Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-07-10 / 28. szám
BSIg^gl§ i ^.roIITölTI n ifí^ilifcg g'il fej g g§ o ggl'Si gio I g § o §Ti ssg § g g-r^TIIWiliWlisWijlggj ELŐFIZETÉSI ÁUJlK: Egész évre................................24 pengő Félévre ........................................12 pengő Áll andóan: GAZDASÁGI értesítő VÁMOSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: BACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadó h ivat al BUDAPEST VI., SZÍV UCCA 18 SZ. Post atakar ékpénzt, csekkszámla 40.424 TELEFON: AUTOMATA 137—15 Hatalmai reformok 9 gigantikus alkotások vetik előre árnyékukat, amelyek az egész magyar közéletbe, de főként Budapest elvá- nyadt testébe új vérkeringést hoznak. Ezeknek a nagy reformoknak megteremtése érdekében szinte csodálatos egyöntetűséggel egyszerre indult meg alulról a vágy és fölülről a megvalósítás készsége. Hogy hogyan, mikor és milyen mértékben valósul meg mindaz, amit az ország és a főváros közvéleménye kíván, amik után valamennyien vágyakozunk és amiket a kormány valami tökéletes, intuitiv megérzéssel szinte ugyanabban a pillanatban már meg is kezdett előkészíteni, egyelőre nem tudhatjuk. Sokféle tényezőtől függnek a nagy reformok, amelyek lehet, hogy már vágtatva jönnek, de az is lehet, hogy szép csöndes, de biztos éréssel hullanak elénk. Mind a két módon boldog örömmel kell tudomásul venni a magyar haladás pompásnak Ígérkező eredményeit. A legfontosabb az, hogy az érési folyamat megkezdődött, a vágyak megszülettek, a termékeny agyvelők és az alkotókezek munkába fogtak. Az alapvető, mindenre kiható reformnak minden esetre az új fővárosi törvényt kell tekintenünk és ettől kell várni mindannak a nagy átalakulásnak a lehetőségét, amelynek útját az új idők egyengetik. Erre vonatkozóan a Fővárosi Hírlapnak éppen a mai számában döntő jelentőségű dolgokat mond Sci- tovszky Béla belügyminiszter. Maga az a tény, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök már személyesen vette kezébe a nagy reform ügyét, azt jelenti, hogy közel vagyunk a megvalósuláshoz. Hogy viszont a miniszterelnök ebben a kérdésben beható tanácskozást folytatott Scitovszky Béla belügyminiszterrel, Ttipka Ferenc főpolgármesterrel, valamint több politikussal, ebből a tényből azt érezzük, amit különben megbízható forrásból való értesülésünk alapján e lap más helyén is írunk, hogy Bethlen István gróf az új fővárosi törvényben meg akarja valósítani mindazt a korszerű demokratikus reformot, amelyet a bölcs és egészséges haladás megkíván és megenged. A belügyminiszter jelzett nyilatkozatában az is olvasható, hogy a törvénytervezetnek a fővárosi adminisztrációra vonatkozó része véglegesen megszövegezettnek tekinthető, a politikai részt illetően azonban még néhány elvi kérdést tisztáznia kell a miniszternek. A miniszteri kijelentés második része, amely a politikára vonatkozik, kétségtelenül igazolja azt a föltevést, amelyet föntebb Bethlen István gróf szándékairól és a korszerű haladásról mondottunk. Amit pedig a belügyminiszter a fővárosi adminisztráció reformjának elkészültéről mond, nagy megnyugvással vesszük tudomásul, mert ennek a városnak a sorsa éppen az adminisztráció korhadt rendszere miatt minduntalan megfeneklik és haladni, fejlődni csak úgy tudunk, ha ezt az öreg adminisztrációt a fővárosi törvény reformja az utolsó csepp vérében is tökéletesen felfrissíti. ■ * íme a második alapvető nagy reform, amely nélkül nem élhetünk: az adminisztráció reformja. Ennek a városnak minden polgára a maga testén ejtett sebekből érzi, hogy ezt a korhadt, vén alkotmányt alaposan meg kell fiatalítani. Csak Becsey Antalnak a Fővárosi Hírlap mai számában megjelenő nagyértékű nyilatkozatát kell az olvasó elé tár- • nunk, hogy megmagyarázzuk, milyen fantasztikus komédia és milyen vérbe vájó tragédia egyben a mai adminisztráció. Elmondja Becsey Antal, hogy Buda- ’ pest közlekedésének ügyét négy helyen, és pedig örö- \ kös hatásköri összeütközések közepette intézik. Becsey udniillik csak a négy hivatalos fórumra mutat rá, niszen azt amúgy is mindenki tudja, hogy ezeken a fórumokon kívül még mindig ott vannak az egyes közlekedési üzemek vezetőségei, valamint a közlekedésügynek legfőbb ellenőre, a kereskedelmi minisztérium. Csoda-e, ha ilyen körülmények között Budapesten negyedszázával készülnek el az új autóbuszok, amelyeket azonban nem lehet üzembe helyezni, mert a közlekedési utak éppen olyan rosszak, mint az adminisztráció útjai és labirintusai, amelyeken nem tudunk eljutni odáig, hogy a régen elhatározott útépítések valóra is váljanak. Az új autóbuszok tehát a csöndes garázsokban vesztegelnek, mert nincs út, amelyen járhatnának. Ezrével kellene fölsorolni az ilyen szörnyűségeket, de fölösleges, hiszen mindenki tudja, hogy ezek vannak és mindenki tudja, hogy ezeket tűzzel-vassal ki kell irtani. Tudja maga Scitovszky Béla belügyminiszter is, aki éppen az elmúlt héten mondott erről nagy beszédet minisztériumának tisztviselői előtt. Elmondta, hogy nincs nap, amelyen ne ostromolnák minden' oldalról a bürokrácia túltengését, elmondta, hogy sok mesterségesen fölállított akadályt kell ledönteni, hiszen „valóságos akadályversenyt Scitovszky Béla belügyminiszter az elmúlt héten megjelent Bethlen István gróf miniszterelnöknél, aki nyári szabadságra való elutazása előtt az egyes reszortminiszterekkel megbeszélte a készülő törvény- javaslatokat. Bethlen István gróf miniszterelnök Scitovszky Béla belügyminiszterrel Scitovszky Béla belügyminiszter nyilatkozata azt jelenti, hogy a fővárosi reform a komoly aktualitások előterébe került. A miniszterelnök a reformról nyári szabadságának megkezdése előtt behatóan és minden részletére kiterjedően tanácskozott Ripka Ferenc dr. főpolgármesterrel is. kell futnia a szegény polgárnak, amíg egy ügye elintéződik”. Fölszólította a tisztviselői kart, hogy segítsenek „a bürokráciának, ennek a rákfenének iszapos posványát kiirtani, hogy ki lehessen irtani a közéletből, hogy az embert, a barátot lássák a tisztviselőben, aki százezrek baján gyorsan akar segíteni”. Hogy az orvosságot is ismeri a belügyminiszter, az megérzik abból a kijelentéséből, amely szerint megvannak az eszközök és módok arra, hogy meg lehessen oldani ezt a problémát. Ezeknek az eszközöknek és módoknak megteremtését Budapest közönsége az új fővárosi törvénytől, és pedig olthatatlan vágy- gyal, a bürokrácia kinövései által százszorosán meggyötört lélekkel türelmetlenül várja. a fővárosi reformról folytatott beható tanácskozást, amelynek során megvitatták az egész anyagot. A belügyminiszter a miniszterelnökkel folytatott tanácskozás után átadta hivatalának vezetését Sztra- nyavszky Sándor belügyi államtitkárnak és szombaton reggel hatheti tartózkodásra Yichybe utazott. I Teljeseit beavatott kormánykörökből szereztük azt az értesülésünket, hogy maga Bethlen István gróf^ miniszterelnök is sietteti a fővárosi reform tető alá hozatalát. Ugyancsak megbízható' helyről származik az az információ is, hogy a fővárosi reformról szóló törvénytervezetnek úgy az adminisztrációs, mint a politikai természetű rendelkezései erősen demokratikus jellegűek lesznek. saBBcsBBSBSBBBíSBESHaBBigSBiiBeifiiBBgaíai&aasBiSBasBsasiG^gaBBnHB&BiBHBSHBEaaBEiszBBna Valószínflleg újra meg kell hosszabbítani a fővárosi mandátumokat, mondta Scitovszky belügyminiszter----- —11111111111 anil ■inni -------Bet hlen tanácskozása Scitovszky belügyminiszterrel és Ripka főpolgármesterrel A FŐVÁROSl REFORM ERŐSEN DEMOKRATIKUS JELLEGŰ INTÉZKEDÉSE Scitovszky Béla belügyminiszter elutazása előtt fogadta a Fővárosi Hírlap munkatársát és a miniszterelnökkel folytatott tanácskozásáról, a tanácskozás eredményéről és a fővárosi reform sorsáról a következőket mondotta: — A miniszterelnök úr nyári szabadságom megkezdése előtt magához kéretett. Tanácskozásunk során több folyó belügyi kérdésben referáltam, majd ismertettem a fővárosi reform törvénytervezetét, amely a fővárosi adminisztráció és a törvényhatóság újjáalakítására vonatkozik. A törvénytervezetnek a fővárosi adminisztrációra vonatkozó része véglegesen megszövegezettnek tekinthető, a politikai részt illetően azonban még néhány elvi kérdést tisztáznom kell. Mihelyt nyári szabadságomról visszatérek, legfőbb gondomnak fogom tekinteni a fővárosi reform törvénytervezetének végleges megszövegezését. Annyi bizonyos, hogy az ősz folyamán feltétlenül a képviselőház elé fogom terjeszteni a javaslatot, előbb azonban — régi Ígéretemhez képest — megismertetem a törvénytervezet végleges formáját az egyes fővárosi pártok vezetőivel. — Az is bizonyos, hogy a fővárosi reform a parlamentet az őszi kampányban foglalkoztatni fogja, konkrét terminust azonban még nem mondhatok, mert hiszen az ősz folyamán a miniszterelnök úr dönt arról, hogy az egyes javaslatok milyen sorrendben kerüljenek a parlament elé. Abban még nem állápod- tunk’meg a miniszterei nők úrral, hogy az új fővárosi törvényjavaslat elsőnek kerül-e ősszel a képviselőház napirendjére, vagy megelőzik esetleges más sürgősebb javaslatok. A fővárosi reform rendelkezéseinek a következménye dönti majd el, bogy lesz-e szükség az 1929. december ol-en lejáio fovaiosi mandátumok meghosszabbítására. Én valószínűnek tartom, hogy újból felmerül a fővárosi mandátumok meghosszabbításának a szükségessége. Annak a törvényjavaslatnak a tárgyalása során, amellyel az 1928. december 31-én lejárt mandátruno- kat egy évvel meghosszabbítottuk, ígéretet tettem arra, hogy rendeleti úton nem intézkedem és a törvényhozást befejezett tények elé nem állítom. Ezt az ígéretemet most is fenntartom, ami azt jelenti, hogy a mandátummeghosszabbítás ügyében —ha ugyan erre szükség lesz — ismét a parlament fog határozni.
