyi berendezések Budapest,Yll.,Vörösmarty ucca 19. Telefon: József 415-98.
