Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-05-07 / 18. szám
8 Budapest, 1930 május 7. Motorkerékpáros ellenőrök kontrollálják ezentúl az autótaxikat A budapesti bérautók ellen általában nincsen kifogás. A nagy vállalatok kocsijai és egyenruhás sof- főrjei a külföldiek teljes elismerését is kivívták és általában rendben tartják kocsijaikat azok a kisemberek is, akik az úgynevezett pirostaxisok csoportjába. tartoznak. A pirostaxiknál eddig az okozott nehézséget az ellenőrzés tekintetében, hogy itt nem volt egységes fegyelem, hisz majdnem minden kocsinak külön tulajdonosa van, s így előfordulhatott, hogy egyik-másik kevesebb gondot fordított j árművére, panaszokat váltott ki, ami természetesen az egész testület népszerűségének rovására esett. A bérkocsis ipartársulat autótaxi szakosztálya most elhatározta, hogy ezt az önrendelkezési jogot megszünteti és a központi vezetőség részére ellenőrzési és fegyelmi hatáskört biztosít. A jövőben mindenféle autórendelést kizárólag a központ intézhet és a tulajdonosok kizárólag a. kocsi bevételei felett rendelkeznek szabadon. Erős fegyelmet akarnak tartani minden tekintetben a pirostaxisok között s ezért időközönkint szigorú ellenőrző razziákat fognak tartani. A szakosztály központja főellenőröket fog kiküldeni, akik a razziák során tapasztalt mulasztásokat, vagy visszaéléseket bejelentik a fegyelmi választmánynak és a bejelentés alapján a panaszolt soffőr vagy taxi-tulajdonos ellen eljárást indítanak, szigorú bírságokat szabnak ki és a mulasztó soff őröket a tulajdonos megkérdezése nélkül is felelősségre vonják Ezek a főellenörök a bérautók külső és belső tisztaságát is vizsgálni fogják. Az ellenőrökön kívül „fősof- f őröket“ is neveznek ki azok közül, akik legalább két éve kifogástalanul működtek, s akik ellen sem fegyelmi eljárás, sem panasz el nem hangzott. Ezek a HAM4L I11EE oki mérnök, építési vállalkozó BUDAPEST, !., Atilla körűt 47. szám Telelőn: Automata 528—64. STEINER ÉS SZIMPER dísz-, temp!om>, szobafestők és másolók Budapest. IX., ÜHői-út 57 Telefon Jórsef306-29 ALAPÍTATOTT: 1918 ff* ASZTALOSÄKU GYÁRA HJÍ Gyárt mübutort, belső berendezéseket minden stílben, továbbá épületasztalos munkákat KISPEST, PETŐFI TÉR 9. TELEFÓNSZÁM: KISPEST 102 KLOSE V. I FELVONÓGYÁR (saját gyártelepünkön) BUDAPEST, VI., GÖMB U, 44 Mindennemű felvonónak legtökéletesebb kivitelben való gyártása Teleién; Aut. 900-66 Az 1924. évi XVIII. t,-c. alapján szervezett IPAROSOK ORSZÁGOS KÖZPONTI SZÖVETKEZETE Postatakarékpénztári számla: 10517 — Postatakarékpénztári csekkszámla: Kisipari hitelakció: 44500 — Girószámla: MAGYAR NEMZETI BANK — TÁVIRATCÍM: IPKÖZPONT KÖZPONTI OSZTÁLYOK: BŐROSZTÁLY, ÉPÍTŐIPARI OSZTÁLY, FAIPARI OSZTÁLY, KISIPARI HITELAKCIÓ, KERESKEDELMI OSZTÁLY, TEXTIL KÖZ- SZÁLLÍTÁSI OSZTÁLY BUDAPEST, VII., KÁROLY KIRÁLY ÚT 3/c TELEFÓNSZÁM: .IÓZSEF 463 — 39 DIPL IKÜ. ARCHITEKT — BAUMEISTER KOSÁLY ÖDÖN. OKL. ÉPÍTÉSZMÉRNÖK, ÉPÍTŐMESTER^ TELEFON : AUT. 570-41. ^ BUDAPEST, ^ II, KELETI KÁR0LY-U. 15/b. fősoffőrök ezüstzsinóros sapkát kapnak. Ezek feladata szintén a soffőrök és az autótaxik ellenőrzése lesz. A többi soffőrök tartoznak a fősoffőrök és ellenőrök rendelkezéseinek minden ellenmodás nélkül engedelmeskedni. A közeli napokban motorkerékpáros ellenőrző szolgálatot vezetnek be, hogy a taxik között szigorú rendet teremtsenek. A soffőrök egyesülete is foglalkozott a piros- taxisok szervezetének reformjával és sürgette a fegyelmi bizottság paritásos alapon való megszervezését, valamint a kollektív szerződés életbeléptetését, mert ekéikül — véleményük szerint — az ellenőrzés sem fog kielégítő eredménnyel járni. SBSSSBSSEBBBaBBHBSSSHHBHaHSBaBBBBBB Budapest Költségvetése Body László dr. széKesfőudrosI tanács- jegyző előadása Az Országos Széchenyi Szövetségnek a Nagyvárosok problémái cimű előadássorozatában hétfőn délután Bódy László dr. székesfővárosi tanács jegyző érdekes előadást tartott Budapest költségvetéséről. Bódy dr. előadását három részre osztotta. Első részében a költségvetési elmélettel foglalkozott, második részében a főváros költségvetésének történeti fejlődését vázolta, harmadik részében pedig az 1930. évi költségvetést ismertette. A kiadások közül a legjelentősebbek a közoktatási (23.89%), a közigazgatási (18.25%), az út- és csatornaépítési (12.29%), a közjótékonysági (10.11%), a közegészségügyi (8.7%) és a kölcsönök törlesztésére eső (8.04%) kiadások. A bevételek részben adókból (56.83)%, részben pedig a közvagyon s a jogok és javadalmak hasznosításából (27.10%) és az üzemeknek a községi háztartáshoz való hozzájárulásaiból (16.07%) származnak. Érdekes volt az a megállapítás, hogy miután a kiadások alig csökkenthetők, sőt a terhek egyre fokozódnak és mert a vagyon jövedelmezőségét ezidő- szerint nem lehet emelni, ennélfogva a másik két bevételi ágazatnak kell a kiadási többleteket fedezni. Akkor azonban, amikor viszont az adóterheket sem lehet növelni, az üzemek hozzájárulásában lehet csak a további fedezeti lehetőségeket keresni. Annál a szerves összefüggésnél fogva, amely a költségvetés bevételeinek egymáshoz való viszonyát jellemzi, következik viszont az is, hogy az üzemeknek a háztartáshoz való hozájárulása terhére végrehajtott tarifamérséklés az elmaradt fedezetnek a közadókból való pótlását tenné szükségessé, ami annyit jelent, hogy az üzemi szolgáltatásokat igénybevevő közönség helyett az adózó közönség egyeteme fizetné. Az adózási rendszerben a közvetlen adóké a túlsúly. Ezek az adóbevételek 62.51%-át teszik,, míg a közvetlen adókra 37.49% esik. A közháztartások vitelének egyik alapelve, hogy a folyó bevételek csak a folyó kiadások fedezetéül vehetők igénybe. A folyó bevételek terhére beruházásokat nem is célszerű megvalósítani. Bár tagadhatatlan, hogy a beruházások szöksegesek, a költségvetést mégis mentesíteni kell e kiadásoktól, mert a közterhek jelentős enyhítése csak akkor következhet el, ha azokat az, igényeket is mérsékeljük,^ amelyeket a kö- zületekkel szemben támasztani szokássá vált. Az önkormányzatnak egyik legjelentősebb joga a költségvetési jog, mert az évi budget megállapításánál, amikor intézményei fenntartása érdekében a szükséges költségekről gondoskodik, a lakosság^ szolgáltatásait is igénybe veszi s pénzügyi politikáját is kifejezésre juttatja. Annál a kölcsönhatásnál fogva tehát, amely a közületek gazdálkodása és a magángazdaság között fennáll, a közéleteknek és így Budapest székesfővárosnak is egyik legnehezebb problémája, hogy a maga részéről biztosítsa ennek a két tényezőnek az annyira kívánatos harmóniáját, mindamellett lehetővé tegye annak a számtalan és_ a közéletekkel szemben jogosan támasztott kulturális, szociális, közegészségügyi stb. feladatnak a megoldását, amelyeket a pénzügyi és gazdasági lehetőségeken belül az okszerű várospolitika megkíván. Magas építés, vasbeton szerkezetek FÁBIÁN TESTVÉREK ÉPÍTÉSI vállalkozók BUDAPEST, IX. KÉR., KINIZSI UCCA 3. SZÁM TELEFON : JÓIÍCF-93'40 OS/feV* lak# it n.r. BUOfkPUT.yn. ÖÁNA6V»OT*A ■— Pedagógiai előadások az Egységes Községi Polgári Pártban. Az Egységes Községi Polgári Pártban meghonosított ismeretterjesztő előadások során kedden este két illusztris előadó szerepelt. Az első értekezést vitéz Sághelyi Lajos dr. székesfővárosi tanár tartotta, aki a munkaiskola és műhelynevelés mai állapotát ismertette a fővárosi elemi, polgári és tanonciskolákban. Beszélt továbbá az iparosság és a pedagógusok mai törekvéseiről, hogy az életre való nevelést és a szakképzést minél tökéletesebb fokra emeljék. Utána Orel Géza dr. székesfővárosi felsőkereskedelmi iskolai, főigazgató, az Országos Ipari és Kereskedelmi Oktatási Tanács tagja ,pl műhely szerepe az iskolai nevelésben” címmel tartott magas színvonalú előadást. Ismertette a svéd szlöjd eredetét, a német munkaiskolát, a francia és amerikai, műhelynevelést, s az azok közötti különbségeket. Gyakorlati példákkal és vetített képekkel illusztrálta a műhelynevelés szükségességét. Kifejtette a műhelynevelés előnyeit a szociális élet vonatkozásában. Bemutatta a francia, főképpen a párizsi és az amerikai új alapokon felépült nevelési rendszereket, beszélt az oktató- személyzet és az iskolaműhelyi, segédmunkások kiképzéséről és helyes megválasztásáról is. Az előadások iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg, különösen sokan voltak a hallgatóság soraiban a fővárosi tanári- és tanítói kar tagjai közül. — A Terézvárosi Gazdasági Egyesület kedden tartotta szokásos társasvaesoráját, amelyen az aktuális gazdasági problémákat vitatták meg. Az egyesület vendégül látta dr. Orova Zsigmond törvényhatósági bizottsági tagot, akit dr. Bakonyi Pál ügyvezető elnök köszöntött fel. Utána Orova Zsigmond, dr. Faragó Sámuel, sióagárdi Zöld Márton ny. tábornok, dr. Groák László főtitkár, dr. Knoblauch Virgil és Bosenberg Izsó szólaltak fel. Végül dr. Farkas József ny. min. tanácsos, elnök, dr. Orova Zsiigmond bizottsági tagtársának beszédével foglalkozott, kiemelvén, hogy az egyesület fejlődése most már olyan arányokat öltött, amely elkerülhetetlenné teszi a szélesebb alapon leendő szervezkedést és terjeszkedést. — Józsefvárosi Kaszinó társasága május 9-én, pénteken este %9 órakor (VIII., József u. 26) mintegy száz új tagnak a csatlakozása alkalmából tagavató estét tart. Üdvözlő beszédet Molnár Béla dr., a kaszinó társaság elnöke mondja. Újabban beérkezett taggyüjtőívek szerint ismét számos józsefvárosi polgár csatlakozott és uedig Moser Ernő korra, főtanácsos, orszgy. képviselő, Stühmer Jenő gyáros, Gagger Emil igazgató, Csáti István lapterjesztő, Sojnótzky József banktisztviselő, Preiszner Károly autójav., Vajts Sándor, Varjas Gyula építészek, Hrabál Elemér dr. ügyvéd, Dedinszky Béla vaskeresk., Bagi Károly háztulajd., Molnár Miklós dr., O. K. H. revizor, Erdős Andor, Neményi Ödön vállalk. és még sonkán mások. IBBBBBBBBBBBHBBBBBBBESaaBBBBflBaBBB Versenytárgyalási hirdetmény Budapest székesfőváros tanácsa nyilvános versenytárgyalást hirdet a X. kér., farkasréti elemi iskola föld-, kőműves-, elhelyező-, válaszfal-, vasgerenda szállítási és szigetelőmunkákra. A vonatkozó költségvetési kiírás nyomtatványai ívenként 0-50 pengőért kaphatók 1930. évi május hó 5-től kezdve naponta d. e. 11—1 órák között a székesfővárosi tanács II. (középítési) ügyosztályának IV.,. Központi városháza, III. em. 342. sz. szobájában. A rajzok, tervek és minták megtekinthetők és a szükséges felvilágosítás megszerezhető Czéh Kálmán (IX., Bakáts u. 5.) tervező műépítésznél, vagy az előadónál, a Központi városháza, III. em. 337. ajtó alatti hivatalos helyiségben. Az ajánlatok 1930. évi május hó 21-én (szerda) cl. e. fél 10 óráig a tanácsi II. (középítési) ügyosztály III. em. 350. sz. szobájában adandók be. Az ajánlatok ugyanazon napon, ugyanazon tanácsi ügyosztály üléstermében (III. em. 354. sz.) 10 órakor fognak nyilvánosan felbontatni. Budapest, 1930. évi május hó 1-én. A székesfőváros tanácsa. MOOR GÉZA építőmester Budapest, Vl.y Reiter Ferenc ucca 103. sz. Telelőn: Automata 911—13. JEHL“ PAPLAIN5M SÁNDOR M. FERENC BUDAPEST, IV, KAHERHA9ER KÍR0L9 UCCA 1 Állami, városi és közintézmények szállítója SCHUSZLIK ÁGOSTON .... ^ FESTŐ ÉS MÁZOLÓ M. • uf Kapás u.36. . BUDAPEST / Műhely: ÜL Telefon: Aut. 505-33. / II, Tölgyfa u. 8.
