Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-05-21 / 20. szám
Ára so filter biBiaÍ8iaÍ»aüiaiiiniiiDiiiQiiiaiiii3iiicáHíÉiBiDiiiBÍiiiDfiiniMBaBiiDíiiaiuafiiiaiiiai iiaiiiaiiiBijiaiiiDiiiBiiiDniG ELŐFIZETÉSI 4H/ÍIC: Egész évre.........................................24 pengő Félévre ................................................12 pengő Ál landóan : GAZDASÁGI ÉUTESÍTÖ VÁROSI, PO ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztő sé g és kiadóhivatal BUDAPEST, VI., SZÍV UCCA IS. SZ. Postatakarék pénzt, csekkszámla 40.424 TE L EE Ó N : A UT O M A TA 1.37— lő ULJIIHMJIUMIIIHIJIUMUU-»—— namilll llllllim BIHWMim'M-l J.M.TTCTa A magyar dal igen szép és igen jelentős sikert aratott és ma büszkén merjük mondani, bogy azok a budai polgárok, akik Bipka Ferenc főpolgármester vezetésével most megjárták a külföldet, egytől-egyig a magyar ügy apostolaivá lettek. A dalosok és vezérük, amikor elindultak, tudatában voltak annak, hogy milyen fontos missziójuk van és hogy az elröppenő akkordok, nem műiden, ami feladatukhoz tartozik. Igaz valójában azonban csak akkor eszmélhettek tevékenységük igazi jelentőségére, amikor a siker révén látták, hogy milyen rendkívüli instrumentum áll rendelkezésükre a magyar dalban és a magyar melódiákban. Az angolok maguk voltak azok, akik konstatálták, hogy a magyar dallal és a közvetlen érintkezéssel sokkal inább megnyertük az angol szimpátiákat, mint az addig követett más, költséges és kevésbé célravezető utakon. Nagyszerű angol szalonok, többek között az Istenáldott nagy magyar festőnek, László Fiilöpnek előkelő háza, a szocialista lordkancellár főúri termei voltak tanúi a magyar sikernek, amelyet nem lehet elkönyvelni a nagy számvetés kulturális tételeinél. Maga Bipka főpolgármester vallja, hogy mindenütt, ahol jártak, a magyar név megbecsülésével és a legnagyobb rokonérzéssel találkoztak. Tekintélyek, közéleti nagyságok nem udvariasságokkal hintettek port a kis magyar vándorcsapat szemébe, hanem megfontolt nyilatkozatokkal állapították meg, hogy az a nép, amely olyan értékeket jelent az emberiség számára, mint a magyar nemzet, megérdemli az egész világ támogatását. De hangoztatták azt is, hogy érzik kötelességüket, a nyugati népeknek hozzá kel'] segíteniük a magyar nemzetet, hogy nagyrahivatott- ságát teljes mértékben kifejthesse. Nemcsak szavak ezek, hanem komoly eredmények is, amelyeket büszkén sorolunk föl és a magyar nemzet, Budapest székesfőváros hálás azoknak, akik nemcsak sikert szereztek a magyar névnek, hanem a magyar jövő számára is értek el igazán értékes eredményeket. A legnagyobb érdem azonban kétségkívül Bipka Ferenc főpolgármesteré, akinek nevéhez nemcsak az út tervének érdeme fűződik, de ő volt a lelke az egész nagy akciónak, ő volt az, aki nagyszerű agi- tációs munkával hívta fel az angol társadalom figyelmét a magyar ügyre. Ma még korainak tartanánk bővebben és részletesebben beszélni az eredményekről, de nyíltan és fenntartás nélkül kell hangoztatnunk, hogy amit a főpolgármester magával hozott, nem pusztán kulturális, hanem diplomáciai és politikai siker is. De a sikernek — úgy érezzük — vannak gazdasági oldalai is. Nem szeretnénk olyasmit érinteni, ami ma még nem tartozik a nyilvánosság elé, de annyit mégis hangsúlyozunk, hogy a magyar idegenforgalomnak többet használt a^ budai dalosok külföldi útja, mint sok esztendő nem ^éppen sikeres hivatásos agitáció ja. Maga a főpolgármester mondja el, hogy a merre jártak, mindenütt özönével kapták az ígéreteket, hogy a látogatást viszonozni fogják. Az amsterdami főpolgármester máris bejelentette júniusi egyhetes budapesti vizitjét, a rotterdami főpolgármester is készül a" magyar fővárosba, a nürnbergi főpolgármester pedig itt akar nyaralni. De van egy igen figyelemreméltó mondat Kozma Jenőnek, a Fővárosi Hírlap mai számában közölt interjújában is. Csak megjegyzés, további kombinálás nélkül jegyezzük ide ezt a mondatot, mint Bipka Ferenc útjának egyik jellemzőjét: — A Gellért-szálló — mondja Kozma Jenő — hivatva volna arra, hogy a modern Karlsbad központja legyen, ehhez azonban szükség lenne a reumakórház megépítésére. Hír szerint Bipka Ferenc főpolgármester az anyagi eszközök előteremtése céljából igen értékes tanácskozásokat folytatott Londonban. Nem fűzünk hozzá semmit, csak várunk türelemmel és reménykedve. Es még egy sikert kell megemlíteni. Bothermere lord budapesti látogatásának elhatározását. Nem szabad elfelejteni, hogy a magyarság nagy barátja, a magyar ügy nagy apostola igazán nem most kapta az első meghívást. Sokszor kilátásba is helyezte, hogy eljön Budapestre. Bipka Ferenc invitálására azonban először adott dátumszerűen pontos választ. Boldog örömmel veszi tudomásul a magyar nemzet, hogy a lord elhatározta látogatását. Nagyon nagy ennek a fontossága, mert bármily jól tudja is történelmünket, bárhogy informálják is a politikai helyzetről, bármennyire tisztában van vele, hogy ebben az órában hány munkanélküli van Magyarországon, mégis csak más lesz az, ha a magunk portáján üdvözölhetjük és itt közöttünk ismerhet meg bennünket. Lásson és halljon mindent és minden oldalról. Hiszen csak egyszer-kétszer kellett Bipka főpolgármesterrel is érintkeznie, máris tágult a horizontja, máris érezni lehetett a Savoy-szállóban mondott beszédén, hogy megint többet tud rólunk és amit tud, biztosabb, objektivebb lett. Nem lehet tagadni, hogy ezideig egyoldalúan informálták a magyarság nagy barátját és informátorai lehetőleg politikát igyekeztek minden közlésükbe belevegyíteni. Meg is érzett ez a lord minden akcióján. De megérzett most az is, hogy legújabban objektív információkat kapott és ez is nagy érdeme Bipka Ferencnek. Am a legobjektívebb információkat majd aljból szerezheti, amit itt közöttünk, rajtunk látni fog. Hozza Isten! saiaaa&issBUBSgsE Ha«BBHlSEBHS3aiSHBBa3iS0gaBSiaE30I3Sg31í23IHH80í2BSuS3fflKS:g}83ES5K5 SCITOVSZKY BÉLA BELÜGYMINISZIER: Nem adok ki rendelkezést, amely a választópolgárok zaklatásával jár mmmrs m A belügyminiszter kijelenti, bogy nem akarja a választói jogosultságot okirati bizonyítási kényszerhez kötni — A törvényhatósági tanács már Júniusban megkezdheti működését, de az új törvény generálisan csak novemberben lép életbe A felsőház is megszavazta a főváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslatot. Mivel a javaslat a képviselőház által megszavazott szövegben ment keresztül a felsőházban is, most már csak államfői kihirdetésre van szükség ahhoz, hogy a fővárosi reform törvényerőre emelkedjék. A törvényerőre való emelkedés nyilvánvalóan nem fogja még a gyakorlati életbelépést jelenteni. A törvény utolsó szakasza úgy szól, hogy az életbeléptetés időpontját a belügyminiszter rendeletileg állapítja meg. A törvénynek ez a rendelkezése, valamint a legutóbbi időkben elterjedt különböző híresztelések bizonyos nyugtalanságot keltettek a városházán, főként pedig az egyes politikai pártok vezetői körében. Ezt a nyugtalanságot egyesek fokozzák azzal, hogy a választói névjegyzék összeállításával kapcsolatosan élesen támadják a belügyminisztert, akit azzal vádolnak meg, hogy állítólagos rendeletével befolyást akar gyakorolni a választói névjegyzék összeállítására. Ezeket a híreszteléseket és az ezekkel kapcsolatos kombinációkat szóvá tettük Scitovszky Béla belügyminiszter előtt, akit egyben megkérdeztünk arról is, hogy a fővárosi reform életbeléptetéséről mikor történik végleges intézkedés. §cit@vszky Hála belügyminiszter a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Nagy megelégedéssel állapíthatom meg, hogy a főváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslat az alapelveket illetően változatlanul ment keresztül a törvényhozás két fórumán. A politikai természetű rendelkezéseket illetően tettem bizonyos engedményeket, de a fő elvekben nem engedtem, mert a polgári társadalom hegemóniáját feltétlenül biztosítani akartam. Az új fővárosi törvény védekező fegyver lesz a polgárság kezében a maga uralmának biztosítása érdekében. Másrészt arra törekedtem, hogy a főváros igazgatásában a modern kor követelményeinek megfelelő változtatásokat valósítsak meg. Voltak, akik feleslegesnek mondották az új törvény megalkotását és azt állították, hogy csak adminisztratív szempontból vált szükségessé bizonyos törvényhozási intézkedés. Nekem az a véleményem, hogy a főváros ügyeit partikuláris törvényekkel rendezni nem lehet, hanem csak egységes koncepciójú reformmal. Az üzemeknek általánosságban nem vagyok barátja, mert nem tartom kommunális feladatnak az árucikkekkel való kereskedést. Ezt a felfogásomat már évekkel /ezelőtt kifejezésre juttattam, amikor a fővárost üzemeinek leépítésére szólítottam fel. Már akkoriban megmondottam, hogy kizárólag csak azoknak az üzemeknek a fenntartását engedhetem meg, amelyek / tömegcikkeket termelnek. A\ nagy közüzemekre gondolok. A fővárosnak 51 közüzeme volt, ezek közül 13 már megszűnt és a megszüntetési akciót a jövőben is folytatjuk. — Örömömre szolgál az a körülmény is, hogy a felsőház változatlanul fogadta el a törvényjavaslatot — ugyanabban a szövegben, ahogy azt a képviselőház is megállapította. Ilyen körülmények között most már meg van a lehetőség arra, hogy idejekorán meglehessem azokat az intézkedéseket, amelyek az új törvényhatósági bizottság összeállításához és az adminisztráció tervezett átszervezéséhez szükségesek. Arra a kérdésre, hogy az új törvény mikor lép életbe, nem tudok még végleges választ adni. Úgy látom a helyzetet, hogy az új törvény generálisan az év végén, előreláthatóan novemberben lép életbe, azokkal a felhatalmazásokkal azonban, amelyeket egyes intézmények megvalósítása tekintetében — rendeleti úton való intézkedésre — kaptam, előbb is élni fogok. A törvényhatósági tanács életbeléptetésére vonatkozó felhatalmazásra gondolok. Az új tanácsi intézmény nézetem szerint már júniusban életbeléphet. Általánosságban azért halasztóm el az^ új törvény életbeléptetését, mert nem tartanám célszerűnek, hogy a jelenlegi törvényhatóság működésével az adminisz-
