Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1929-10-02 / 40. szám

Budapest, 1929 október 2. ROMANTIKUS FÜRDŐ-FOGADÓ HELYETT modern szállót terveznek a Rudasba Az összes budai fürdők között talán az ősi Ru­das-fürdő van a legelhagyatottabb állapotban. Pedig ennek a fürdőnek tulajdonítják a régiek a legna­gyobb gyógyértéket. Talán nem is alaptalanul. Két­ségtelen, hogy a rádiumos meleg források itt buzog­nak a legnagyobb számban, leggazdagabban s vizük állítólag a leghatásosabb. Budapest világvárossá fej­lesztésének aranykorában gondoltak is a nagyarányú fejlesztésre és a városházán még őrzik az „új Rudas“ palotáinak impozáns terveit. Ezek azonban, mint tudjuk, csak tervek, csak álmok maradtak és az öreg Rudas alig változott meg, amióta Musztafa basa az első köveit lerakatta. Belső berendezése többszázéves és a régi török fürdő ere­deti állapotában fogadja ma is a zsongító meleg for­rások barátait. Mert a Rudasnak valósággal baráti köre van, amely megkülönbözteti minden más fürdő­től. Bazénjeiben, folyosóin reggelenkint ugyanazok az arcok, ugyanazok a nevek találkoznak s valljuk be: a legjobb nevek. Tudósok, irók, művészek, poli­tikusok, közéleti nagyságok, mint valami szekta tag­jai, testvéries barátsággal, szinte szertartásosan fog­lalják el helyüket a nagy medence lépcsőül, napról- napra. Valamikor szállodája is volt a régi fürdőnek. A legromantikusabb pesti szálloda. Bródy Sándor itt írta legszebb álmait regénybe, itt elevenedtek meg a leghatásosabb színdarabok figurái, csupa álmodó, bohémlelkű ember tanyázott a többi szobában is. A Rudas szállodájáról lassankint egész legendakor ala­kult ki, kedves históriáiról városszerte beszéltek. Sándor bácsi azonban messze költözött, lassankint elszéledtek a kis hotel többi lakói is s azóta a szobák vagy üresen állnak, vagy kiérdemült fürdő-alkalma^ zottak kaptak benne helyet. A régies szobácskákat, ahol nem volt sem vízcsap, sem meleg víz s a. kály­hákat még kívülről fűtötték, nem lehetett az idegen- forgalom szolgálatába állítani. Vagy ki kellett volna válogatni azokat, akik nagyon szeretik a romanti­kát. Erre pedig nem rendezkedett be a Gellért világ­városi hotelüzemének reálisan gondolkozó igazgató­sága. Most, amint halljuk, az egész szálló megszűnik, illetve csak a régi szálló és megfiatalítva, modern köntösbe öltöztetve újjászületik egy másik, amely a G-ellért depandansza lesz. — Most már ■—• mondotta informátorunk — Rudas-szállóról tulajdonképpen beszélni sem lehet. Nincs. Van ugyan pár szoba, de állandó lakókkal, akik alig fizetnek valamit, sőt vannak olyanok is, akik „ősi jogok”-ra hivatkozva, még ezt a keveset is nagynehezen fizetik ki. Úgyhogy lényegében gazda­ságosabb volna az összes szobákat lezárni. Egyrészt immm KÜLÖNLEGES ANGOL ÉS SKÓT GYAPJÚ­SZÖVETEK GYÁRI LERAKATA © Budapest, IV., Váci uc.ca 5. sz> 9 Bejárai 1 ürr István v.. 3. I. em. @ Te’e!on : Automata 876—14. sz. KÖZALKALMAZOTTAKNAK KEDVEZMÉNY ennek az állapotnak akarunk véget vetni, másrészt azzal a tervvel foglalkozunk, hogy a „Rudas”-ban mérsékelt _ bővítéssel, minden különösebb építkezés helyett új szobákat, új szállótraktust létesíthetünk azoknak a szerényebb tehetségű vendégeknek, akik kúrát akarnak használni, de nem tudják megfizetni a Gellért-szálló drágább árait. A Rudas szállodája tehát tulajdonképpen depandansza lenne a Gellért- szállodának. Eire vonatkozó elgondolásunk a követ­kező: A régi, II. osztályú kádfürdőt már hosszú idő óta alig használja valaki. A közönség nem kedveli, az egész osztály napi bevétele alig 27 pengő. 14 ka­binja van ennek az osztálynak, amelynek legnagyobb része állandóan üres. Ha a tervezett átalakítást el- végeznők, 14-gyel lehetne szaporítani a szállodai szo­bák sorát, összesen 26 szoba lenne így és még ma­radna 6 kabin a kádfürdő számára is. Az átalakítás során a Rudas szállodáját teljesen modernizál­nák, a szobákat központi fűtéssel, meleg- és hidegvízszolgáltatással látnák el, úgy hogy akár külföldi vendégek is igénybe vehetik. Megnyiit a Madarász uccai gyermekkórház Büszkeséges intézménnyel gyarapodott Budapest közegészségügye Horthy Miklósné őfÖméltósága és dr. Fass mi­niszter jelenlétében kedden nyitották meg a székes- főváros első önálló gyermek- és csecsemőkórházát. Há­rom évvel ezelőtt a főváros a külső Váci út mentén, az úgynevezett Tripoliszban dudvával erdőzött üres telkek, vad külsejű, elhagyott buckák között átvett az államtól egy düledező, bizalmatlan külsejű, rozoga állapotban sínylődő barakkcsoportot. Még a háború elején kezdték el az építését és csak nagynehezen, a háború közepén fejezték be, háborús anyagokkal. Azután sokáig, éveken át üresen állott, nem kellett senkinek s miután a Stefáiüa Szövetség sem vállalta a már-már babonásan elhanyagolt külsejű házat, há­rom évvel ezelőtt átvette a főváros és most beren­dezte az első önálló fővárosi gyermek- és csecsemő­kórházat. A főváros tisztviselői, orvosai, mérnökei és egyéb műszaki emberei csodát műveltek, paradi­csommá varázsolták a t'jyipolisz szélén az ócska ba­golyvárat. Az első meglepetés, az üde, gondozott park, amely a régi gödrök helyén a kórház homlok­zata előtt terül el. Bent az épületekben minden csupa hófehér ragyogás. Hatalmas, tágas ablakokon árad be a napfény a miniatűr kórtermekbe, a műtőszo­bákba, a bájosan kicsiny fürdőszobákba, a kínosan tiszta konyhába, a laboratóriumnak beillő tear- és tej­konyhákba, ahol a csecsemők tápszereit készítik a legtökéletesebb gépek segítségével. Külön látványos­ság a felvételi osztály, a gazdasági pavilion, a homo­kos játszóterekkel berendezett virágos udvar, a fekvő­csarnok, — ahol miniatűr nyugvószékeken élvezhetik a napsugár gyógyító erejét a kis betegek addig, amíg a tél be nem kényszeríti őket a kvarclámpák alá. Az új kórházba már megkezdődött a felvétel s egy-ket­tőre betelik mind a kétszáz hely. Csecsemőtől kezdve tizennégy éves korig vesznek fel betegeket s szük­ség esetén az anyát is felveszik a beteg csecsemővel együtt. Erre a célra egészen külön szobák vannak. A. kórház létesítésénél, a törvényhatóság áldozatkész­sége mellett Némethy Béla tanácsnoké és munkatársaié, első helyen Salamon Géza tanács jegyzőé az érdem oroszlánrésze. Különös elismerést érdemel Lavotta Gyula műszaki főtanácsos is, aki az átalakítás mun­káját irányította nagy gondossággal és hozzáértéssel, nemkülönben a Műszerüzem, amely a belső berende­zést készítette. Az új kórház igazgatója dr. Flesch Ármin egyetemi m. tanár, főorvos, a kiváló gyermek- speciálista. Teltfon; J. S96-T8 FARKAS LAJOS MÉRNÖK magas-, mély-beton éa rag­beton építési rállalkoEÓ Budapest VII, Kolumbus u. 41 Kávéházi, ifstézefi és tömegélel­M raezési konyhaberendezések AVER HERMANN és HIRSCHLER BUDAPEST, VI., TERÉZ-KÖRÚT 48. SZÁM. ? ........................................... , ELS ŐRENDŰ HŰTŐGÉP KÉPVISELET: ÍSCKSS WYSS ft Co. ZÜRICH-LONDON Dr. HELVEY TIVADAR VEGYÉSZETI GYÁRA, BUDAPEST Asphaliozás. Tetőfedés. Szigetelés TELEFON: AUTOMATA 272—75. SZÁM Iroda: VI, Eötvös ucca 21. © Gyár; IX, Soroksári-út 106. SCHWARCZ JÓZSEF IrVÄIZ« Budapest, IX, Köztelek-u. 2. — Telefon: Aut. 857—41 Folyószámla a Kereskedelmi Banknál GSÉMAHTBETOn KlElltLCCEl Budapest, V., Zo3tán-u. 13 Telefon: Llpót 990—54 LINOLEUM ES GUMMI burkolási szakvállalat CSÁSZÁR IMRE Budapest, IX, Lónyai-u 11. Telefon: Automata 887—49. Ajánlatok díjmentese n.___________ DOH A DOHÉ El TASSA PAPÍR ÉS ÍRÓSZEREK GVARI RAKTÁRA a „PAPiRMALOM'‘-hoz Alapítva 1790-ben Budapest, ló, Aranykéz ucca 6 NEMES GYULA Oki. gépészmérnök Rádió, hat. eng. villanyszerelő vállalat BUDAPEST, II, MARGIT &ÖSMJT 58. Telefon; Au'omafa 304-*«. sodronyfcerifésft (tel,e8enfelsz«^clv, Legjutányosabb árban szállít (teljesen vidéken Is) Hicker és Társa cég Budapest, IV.» Ferencz József rakpart 23. Alapítfatott 1876. Telefon : Aut. 826 8Í. PERKEO habzó anyacu tűzoltó készülék PERKEO fiíízo’tókészüJékek gyára Roseníhal ’ózsef udr.pes\ V, Téikör-u. 4 TELEFON: JÓZSEF 424-50 STRASSER CIÁNOZ, TAKARÍT TELEFON: JÓZSEF 424 80

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents