Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-04-16 / 15-16. szám

2 Budapest, 1930 április 16. Endre, Borvendég Ferenc és Purebl Győző tanács­nokok A BSZKRT képviseletében Márkus Jenő ve- zérigazgatóhelyettes, az Autóbuszüzem részéről pedig Till Antal igazgató vett részt a tanácskozáson, ame­lyen Becsey Antal bizottsági tag is megjelent. Az ankét délután két órákor ért véget. Dréhr Imre dr. népjóléti államtitkár az ankét befejezése után fogadta a Fővárosi Hírlap munkatársát és az ankét lefolyásáról és határozatá­ról az alábbiakat mondta: — Az ankét célja az; volt, hogy a főváros folyó költségvetésében előirányzott munkálatok­ról, azoknak azonnali kiadásáról a bürokrácia mellőzésével határozzon, hogy ezzel a munkanélküliségen jelentősen eny­híteni tudjon. — Az ankéten részletes referátumok hang­zottak el az összes, a költségben fedezettel bíró munkálatokról és azok kiadásáról. Megállapította az ankét, hogy az összes munkálatok pénzértéke 63 millió pengőt tesz ki. — A munkálatoknak az egyes minisztériu­mok által történendő jóváhagyása az ankéten el­rendeltetett, úgyhogy a 63 millió pengő értékű munka még a húsvéti ünnepek előtt kiadásra kerül. — A 63 millió pengő utalványozása a jelen költségvetés hátralevő nyolc hónapjában ará­nyosan történik meg, vagyis. havonkint mintegy 8 millió pengőt fognak kiutalni a közmunkák folytatására.-— Az ankéten még néhány kérdés függőben maradt, úgy hogy a tanácskozást szerdán dél­után i/26 órakor folytatjuk. A függőben maradt kérdésekre az illetékes szakreferensek teszik meg a jelentésüket. — A szerdai ankéten — fejezte be nyilatko­BUD JÁNOS KERESKEDELMI MINISZTER szerint egyszerre keli elkezdeni a két új Duna-híd építését Még ebben ai évben meskeidlk a munkákat - Hydapaii hozzájárulása - a betterment lesi zatát Drehr államtitkár — remélhetően az egész kérdéskomplexúm tárgyalása befejezést nyer s megtörténik a döntés arra vonatkozóan is, hogy a rendelkezésre átló 63 millió pengőből az egyes munkálatokra mennyi esik. * Becsei) memoranduma egyébként a következők­ben részletezi a fővárosi közmunkákat, amelyeknek fedezete; már meg van a főváros költségvetésében: 1. Út- és csatornaépítő munkálatok . . 15 millió P 2. Közoktatásügyi kiadások, iskolaépítés, stb. ............ 2 ,, ,, 3. Közélelmezési ügy osztály keretében nagyvásár, sertésvágóhíd, Garai téri piac, stb. építési és bővítési munkála­tok . . ........................................................7 „ „\ 4. A szociálpolitikai ügyosztály elöirány- 1* zata a községi s,zeretetház építésére . 4 „ „ 5. A gázművek új székháza..........................4 „ „ 6. A különféle osztályok keretében elő­irányzott tatarozást munkálatok . . 2.5 „ „ 7. A BSZKRT építkezései, vágány fekte­tési és egyéb munkálatai..........................8 „ „ 8. Az autóbuszüzem bővítése 50 új kocsi­val .................................................................... 3,600.000 „ A memorandum a továbbiakban rámutat az 50— 60 milliót kitevő függ ököl-csőn felvételének szüksé­gességére, amely az üzemek rekonstrukciójának költ­ségeit fedezné. Mintegy 30 milliós állami feladat sürgős végrehajtása lenne az óhegyi Horthy Miklós- telep és az albertfalvai építkezések megindítása, va­lamint különböző tatarozások, bővítések és kisebb építkezések keresztülvitele. Végül pedig mindé nagy­szabású munkálatokban a magántőke is résztvenne 30—40 millióval, úgy hogy összesen körülbelül 180 millió pengőt kitevő közmunkák meg­indítása előtt áll a főváros. A főváros közönsége körében bizonyos nyug­talanság észlelhető amiatt, hogy a két Duna-híd meg­építésének munkálatai még nem indultak meg,, sőt a tervek sem készültek még el. A dunai hidak építé­sének megkezdésétől hosszú időre szóló munkaalkal­mak teremtését várja a magánvállalkozás,, éppen ezért szükségesnek tartottuk, hogy Búd János keres­kedelemügyi miniszterhez forduljunk felvilágosí­tásért. Búd János kereskedelmi minister a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munka­társának : — Még az elmúlt ősz folyamán foglalkoztam a munkanélküliség problémájával és kerestem azokat a területeket, amelyeken közmunkák kiadását lehet elő­készíteni. Ebbe a programba tartozik a hidak épí­tése. A vezetésem alatt álló minisztériumban teljesen egységes terv v<M kidolgozva a munkanélküliség eny­hítése és közmunkák elrendelése ügyében, a lényeg azonban az, hogy megtaláljuk a pénzügyi fedezetet. Sajnos, technikai akadályok arra kényszerítettek,, hogy egy ideig ne foglalkozzam a két dunai híd meg­építésének problémájával. Később azután megtörtént a tervpályázat kiírása és pedig mind a két hídra vo­natkozóan. A tervpályázatok nem olyan egyszerűek,, sőt, nagy és gondos munkát igényelnek. Minisz­tériumomban kitűnő szakemberek állanak rendelkezé­semre, mégis figyelemmel kellett lennem a mérnököknek arra a jogos kívánságára, hogy ezt a kérdést tervpályázat alapján oldjam meg. A tervpályázatot tehát kiírtuk, most már néhány hó­nap alatt a terveknek be kell érkezniök. HORTOBÁGYI JUHTŰRÚ Mfadeefitt kapfeaté! x JVv ^ TcraeU t Ont A , Ma|y. TEJSZÖVETKEZETI KÖZPONT — A két híd között azonban nagy a különbség. A Boráros téri híd egyszerűbb, mint az óbudai, amely tulaj­donképpen két hídból fog állani. Ügy a szakértők, mint a pályázatban érdekelt szak­emberek is éppen ezért azt kérték, hogy hosszabb pályázati időt engedélyezzek, mert az egésznek konstrukciója sokkal több időt igényel. — Vannak más kérdések is, amelyeket rendezni kell. Mindenekelőtt elő kell teremteni a pénzügyi fedezetet. A képviselőházban megkérdezték tőlem,, hogy Buda­pest székesfőváros nem fog-e hozzájárulni az építési költségekhez? Erre a kérdésre azt feleltem, hogy helyesebbnek tartom, ha a budapesti dunai hidak az állam tulajdonában vannak. — A fedezetet a kormány két forrásból akarja előteremteni. Az egyik forrás a betterment adó. Azok a telkek, amelyek az új dunai hidak kör­nyékén terülnek el, értékükben meghatvá­nyozódnak, méltányos tehát, hogy ebből az értékemelkedésből a köz javára adózzanak. Ez az adójövedelem lesz Budapest hozzájárulása. A másik forrás a hídvámjövedelem lenne. Ez azonban még vita tárgya. Szeretném, ha ennek a vámnak a bevezetésétől eltekinthetnénk. Egyelőre még nincs itt az ideje a, döntésnek, lesz időnk ezt a kérdést alaposan megvitatni. — Az építkezések megindítását illetően az a vé­leményen, hogy a két híd megépítését egyszerre kell meg­kezdeni. Csak így tudom a dolgot elképzelni,, mert nem fog­lalkoztam külön-lcülön a finanszírozás kérdésével. Keresem a lehetőségeket és rövid időn belül a pénzügyminiszter úrral egyetértőleg felhatalmazást fogok kérni a szükséges fedezet előteremtésére. — Aki ismeri az érdekelt városrészeik forgalmi viszonyait, az tudja,, hogy a jelenlegi állapotok tart­hatatlanok. A forgalom rohamos fejlődése súlyos gazdasági hátrányokat idézett elő és ha nem jön gyors megoldás, akkor a gazdasági hátrányok veszedelme s a kés­lekedés miatt jelentkező károk nagyobbá,k lesznek, mint a hidak megépítésének költ­ségei. Búd János pénzügyminiszternek ez a nyilatko­zata, amely teljes részletességgel tárja föl a két dunai híd megépítésének bonyodalmas ügyét, nem hagy kétséget^ afelől, hogy a. kormány szívén viseli az ügy .jelentőségénél fogva a fedezet előteremtésének gond­ját. Annyi bizonyos, hogy az építkezés még ebben az évben megkezdődik.' Nyolcvan új pótkocsi a BSZKRT forgalmában Régi panasza a villamoson utazó publikumnak, hogy az úgynevezett „csúcsterhelések” idején, — ami alatt a reggeli,, déli és esti órákat kell érteni, „mű­szaki nyelven”, — egyre nagyobb a zsúfoltság a vil­lamosvasúti kocsikban. Különösen a perifériákra irá­nyuló forgalomban érezhető ez a túlterhelés és a ko­csikban szinte életveszélyes a tolongás. A lépcsőkön napirenden vannak a tumultuózus jelenetek, a cipő­taposások és a ruhatépések, miután a sietős emberek tudvalévőén tiirelmetenek. A BSZKRT maga is tisz­tában van ezekkel az állapotokkal és azokon segíteni is kíván. Már 1928-ban elhatározta az igazgatóság, hogy közel száz kocsival szaporítani fogja jármű-parkját. Ezek közül a 75-ös vonalon járó, egészen új típusú, közép-peronos, motoros ikerkoesik már tavaly forga­lomba kerültek, nyolcvan új pótkocsi pedig a legközelebbi hetekben hagyja el a Ganz-vagóngyárat. Az ötvein új villamos kocsi,, — illetékes helyen kapott információnk szerint, -— ugyancsak közép­peronos lesz, mert ezek az újrendszerű kocsik a gya­korlatban igen jól beváltak és a publikum is meg­kedvelte őket. Az új pótkocsik közül ötvenet lehetőleg már e hónapban forgalomba he­lyeznek, s ezzel jelentékenyen enyhítik a mostani járműhiányt, harmincat pedig az ősszel. A villamos vasutak igazgatósága még további kocsi­rendeléssel is foglalkozik és műhelyeiben számos olyan régi kocsit is újjá alakíttat,, amelyek eddig forgalmi szolgálatot nem teljesítettek, illetve teher- vontatásra szolgáltak. A BSZKRT, értesülésünk sze­rint, most már komolyan foglalkozik a gyorsvasúti tervek előkészítésével is és a tervezési osztályt utasította az igazgatóság, hogy a szükséges számításokat és rajzokat megszabott időn belül mutassa be. Június első napjaiban hozzá fog a villamos- vasút a múzeumkörúti és vámházkörúti vágánycseré­hez is. Utána nyomban sor kerül a Rákóczi úti vágá­nyoknak az úttest közepére való áthelyezésére és ezzel megszűnik a Rákóczi út, Kossuth Lajos ucca és belső körút keresztezésénél fennálló veszedelmes káosz és itt is csak keresztező forgalom lesz, járda­szigetekkel. SZÉKELY és MOTTL OKL MÉRNÖK, ÉPÍTŐMESTER, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK BUDAPEST, III., LAJOS U. 92, IV. EMELET. TELEFON: AUTOMATA 625-78. SZ. _______________ MMí( I SZÄltMLET A „GAMMA“ FINOMMECHANIKAI GÉPEK ÉS KÉSZÜLÉKEK GYÁRA R. T. ELADÁSI OSZTÁLYA Uudapest, IV., Múzeum Körűi 41. TELEFÓN: AUT. 860*96. □ TELEFÓN : AUT. 860-96. FISCHER ÉS HARTHAHN mázolémasferek Budapest IVf Képíró ucca 3. sz. TELEFON : Fióküzlet: IX. ker.t Tompa ucca 30. szám A. 847-73 | Fittéia Ssenigyörgyi és Társa I Telefont József 8-91 Budapest Vili, Baross-u. 88 ÉPÍTŐIPAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest. Vili. kerület, Baross ucca 15 Telefon: Jóiaef 411-4V Aszlaltgyár és aayagtaUp: Duéapeit, IX., Gibacsl 41 37

Next

/
Thumbnails
Contents