Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-04-16 / 15-16. szám

Ars* 50 fillér Tizen hiten cedi h évfolyam Budapest, 1930 április 16. lő—16. szám afifOTflt^PitíitíbiiraifmiiiönmiíiPiisögiíKismmssíicisirS^nmnmöinoiiiaíiiasiíoisbniaíntírEmHmiiioiuaisiHí ELŐFIZETÉSI ÁBAK: Egész évre..................................24 pengő Félévre...........................................12 pengő Állandóan: GAZDASÁGIÉUTESÍTŐ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: DA CSŐ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁD Szerkesztőség és kiadó hivat al BUDAPEST VI., SZÍV UCCA 18 SZ. Postatakarékpénzt. csekkszámla 40.424 TELEFON: AUTOMATA 137-1,5 Húsvéti remények---------- ——— i||i||H||l s h —— ......... ........... A FŐVÁROSI HÍRLAP számára írta: RiPKA FERENC dr., főpolgármester Húsvét hetében, a feltámadás napját meg­előző nagyhéten, döntő fontosságú elhatározások érlelődtek meg Budapest érdekében. Ezek az el­határozások joggal kelthetnek szép reményeket a város polgárságában, amely nagyon sokat szenvedett és gazdaságilag súlyos örvénybe ke­rült. Hasonlatosan reménykedhetik a legköze- g lebbi jövőben a munkásság is, amelynek — fáj- J dalom — tízezrei szűkölködnek munka nélkül és élnek máról-holnapra leginkább a hitből, hogy ennek a szomorú helyzetnek nem szabad tovább tartania. Ennek a kétségbeesés borotvaélén tán­coló állapotnak megszüntetése érdekében Becsey Antal, igen tisztelt barátom szakszerű támogatá­sával megtettem, ami hivatali, de legelsősorban lelkiismereti kötelességem volt. Hálás örömmel kell megállapítanom, hogy Bethlen István gróf kormányelnök a legteljesebb megértéssel fogadta előterjesztéseimet és államférfiúi bölcseséggel a legsürgősebb, a rapid megoldásra adott utasítást. Hasonlóképpen a főváros ügyei iránt számtalan­szor tapasztalt szeretettel, melegen érző szívére valló megértéssel állott a kenyértelen munkások és keresetforrásaitól megfosztott polgárság ügye mellé Fuss József helyettes miniszterelnök is. Ilyen körülmények között minden remény meg­van arra, hogy mire Krisztus koporsója elől el- hengeredik a kő, teljes megoldásokkal v állunk majd szemben. A húsvét hangulata amúgy is mindenkor reménytkeltő. Ebben a hangulatban Budapest feltámadásáról, újjászületéséről, fejlődésének új iramáról szoktunk mi, ügyeinek intézői, beszél­getni és ünnepi cikkeket írni. El szoktuk mon­dani, hogy ilyenkor új életre kel a természet és hogy hosszú esztendők pusztítása, letargiája és kényszerű tétlensége után föl kell támadnia ennek a városnak is. A tavaszi ünnep hangulatát azonban az idén igen súlyos tények, fájdalmas jelenségek is kormányozták. Az idén kényszerítő körülmények is jelentkeztek, amelyek a maguk brutális eszközeivel siettették Budapest feltáma­dását, a romoknak eltakarítását, mindennek, ami rommá lett, újjáépítését. A kényszerítő körül­mények közül az egyik, hogy a közüzemek nagy­részt és igen jelentős mértékben leromlottak, nem képesek feladatúiénak eleget tenni, megáll­tak a fejlődés útján és ágy a főváros lakosságá­nak igényeit nem tudják kielégíteni. A legfonto­sabb, legnagyobb üzemek elérkeztek ahhoz a ponthoz, hogy hatalmas beruházások nélkül fel­mondják a szolgálatot, vagy legalább is megáll­nak a fejlődés útján. A közlekedés, vízellátás, a gázművek és elektromosművek, az utak és csa­tornák, a lakosság élelmezésének ellátását szol­gáló intézmények mind-mind hatalmas összege­ket követelnek, hogy munkájukat zavartalanul elláthassák, a folytonosan fokozódó igényekkel szemben felkészülten állják meg helyüket. A másik és még súlyosabb ilyen kényszerítő körülmény, amely a feltámadást sietteti, a gaz­dasági válság és a munkanélküliség. Hiába hivat­koznánk ilyen helyzetben szegénységünkre, a ta­karékosság kötelező követelményeire, ezek a bajok munkát, beruházásokat, tehát fejlődést diktálnak, parancsolnak. Ebben a szituációban megdőlnek a szimpatikusán hangzó bölcseségek, amelyek a szegény város „költekezését“ és a köl­csönök felvételét kárhoztatják. Belátta ezt mély bölcseséggel maga a miniszterelnök, valamint a kormány is és; Budapest kényszerű fejlődése miatt senkit vád nem érhet, ellenkezően hálával kell gondolni a kormány és kormányelnök gyors elhatározására és gyors cselekvésére. A fejlődésben íme, nincs megállás, mert a takarékosság parancsait valósággal legázolja a nyomorúság galoppja. De nem is lehet megállás a fejlődésben, mert ez a halál felé vezető út lenne. Szomorú és fájdalmas, hogy a város fej­lődését, feltámadását a nyomorúság parancsszava Egyetlen mozgalmas hét eseményeinek beszá­molója ez a riport, de ez a hét amerikai méreteket meghaladó tempójával minden bizonnyal példaképpen emlékezetes lesz a főváros történetében. Az elmúlt szer­dán, amikor az Egységes Községi Polgári Párt ma­gas kitüntetése alkalmával üdvözölte, jelentette be Ripka Ferenc dr. főpolgármester azt a nagyfontos­ságú ígéretet, amelyet neki Bethlen István gróf mi­niszterelnök tett ugyanaznap. Azóta egy hét telt el, az általános nyomasztó gazdasági viszonyok és a munkanélkülség nyomán járó nyomorúság enyhíté­sére grandiózus feladatok jutottak el a megvalósítás stádiumába, de természetesen hosszú, rendkívül fá­radságos és részleteiben is nagyvonalú munka előzte meg a realizálásoknak ezt a tüneményes néhány napját. Ennek az előkészítő munkának érdemei az Egy­séges Községi Polgári Pártot illetik, amely belátva, hogy kizárólag nagyszabású közmunkák megindításá­val lehet csak a már-már válsággal fenyegető gazda­sági krízisből kivezető utat megtalálni, felkérte alelnökét és kiváló gazdasági szakértőjét, Becsey Antal kormányfőta­nácsost, hogy sürgősen készítse el az azonnal megindítandó közmunkák jegy­zékét, egyben állapítsa meg azokat a kölcsönöket és állcúmi feladatokat, amelyek a főváros életének sürgős re­konstrukciójához szükségesek. Becsey Antal nagy körültekintéssel végezte el fontos feladatát és amiközben megtalálta a gazda­sági válság enyhítésének legszélesebb skáláját, nem tévesztette szem elől azokat a megfontolásokat sem: meddig tart a főváros és az állam teherbíróképessége? Ennek a két elvnek szerencsés és sikerült har­móniája az a memorandum, amelyet Ripka - Ferenc követeli, de az eszköz, amelyet választanunk kel­lett, mégis csak a gazdasági helyzet javulása, a nyomor enyhítése és Budapest újjáépülését segíti elő. Húsvéti reményekkel vagyok eltelve és azt hiszem, hogy erre jogot is ad a kormány gyors elhatározása. Ez az elhatározás az akadályok el­hárítását rendkívüli módon meg fogja könnyí­teni és a főváros szándékainak gyors keresztül­vitelét biztosítani fogja. Ezeknek a munkálatok­nak a megindítása a főváros költségvetéséből több mint ötvenmillió pengőt juttat a gazdasági életbe, a függőkölcsönből ugyancsak ötven-hat- van milliót, az állami igazgatás részéről körül­belül harmincmilliót, végül pedig a magánvállal­kozás részéről jutna harminc-negyven millió gyors intézkedések révén a fővárosi munkanél­küliség enyhítésére. Ez együttvéve olyan össze­get jelent, amelynek megmozdulása egészen ko­moly segítséget jelent. Semmi okunk nem lehet, hogy ne higyjünk ezeknek a-reményeknek a meg­valósulásában, ha pedig ez így lesz, akkor az idei feltámadás hatalmas tényezője^esz a jövő meg- j] váltásának, Magyarország feltámadásának. főpolgármester Becsey Antal kíséretében a minisz­terelnöknek átadott. Bethlen István gróf miniszterelnök, átlátva a memorandum helyes koncepcióját, azt nyomban magáévá tette és miután már római útjának előkészületei foglal­koztatták, felkérte Foss József dr. helyettes minisz­terelnököt, hogy még a pénteki minisztertanácson tegyen előterjesztést a mintegy 60 milliót kitevő fővárosi közmunkák megindításának elő­készítésére. Miután Vass József a memorandumot részletesen letárgyalta Bethlen István gróffal, a pénteki minisz­tertanácson valóban meg is tette az előterjesztést, aminek eredményeként e hét keddjén délelőtt tíz órára kitűzték ezt az ankétet, amely jóváhagyta a köz­munkákat. A közmunka-ankét pontban 10 órakor ült össze Foss József helyettes miniszterelnök, népjóléti és munkaügyi miniszter elnöklésével. A kormány részé­ről megjelent az ankéten a népjóléti minisztérium részéről Dréhr Imre államtitkár és Makó-Kléber Sándor miniszteri tanácsos, a kereskedelemügyi mi­nisztériumból Kállay Miklós államtitkár, Tormay Géza államtitkár, Szikszay Gerő és Fejér Gyula mi­niszteri tanácsosok, a belügyminisztérium részéről Tatits Árkád államtitkár, a pénzügyminisztériumból Lukács Ödön miniszteri tanácsos. A főváros képvise­letében jelen voltak: Ripka Ferenc főpolgármester, Sipőcz Jenő polgármester, Buzáth János és Bérezel Jenő alpolgármesterek, Vájná Ede, Lobmayer Jenő, Némethy Béla, Solty Lajos, Csármán Ferenc, Liber SiaBB!B&aS£l3£&SBSj3B@a;a&SBS@£353BB»9S&BISa£SSRBBa£g;gB£BaBaBffi!IBa9BRBBBBaaBaSB A KEDD.IANKÉT EREDMÉNYE Húsvét előtt kiadják a 63 millió pengős fővárosi közmunkákat Vass József a bürokrácia mellőzésével elrendelte az előirány® zott fővárosi közmunkák azonnali korniányhafósági jóváhagyását \

Next

/
Thumbnails
Contents