Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1929-07-24 / 30. szám

2 Budapest, 1929 július 24. A főváros tervezete nagy tőkemozgósítást tesz szük­ségessé és már csak a tér nagyságánál fogva is sok­kal költségesebb lenne a fővárosi tervnek a végrehaj­tása. De nemcsak azért volna drágább a kivitelnek ez a formája, mert a tervezett tér sokkal nagyobb, hanem azért is, mert szükségessé válnék így az öt­emeletes Hadik-JBarkóczy-háznak a kisajátítása. „A legteljesebb jóakarattal törekszem a kérdés békés elintézésére“-— A Közmunkák Tanácsa ezeknél a szerintem tiszteletreméltói és megokolt szempontoknál fogva vál­toztatásokat eszközölt a fővárosi tervezeten. Elfo­gadtuk a székesfővárosi terv alapelvei közül az út­vonal ives vezetését,, a Hombach uccától az új térig az útvonal kiszélesítését, az Anker-köznek a Dob uceáig való meghosszabbítását, a térnek árkádokkal való körülépítését és a Vilmos császár útnak a szé­kesfőváros által tervezett kiszélesítését. A különbség a két terv között mindössze ennyi: a Közmunkata­nács tervezetében a tér kisebb, a főváros által ter­vezett kilencvennégy méter helyett csak ötven mé­ter szélességű. A mi terveink szerint a tér tengelye keresztülmetszené1 a szemben álló központi városhá­zát, úgy hogy a városháza új szárnyának esetleges kiépítése esetén szimmetrikus megoldás volna lehet­séges. Érdeklődtünk ezek után az iránt is, hogy mi a válasza a Közmunkák Tanácsa elnökének a város­háza részéről elhangzott ama fenyegetőzésre, amit Buzáth János alpolgármester juttatott kifejezésre, amidőn kijelentette, hogy a Közmunkatanács által elfogadott terv végrehajtásához a főváros egyetlen fillérrel sem hajlandó hozzájárulni, Bakovszky Iván kérdésünkre ezeket mondotta: ■—-Én mindenesetre úgy képzelem, hogy a Közmunkatanács a maga eszközeivel is meg fogja teremteni az Erzsébet sugárutak A Közmunkatanács szükség esetén ugyanis a rendelkezésére álló anyagi eszközöket fogja igénybe venni. Éppen ezért, mert a mi tervezetünk lényegesen ol­csóbb, könnyebben keresztülvihető, én úgy látom a helyzetet, hogy néhány százezer pengővel minden akadályt elháríthatunk az útból. Bizonyosra veszem, hogy a telkek legnagyobb részét, ami az útvonalba fog esni, megszerezhetjük a telektulajdonosoktól, akik az új sugárúton frontot fognak kapni, tehát már csak saját érdekükben is sietni fognak bennün­ket a végrehajtásban támogatni. Néhány telek telje­sen megsemmisül, ezeket ki kell sajátítani, de úgy hiszem, hogy ez a nehézség a szomszédos telektulaj­donosok által önként vállalt tagosítás útján lesz megoldható. Szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy én a magam részéről a legteljesebb jóaka­rattal törekszem a kérdés békés elintézé­sére. Éppen ezért meg vagyok győződve arról, hogy a székesfőváros ebben a munká­ban engem, ha anyagilag nem is, de erköl­csileg mégis támogatni fog. Rakovszky Ivánnak ez a nyilatkozata, amely mindvégig tárgyilagos, jóakaraté és minden tekin­tetben lojális hangot üt meg, remélhetően jobb be­látásra fogja bírni azokat a tényezőket, akik ma még háborút hirdetnek, annak ellenére, hogy nin­csen igazuk. Becsey Antal: Rakovszky Iván arra törekedett, hogy a megvalósulás útját megrövidítse Rakovszky Iván álláspontját az Erzsébet su­gárút megépítése ügyében osztja az Egységes Köz­ségi Polgári Párt vezetősége is. Becsey Antal, a párt társelnöke, akit ebben az ügyben megkérdez­tünk, a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: ■— Nagyon sajnálom,, hogy a lapokban ilyen torz beállításban szerepelt ez az úgynevezett össze­koccanás. Távolról sem volt olyan szenvedélyes és kiélezett a vita, mint ahogy azt tendenciózusan írták. Máskor is előfordult már, hogy fontosabb kérdések­ben a vélemények megoszlottak és ezért még sem jutott senkinek az eszebe, hogy ennyire messzemenő konzekvenciákat vonjon le. A drága terv-— Ami a kérdés érdemét illeti, maga a fővá­ros is kénytelen volt alternativ megoldásokat készí­teni. Az kétségtelen, hogy Wargha László tervezete monumentális koncepció volt, de az is kétségtelen, hogy ennek a tervnek a végre­hajtása nagyon drága lett volna. RÉM BUndard-bfflontyűzettel, világszerte legjobban bevált irodá­ban, otthon és nton egyaránt. 18 havi részletflzetósro Is kapható. Pelhlvásra díjmentesen, vételkényszer nélkül bemutatja Budapesten és vidéken Remington írógép Rt. Budapest VI. kerület, Andrássy-űt 12. szám. Telefon: Aut. 212-85. 218-09. Bármennyire tetszetős is a Wargha-féle terv, olyan költségeket igényelt volna, amilyeneket sem a fővá­ros, sem a Közmunkák Tanácsa nem viselhetett volna. A középítési bizottság annakidején egy albi­zottságot küldött ki a kérdés tanulmányozására és ennek a bizottságnak az volt a legfőbb feladata, hogy megkösse az alkut az esztétikai szempontok és a gyakorlati kivihetőség szempontjai között. Ebben a bizottságban fogadtuk el az egyik tervezetet, amely úgy ismeretes, mint a Wargha-féle utolsó ter­vezet. Ez ment keresztül a közgyűlésen. — A közgyűlésen a párt nevében én szóláltam föl és hangsúlyoztam, hogy ezt a megoldási tervet elvileg általánosságban elfogadjuk, mint alapját a végleges megoldásnak. Kijelentettem a párt nevé­ben, hogy bizonyos változtatásokat lehetségeseknek, sőt ilyeneket feltétlenül szükségeseknek is tartunk. Én kifejezetten hangsúlyoztam, hogy az elfogadott Wargha-féle tervet nem tekintjük egy merev formának, mert hiszen még nem számoltunk a leghatalmasabb tényezővel: a pénzkérdéssel. A gyakorlati kivihetőség szempontjából rendkívül nagy szerepe van az anyagi megalapozottságnak és így érthető, ha a Székesfővárosi Közmunkák Ta­nácsa ebből a szempontból változtatásokat akar esz­közölni. Magam forszíroztam többízben is az illeté­kes tényezők előtt anak a kérdésnek az eldöntését, hogy ki fizeti majd a költségeket. — Nem kevésbé fontos fejezete volt az Erzsébet sugárút megépítése ügyében folytatott tárgyalások­nak az a megbeszélés is, amely éppen a Közmunkák Tanácsának a tervét tette vita tárgyává. A Köz­munkatanács most a maga részéről foglalkozott a székesfővárosi tervvel, amihez kétségkívül joga volt. Az 1871. évi XXXVI. törvénycikk, a fővárosi tör­vény, a kezdeményezés és a döntés szerepét adja a Közmunkatanácsnak. Eddig kétségtelenül az volt a gvakorlat, hogy min­dig a főváros élt a kezdeményezés jogával, a Köz­munkatanács pedig arra törekedett, Hogy a főváros­sal egyetértőén döntsön a megoldás módjáról. Az eddigi gyakorlat azonban nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a Közmunkatanács maga siessen megvalósuláshoz segíteni egy elméleti formát a maga apparátusával. — Az elméleti megoldástól a gyakorlati meg­valósításhoz hosszú út vezet, Rakovszky Iván csak arra törekedett, hogy ezt az utat megrövidítse. HORTOBÁGYI JUHTÚRÚ Termeli: Magy. TEJ SZÖVETKÉZÉTI KÖZPONT — Rakovszky Iván egyéniségénél fogva keresi a nagyvonalúságot és mint gyakorlati ember, egyben keresi a reális lehetősé­geket is. Egészen természetesnek találom, hogy a drága Wargha-féle formát igyekezett úgy egyszerűsíteni, hogy a terv végrehajtása ne kerüljön nagyobb áldo­zatokba. Két olyan változtatást csinált a fővárosi terven, amely változtatásokhoz régebben a műszaki bizottságban maga Buzáth János alpolgármester úr is hozzájárult. De nincs ok ennek az úgynevezett konfliktusnak a kiélezésére máresak azért sem, mert hiszen a Wargha-féle tervet fogadta el a Kömunkatanács a Közmunkatanács mérnöki hivatala által proponált módosításokkal. Annyi bizonyos, hogy ezt a döntést le kell újból küldeni a fővároshoz és ez meg is fog történni. A határozat kimondását azért forszírozták a Közmunkatanács ülésén, mert ugyanazon dönteni kellett három építési kérvény sorsáról is. Rakovszky Ivánt az az elgondolás vezette, hogy nem szabad megakadályozni három nagy építkezésnek a megin­dítását. Rendbejön minden •— Koncedálom, hogy Buzáth alpolgármester úr a maga részéről kétségtelen jóhiszeműséggel járt el. Az is kétségtelen, hogy nehéz helyzetben volt, mert hiszen érezte a helyzet fonákságát. 0 ugyanis a mű­szaki bizottságban hozzájárult a Közmunkatanács által tervezett módosításokhoz, a Közmunkatanács ülésén pedig a rend kedvéért a főváros presztízsének a védelmében kénytelen volt a Közmunkatanács fel­fogásával szembeszállani. Ismétlem, nincs itt szó semmiféle összetűzésről, a Közmunkatanács határozta lejön a főváros­hoz, lesz még egy kis vita és azután rendbe­jön minden... És ennek a rendnek valóban minél előbb be kell kö­vetkeznie, az Erzsébet sugárút tervét végleges for­mába kell önteni, hogy minél előbb megindulhasson az alkotó munka. FARKAS LAJOS MÉRNÖK magas-, mély-beton és vas­beton építési vállalkozó Budapest VII, Kolumbus u. 41 NEMES 3YULA Oki. gépészmérnök Rádió, hat. ersg. villanyszerelő vállalat BUDAPEST, li, MARGIT KÖRÚT 58. _____________Telefon; Automata 604-48,________ Káv éházi, intézeti és tömegélel- e - mezési konyhaberenoezések rlAYER HERMANN és HIRSCHLER BUDAPEST, VI., YERÉZ-KŐRÜT 48. SZÁM. ELSŐRENDŰ HŰTŐGÉP KÉPVISELET: ESCHER-WYSS & Co ZÜRICH-LONDON TÁBLAÜVEGBEN MANDL VEZET BUDAPEST, VII., DOHÁNY UCCA 25 Telefon; József 436-76 Legjutányosabb árban szállít sodronykeritésft vidéken Is) Hicker és Társa cég Budapest, IV., Ferencz József rakpart 23. Alapíltatott 1876. ________Telefon : Aut. 826 85. WIH ART FERENC . építész építőmester . BUDAPEST, VII., COLUMBUS UCCA 33.sz. TELEFON;JÓZSEF 350-97 FELD OLY tisztít szárazon kosztümöket, öltönyöket, felöl­tőket, fest minta szerint mindenféle ruhaneműt. Tisztviselőknek nagy kedvezmény I Telefonhívásra minden tételért elküldünk I Gyár: VII., Thököly>út 33. Telefon: J. 394-41 és J. 446-72.

Next

/
Thumbnails
Contents