Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1929-05-08 / 19. szám

4 Budapest, 1929 május 8. UlsszQQtdsífották a Tattersal uezetO- sése ellen Indított támadásokat A Tattersal vezetését az utóbbi időben a sajtó néhány orgánumában elitélő bírálattal illették. Az Egységes Községi Polgári Párt a hiradások nyomán vizsgálatot tartott a Tattersal ügyeiben, annál is in­kább, mert a Tattersal igazgatója, Bakonyi János a párt tagjai közé tartozik. A vizsgálatot lefolytatták és Horváth Károly (belvárosi) törvényhatósági bizottsági tag, a Tatter­sal felügyelőbizottságának tagja, az Egységes Köz­ségi Polgári Párt hétfő esti értekezletén beszámolt annak eredményéről. Megállapítást nyert,, hogy az el­hangzott vádak indokolatlanul érték a Tattersal ki­váló vezetőjét, Bakonyi Jánost. Kifogásolták pél­dául, hogy a lovarda az előző évekkel szemben az új vezetés alatt deficittel működött. Ezzel szemben a tény az, hogy a 25.000 pengős deficit onnan szárma­zik, mert a Széchenyi-hegyi új pálya nem készült el, a nyári lovarda teljesen szünetelt és1 a téli abnormális időjárás is akadályozta a lovarda forgalmának ren­des kialakulását, ami pedig nem az igazgatóság hi­bája. De meg kellett állapítani azt is, hogy a régi rozoga istállókat Bakonyi igazgató két év alatt rendbehozatta, a fedett lovaglócsarnokot tataroztatta, ami az 1928. évben 32.075 pengőbe került, amelyet a napi bevételekből kellett fedezni. Ezt a beruházást leszámítva tulajdonképen szó sincs deficitről, sőt a Tattersal nyereségszámlája jelentékenyen megnagyob­bodott. Felmerült az a vád is, hogy Bakonyi János egyszemélyben a Tattersalt és a Budapesti Lovassport Egyesületet is képviseli, ami összeférhetetlen, mert az Egyesület szerződéses viszonyban áll a Tattersal- lal. Ez sem áll, mert a Lovassport Egyesületnek Ra­kov szy Iván és nem Bakonyi János az elnöke, ellen­ben Bakonyi teljesen díjtalanul csupán az Egyesület sportügyeit vezeti. Megállapította a vizsgálat, hogy a Budapesti Lovassport Egyesület volt az a szerv, amelyet Ba­konyi János a Tattersal szolgálatába állított. Az Egyesület propaganda működésének köszönhető, hogy míg 1927-ben, Bakonyi szolgálatba lépésekor csak kilenc hátasló istállózott a Tattersalban, addig ma a hivatalos istállókimutatás szerint 180 magántulajdon­ban levő ló istállózik a telepen. A Budapesti Sport Egyesület egyébként belügyminiszterileg jóváhagyott alapszabályokkal működő egyesület, amelynek a Tat- tersalhoz annyi köze van, hogy 20 hátaslovát a Tat­tersalban istállózza s ezért ép úgy fizet, mint bármely más magánfél. Ugyanígy bérlője például a Tattersal- nak a Magyar Póló Klub, a Hungária concours is­tálló, a m. kir. lóidomító telep vezetősége stb. Ez el­len pedig kifogása senkinek nem lehet. A pártértekezlet örömmel vette tudomásul ezeket a megállapításokat, elismerését fejezte ki Bakonyi János igazgatónak eredményes munkásságáért, végül pedig biztosította öt legmesszebbmenő bizalmáról. BUDAPEST VÁROS-ÉPÍTÉSE A KÖZMŰVEK SZEMPONTJÁBÓL----- 1 —■ Irt a: ZBORAY JÁNOS szfőv. műszaki főtanácsos ív. (Befejező közlemény.) A beépítési programnak nemcsak az épületekre, hanem a programban -szereplő közutakon még hi­ányzó vagy tökéletlen közművek kiépítésére is kellene kiterjednie, úgy hogy a kérdéses városrészek minden tekintetben megfeleljenek a kultúrigényeknek. _ Nem mulasztható el, hogy itt ki ne térjek egy az intézkedések, ha ki nem küszöbölnők azokat a most már szokássá vált anomáliákat, amelyeket már előbb részleteztem. Szigorúan betartandó volna tehát az építésügyi szabályzatnak az a rendelkezése, hogy építkezni csak olyan uccában szabad, ahol csatorna, útburkolat, víz­vezeték és világítás már van. Nem mulasztható el, hogy itt ki ne térjek egy kérdésre, ami talán látszólag nem függ össze szoro­san ezzel az üggyel, pedig nézetem szerint — amit a statisztika is bizonyít — szintén, sőt lényegesen hozzájárul a közlekedési viszonyok megrosszabbodá- sához. Ez pedig a jelenlegi viszonyok szerint megmere­vedett, kötött lakásgazdasági állapot. A múltban, értve ez alatt a háború előtti időket s annak kezdő éveit, mondjuk 1916-ig, az emberek Budapesten lehetőleg a munkahelyük közelében laktak. Nálunk nem alakult ki és semmi jel sem mutat arra, hogy valaha is „City” rendszer alakulna ki. A minisztériumok Budán és Pesten is vannak, közhivatalaink, a közintézetek, mint színházak, mú­zeumok stb. úgyszólván a város minden részében, nagy pénzintézeteink részben a Belvárosban, részint a Lipótvárosban, de más kerületekben is székelnek, vagy fiókintézetet tartanak, ugyanez mondható egyéb kereskedelmi, vagy ipari telepeinkről is. Nálunk a foglalkozás közössége helyileg nem tömöríti össze sem az embereket az együttlakásra, sem az intézmé­nyeket a közös településre. így az emberek a mindennapi életre vonatkozó szükségleteiket bárhol elnyerhetik s lakásuk megvá­lasztásában főképen a mindennapi elfoglaltságuk helye az irányadó. A háború óta eltelt 10—15 év alatt azonban lé­nyegesen megváltoztak a viszonyok: Az öregemberek egyrésze már öröklakást kapott a temetőben, az idő­sebbek, vagy nyugállományba, vagy B listára kerül­tek és változott viszonyaiknak megfelelően ott vettek más lakást, ahol épen kaptak; a fiatalok, akik új családot alapítottak, szintén kénytelenek voltak olyan lakással és ott megelégedni, ahol jutott nekik. Szám­talan sokaknak pedig megváltozott a munkahelyük, de ezek óvakodtak régi és olcsó lakásukból kimoz­dulni és inkább tűrik a mindennapos kényelmetlen és pénzbe is kerülő közlekedési eszközök használatát, semhogy új lakásba menjenek. Ehhez járul még az évek során át a fővárosba került lakosságnak az elhelyezkedése, ami a kötött lakásgazdaság miatt szintén nem történhetett más­ként, mint úgy, hogy nem a nekik legjobban meg­felelő helyeken, hanem ahogy azt pénzügyi viszonyaik és a meglehetősen szűk lakáskínálati alkalmak meg­engedték. ÉPÍTÉSZEK FIGYELMÉBE Adómentes házak, KÖZPONTI FŰTŐBERENDEZÉ­SEIHEZ a Szűcs és Knoll-féle szab. NYEREGROS­TÉLY, mindenfajta hazai barna szenek FÜSTMEN­TES ELÉGETÉSÉRE a LEGALKALMASABB. NAGY SZÉNMEGTAKARITÁS, HATÓSÁGILAG JÓVÁHA­GYOTT FÜSTMENTES TÜZELÉS. TÖBB 10n ÜZEMBEN MEGTEKINTHETŐ G Y Á R T J A Rock István és Első Brünni Gépgyár B.-T. "BUDAPEST , 1, BUDAFOKI-UT 70. SZ. Díjtalan ajánlattétel. EBÉDLŐ----- PANUCZA GY. ber endezés did­MÜASZTALOS Idhdl, dúsan farag­va, jutányosán eladd------ Vili., JÓZSEF U. 52. Ezek a körülmények a lakásviszonyokban óriási eltolódást eredményeztek: ma már a lakosság nagy része nem a természetes elhelyezkedésük: foglalkozási helyük közelében lakik, hanem oly távolságban attól, hogy kénytelenek a különböző közlekedési eszközöket rendszeresen használni. Akiknek erre a megfelelő le­hetőség nincs meg, vagy az csak tökéletlenül áll ren­delkezésükre, azok is szaporítják az elégedetlenkedők sorát. Hogy a közlekedés nincs arányban a régi (há­ború előtti) közlekedéssel, azt a statisztika is mutatja. A lakások felszabadítása tehát egyéb — kelle­metlen — következményen kívül azzal az előnyös ha­tással fog járni, hogy kiki ismét munkahelye köze­lébe költözködhet és ezzel időt és kiadásokat fog megtakaríthatni, ami kárpótlásul szolgál a magasabb lakbérrel szemben. A főváros közönsége pedig jobb közlekedéshez fog jutni. Összefoglalva az elmondottakat, a közműveink ellen támasztható panaszok megszüntetésére a leg­racionálisabb ellenszer lenne a városépítésben eddig folytatott gyakorlatnak a beszüntetése. A programba nem tartozó utak lassú elsorvasz­tása útján most már a közművekre fordítható össze­gek teljes egészükben a programba tartozó s többé- kevésbé már most is rendezett úttestek elsőrangú ki- fejlesztésére, a még hiányzó, vagy tökéletlen csator­názás, vízvezeték, gáz- és villamoshálózat és közúti közlekedés kibővítésére lesznek felhasználhatók. Tisztában vagyok azzal, hogy az itt felvetett egyes gondolatokat csak nagy vonásokban tárhattam elő, tudom, hogy egyes részletek homályosak marad­tak, s bővebb felvilágosításra szorulnak. Célom azon­ban csak az volt, hogy az eszméket felvessem és ezzel esetleg a továbbiakra alapot szolgáltassak. Tudom azt is, hogy az elmondottak sok érzékeny pontot érintenek, sok magánérdek érvényesülését gá­tolják, vagy lehetetlenítik, de szilárd meggyőződésem, hogy Budapest csakis ilyen, vagy hasonló, belterjes beépítéssel válhat igazi nagyvárossá. Ez a cél pedig nem egyesek érdeke, nem is csak a fővárosé, hanem egész Magyarországé. Ennek — a szó teljes értelmé­ben vett — közérdeknek pedig minden magánérdeket alá kell rendelni. Érvényesüljön teháJ a közérdek. _ (Vége.) MUNKÁCSY GYULA Cégtulajdonos: Munkácsy Ernő épület- és mfllakafosmester, fokn- réktűzhely és kályhakészítő Budapest, VII., Rőzsa-u. 39. Telefon: J. 512—30. Gépmunka, gépszerelés, alkatrészgyártás, edzés, kovácsolás, autógén hegesztés, autójavítás­HORVÁTH ÉS TÁRSA Autómechanikai és Gépipari Vállalat Budapest, Vili, Práter u. 64. Tel. J. 311-13 STEAM MAGYAR KŐOLAJ R.-T. „REX“-BENZIN speciális autó- és traktorolajok, aszfalt, porolaj. KÖZPONTI IRODA: V., N*D0R ÜCCfl 2. TELEFON: AÜT. 839-25. Telepek, szabadraktárak, benzinkutak az egész országban. Központi fűtéseit vízvezetéki berendezések, or­namentikái bádogos munkák FRIED ZSIGMOND műszaki Iroda és gyár Budapest, Vili, Baross ucca 76. szám. — Tele- tonszóm : 324-B4. Waldmann Sándor egészségügyi-, viz-, gőz-, légszesz-szerelvények, műszaki cikkek és fémáruk kereskedése VI. Jókai ucca 6. sz. Telefon: Aut. 102-74 —ü— Dús raktár fürdőszoba és mindenféle vízvezetéki fel­szerelésekben. Versenyképes árok és fizetési feltételek KOSZTELAN MIKSA MŰSZAKI ÉS OLAJ NAGYKERESKEDŐ Telefon: Aut. 287-19. BUDAPEST, VI., Eötvös n. 23lb.

Next

/
Thumbnails
Contents