Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1929-05-08 / 19. szám

Budapest, 1929 május 8. 5 Csökkent n budapesti gyermek- halandóság Irta: Flaxmayer József dr. fogalmazó A megváltozott idők, viszonyok és életkörülmé­nyek kényszerítő parancsa követeli, hogy a közigazga­tás mindinkább szakítson a vaskalapos bürokratikus rendszerrel és közeledjék a realitáshoz, az élethez. A modern közigazgatásnak ma már egyik legfontosabb feladata a szociálpolitika helyes irányítása, a szociális gondoskodás, amelyet nem szabad összetéveszteni a köz jótékonysággal. A jó szociálpolitika feleslegessé teszi a köz jótékonyságot, az alamizsnát. Ha a székesfőváros nyomorban lévő lakosságának megsegítésére irányuló akciókat és azoknak fejlődését ismertetni akarjuk, akkor ezt a kommün megszűnése utáni időktől kell kezdeni. A kommün bukása után a főváros nyomorban lévő lakosságának nyomorenyhítő akciók útján való segítését a külföldi missziók kezd­ték. Az első akciók csak a gyermekekről gondoskodtak. 1921 őszén azonban Sipőcz Jenő dr. polgármes­ter társadalmi nyomorenyhítő akciót in­dított, amelynek főcélja volt a felnőttek ebédeltetését is meg­indítani. A felnőttek a kerületi elöljáróságokon fel­állított népkonyhákon kapták az ebédet, az 1921. és 1922. év legsúlyosabb téli hónapjaiban. 1922. decemberében indult meg a következő „Ét­keztetési Akció“, amely 1923 május hó végéig tartott. Ebből a külföldi missziók már teljesen kivonták ma­gukat, és így egészen a népjóléti minisztériumra és a fővárosra hárult a teher olyképen, hogy a minisztérium adta a szükséges élelmi­szereket, míg a főváros viselte az összes adminisztrációs költségeket. Ennél az akciónál már két újítás is történt. Egyrészt bekapcsolódtak az akcióba a felnőttek, másrészt az ebédért csekély megtérítési árat is fizettek a segélye­zettek. A köz jótékonyság régi és jó bevált gyakorlata az, hogy lehetőleg (kivéve a legnagyobb szükségeket) semmit se adjon a köz ingyen a r ász ondóknak: bármilyen kis megtérítési árat fizessenek is a rászorulók, de annál pontosabban és önérzetesebben veszik igénybe az akciók támogatását. 1928. évben az „Étkeztetési Akció“ útján na’- ponta kb. 13.000 ember részesült ebédben. Az 1929. év elején a szokatlanul hideg téli időjárás miatt egyrészt a székesfőváros az ingyen étkező felnőttek számát 2.000-rel felemelte és erre a célra póthitelt szavazott meg. Ezenkívül a Kormányzóné ÖfÖméltó­sága, valamint a népjóléti Miniszter rendidvüli ak­ciójából az „Étkezési Akció“ útján naponta még további 4.000 felnőtt kapott ingyen ebédet. Az akció egész évben, tehát nyáron is működik. A tejakcióban naponta 6.000 szoptatós anya, terhes és 3 éven aluli csecsemő és kisded részesül. Ezek napi %—1 liter pasztőrözött tejet kapnak pár fillérért. Az anyáknak a tej kiutalásáért az Országos Stefánia Szövetség budapesti védőintézeteiben kell jelentkezni, ahol gyermekükkel együtt orvosi vizsgá­lat alá is kerülnek. Az utalványt a védőintézet csak 3 hétre adja ki, hogy az anya az utalvány letelte előtt a védőintézetben újból jelentkezzék, ahol ismét orvosi vizsgálat alá kerül, így tehát a legnagyobb nyomorban lévő csecsemők, kisdedek a fejlődésüknek legsúlyosabb évei­ben, valamint az anyák és terhesek leg­nehezebb időszakukban állandóan orvosi ellenőrzés alatt állanak. A csecsemőkelengye akcióban a terhességük leg­utolsó hónapjaiban lévő terhesek, valamint a szopta­tós anyák részesülnek a védőintézetek útján. Az in­tézetekben csecsemőkelengyét utalnak ki, amely segély ellenében az anyák kötelezik magukat arra, hogy a védőintézet tanácsait és a saját maguk, valamint gyermekük gondozására vonat­kozó utasításait mindenben betartják. A két akció eredményeként tudható be részben az, hogy Budapesten a csecsemőhalandóság az utóbbi négy esztendőben 18 százalékról 11 százalékra csökkent. A felruházási akciót a külföldi missziók kezd­ték meg,, azután a népjóléti minisztérium folytatta és éppen úgy, mint az „Étkeztetési Akció“-t, az „In- ségadó“ szedésének engedélyezése után teljesen a fő- ávros vállalta magára. Az akció keretében az 1928—• 29. évi téli szezon folyamán fiú- és leányruhát, cipőt és harisnyát, fiú- és leányfehémeműt, télikabátot, vala­mint szvettert adtunk ki, és az akcióból a legutóbbi téli hónapok alatt 9.000 gyermek részesült. Rendkívüli akcióként szerepel a tüzelőanyag TÖRÖK IGNÁC ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ, VASBETONÉPÍTÓ, ÉPÍTŐMESTER TELEFON: Jóxstf 368-87. Budapest, ly kér., Ballag! Mór ucca 6 sz. VAS BÚTOR-.. VÉDJEGGYEL HAIDEKKER­Kapható mindenütt! MINŐSÉG akció. Az előző években a népjóléti miniszter a téli hónapokban 20—25 vágón szenet bocsájtott az „In- ségakciók“ rendelkezésére, amelyet^ 1 q-ás részletek­ben osztottunk szét a főváros szegény lakosai között. Ebben az évben a szokatlan hideg időjárás nnatt a Kormány zóné Ö főméltósága, valamint a népjóléti miniszter eddig már közel 100 vágón szenet juttattak a főváros szegény lakosságának. A melegedőszoba-akóiót ugyancsak a szokatlan hideg időjárás miatt tartottuk fenn. 18 melegedő­szoba működött a főváros különböző részem és azt állandóan 5—6.000 ember vette igénybe. Hazai szenekkel kísérleteznek a székesfőváros gázmüveinél A kormány, — mint emlékezetes — már többíz­ben felhívta a székesfőváros figyelmét arra, hogy nagyüzemeinél lehetőleg magyar fűtőanyagot hasz­náljon. Kereskedelmi mérlegünk egyik legsúlyosabb tehertétele tudvalévőén a külföldi szénbehozatal, amelynek nagyrésze viszont kétségtelenül a székesfő­városi üzemekre esik. Mivel a Gázművek üzeménél csaknem kizárólag külföldi szenet használnak, ezért itt a legnagyobb probléma, miképpen le­hetne a szükséges közel kétmillió méter­mázsa külföldi szenet hazai termékkel pó­tolni. A Gázművek a múlt esztendőben beható kísérle­teket folytattak a pécsi szénnel. E próbák nem váltak be ugyan teljes mértékben, de azért ezévben is foly­tatják a kísérleteket. Igen érdekesek azok az adatok, amelyeket a ma­gyar szénkísérletekről és a székesfővárosi Gázművek egyéb körülményeiről Rózsa Károly vezérigazgató mondott el a Fővárosi Hírlap tudósítójának a nyil­vánosság számára való közlés céljából: — Az elmúlt évben alapos és beható kísérlete­ket végeztünk pécsi szénnel, noha ennek a szénnek üzemünkben ezidőszerint való alkalmazása technikai­lag is teljességgel lehetetlen, miután a 20% pécsi szénnel kevert szénből termelt gáz magas kénhidro- géntartalma következtében kőszéngáztisztitó beren­dezésünk teljesítőképességét 100—120%-kal kellene túlterhelnünk. Ez azt jelenti, hogy szénhidrogént tar­talmazó gáz jutna a közönséghez, amit veszélyes volta miatt a világon mindenütt tiltanak, s annak esetleges veszedelmeiért mi sem vállalhatnánk a fele­lősséget. — Teljes mértékben átérezzük azonban, mit jelentene külkereskedelmi mérlegünk helyzetére, gazdasági életünkre a külföldi szénbehozatal reduká­lása és teljes mértékben méltányoljuk a kormánynak erre vonatkozó felhívását is, így mindenképpen nagy súlyt helyezünk arra, hogy a pécsi szén felhasznál- hatásának kérdését minden tekintetben a legalapo­sabban megvizsgáljuk. Eddig is meghoztunk minden anyagi áldozatot és a kísérletekre máris több, mint 13 ezer pengőt fordítottunk. VUHITAS / rw B3) g^^gj g—^ " i íji a \\\ Az autótechnika r__­csodája!-­Tekintse meg a budapesti gyártást.

Next

/
Thumbnails
Contents