Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-04-24 / 17. szám
Budapest, 1929 április 24. tt 3 KOZMA JENŐ NYILATKOZIK a telekértékadó bevezetéséről, az úl központi kórház elhelyezéséről és a tanügyi jelölésről------ ■ ■ — iii i —y\ fflBMB——...... ........ Bale seti kórház a Stéhíy-uccéban, siyícottfícn a Légymányo- sors és gyüftőkórház az AngyaSfeScfön, vagy a fíerepesi-úton A főváros egyes ügyosztályaiban serényen folyik a jövőévi költségvetés előkészítésének munkája. Ezek a munkálatok rendkívül közelről érdeklik Budapest közönségét, mert hiszen most dől el, milyen intézmények létesítésére kerülhet sor a jövő esztendőben és most dől el az a kérdés is, emelkednek-e a városi közt- terhek,, vagy jelentkezik-e valamelyes remény a közszolgáltatások árának csökkentése tekintetében. Ezekről a kérdésekről beszéltünk dr. tema Jetével, az Egységes Községi Polgári Párt elnökével, aki a következőket mondotta a Fővárosi IPirlap munkatársának: — A városházi ügyosztályokban már előkészítés alatt állanak a jövő évi költségvetési előirányzatok. Éppen azért, mert ezek a munkálatok most vannak folyamatban, az egyes kerületeknek most kell előterjeszteniük igényeiket, nehogy azok érvényesítése a megfelelő időpont elhalasztása miatt lehetetlenné váljék. Egyelőre csak arról van szó, hogy az ügyosztályok keretein belül készülnek az előirányzatok, az első komoly megbeszélésre csak akkor kerülhet sor, ha majd elkészült az üzemi bizottság jelentése. Az üzemek ellenőrzésére,, helyesebben költségvetési szempontból való felülvizsgálására kiküldött úgynevezett hatos üzemi bizottságnak az a feladata, hogy megállapítsa, mit lehet az egyes üzemekből a főváros pénztára javára juttatni. Ennek a bizottságnak tehát végeredményben az a hivatása, hogy keresse a módot és lehetőséget a polgárság terheinek megkönnyítésére. Ez a bizottság a jövő hónapban előreláthatóan befejezi működését, részletes jelentést készít valamennyi fővárosi üzemről és ebben megállapítja, hogy az illető üzem képes-e nagyobb összeggel hozzájárulni a főváros háztartásához, mint a múltban tette vagy sem. — A költségvetés előkészítésével kapcsolatosan a telekértékadó bevezetésére vonatkozóan is meg kell tenni a szükséges előkészítő lépéseket. Én a magam részéről a telekértékadót csak mint az építkezést előmozdító adót akceptálom. Ebből a felfogásomból következik, hogy telekértékadót nem szabályozott telkekre, amelyek építkezési engedélyt nem kaphatnak, kiszabni nem szabad. Ha a telekértékadót másként fognánk fel és kiszélesített értelemben vezetnők be, akkor a gyenge kezek kénytelenek lennének a telektől szabadulni és ezzel nagy telekspekulációt indítanánk meg és egyben a bankokrácia ölébe hajtanánk minden kisember telkét. A telekértékadót csak ott szabad bevezetni, ahol a telket nem használják ki kellően. Elsősorban tehát a belső területeken kell bevezetni a telekértékadót, ott azonban, ahol már épül az új ház, a telekértékadótól eltekintenék. Ellenkező értelemben a telekértékadó a legbrutálisabb vagyonadó. A vagyonadónál a terheket levonásba lehet hozni, de a telekértékadót akkor is fizetni kell, ha vannak rajta terhek. Epen azért, mert kényes kérdésről van szó, az illetékes ügyosztálynak, a főváros III. ügyosztályának . már a legközelebbi időben meg kell kezdenie a kataszter összeállítását, hogy a jövő esztendőben a telekértékadó bevezetése simán megtörténhessék. Mielőtt azonban a kataszter összeállítására kerülhetne a sor, elvi tekintetben kell végleges megállapodásra jutnunk. Az általam propagált telekértékadó I ugyanis egészen más, mint a szociáldemokrata párt által bevezetni kívánt telekértékadó. Nekünk nem lehet célunk a polgári társadalom gyengítése, a gyönge kezeket tehát nekünk meg kell védelmeznünk. A beszélgetés során szóvátettük az új Rókus felépítésének problémáját. Utaltunk ugyanis azokra a támadásokra, amelyek az Egységes Községi Polgári Pártot érték abból az alkalomból, hogy a főváros közgyűlésének napirendjéről levették az új Rókus felépítésére vonatkozó előterjesztést. Kozma Jenő ezeket mondotta: I — A Tisza Kálmán téri megoldás képtelenség. Nem akarok egyebet mondani, csak azt hangsúlyozom, hogy nem vagyunk annyira kedvező anyagi ■ helyzetben, hogy új gázgyári épület építését en- I gedhetnénk meg magunknak. Ilyen kórháznak a pe- I rifériákon van a helye. A Tisza Kálmán téren a kór- | háznak nincs fejlődési lehetősége. Évről-évre fejlődik az orvostudomány, területi lehetőséget kell tehát adni az új fővárosi központi gyüjtőkórháznak. De más szempontból is szélesebben elterülő külső területen kell felépíteni az új nagy fővárosi kórházat. A kórházi betegeknek nyugalomra van szükségük, már pedig az esetben, ha a Tisza Kálmán téren helyeznek el az új kórházat, a leglármásabb helyet választanánk ki, hiszen ott van a Fiumei út,, ahol minden pillanatban lármás teherautók, zörgő szekerek szaladnak végig. De különben is a Tisza Kálmán téri kórház ablakai a temetőre néznének, már pedig nem lehet megengedni, hogy súlyos betegek, akiknek állandó nyugalomra van szükségük úgy testileg, mint lelkileg, — naphosszat a temetőre, temetési menetekre,, gyászszertartásokra és sírkövekre tekintsenek. Az én javaslatom tehát az, hogy egy úgynevezett sérülési, vagy baleseti kórházat kell csinálni a főváros belsejében. Ennek az ötszáz, legföljebb hatszáz ágyas baleseti kórháznak a Stáhly uccában is megfelelő helyet lehet találni. Kell csinálni továbbá egy szülőotthont a Lágymányoson, magát a nagy központi gyűjtőkórházat pedig az Angyalföldön kell elhelyezni. Nem ellenzem azt a megoldást sem, hogy az új központi gyűjtőkórház a Kerepesi úton legyen, szemben a Lóversenytérrel. De alkalmasabbnak vélem az Angyalföldön, a Krausz Mayer-féle telket, amely mindössze kétszáz lépésnyire van a Váci úttól. Itt kiépültek már a közművek is, legföljebb arról lehet szó, hogy 100—150 lépésnyi távolságra kell elvezetni a közműveket. — Ami azt a vádat illeti, hogy az új Rókus felépítésére vonatkozó ügyosztályi előterjesztésnek a napirendről való levétele ismét elhalasztja ennek a régi problémának a megoldását, nekem az a válaszom, hogy itt mindössze néhány hetes eltolódásról van szó, mert hiszen utasítottuk a főváros közegészségügyi ügyosztályát, hogy legkésőbb hat héten belül javaslatait terjessze elő. Kozma Jenő végül kitért még a beszélgetés során azokra a támadásokra is, amelyek az Egységes Községi Polgári Pártot a tanügyi jelölésekkel kapcsolatban! érték. Kozma hivatkozott a szociáldemokrata bizottsági tagok elismerésére, amely szerint a Községi Polgári Párt tagjai a jelölések során rendkívül lojálisán viselkedtek és megállapították továbbá azt is, hogy a jelölő listák a legnagyobb jóindulattal voltak összeállítva. < 10.000 Mő! Kopnak a Mos szegényei egy ra-iM! A főváros törvényhatósági bizottsági tagjainak azt a részét, amely a Közmunkatanácsban helyet, foglal, mostanában érdekes ügy foglalkoztatja,, amelynek figyelemreméltó eredménye az lesz, hogy a főváros szegényei 10.000 pengős váratlan ajándékhoz jutnak. Az ajándékozó: a Phönix Biztosító Társaság, amely alaposan kivette a maga részét abból a nagyarányú ^építkezési tevékenységből, amely a legutóbbi esztendők során valósággal új városrészekkel gazdagította Budapestet. Már régebben vásárolt telkein, főleg az Uj-Lipótvárosban építkezett a társaság, amely az egyik, ma még névtelen új-lipótvárosi uecát úgyszólván véges-végig saját házaival népesítette be. A társaság igazgatóságának így jött az a gondolata, hogy tevékenységük emlékéül neveznék el a névtelen uccát Fhönix uccának. Nyomban beadvánnyal fordultak a Közmunkatanácshoz, ebben kifejtették kérésüket és fölajánlottak 10.000 pengőt a Margitsziget utóbbi időben meglehetősen elhanyagolt kertészetének a fejlesztésére. Tudomást szereztek erről a nobilis gesztussal egybekötött ajánlatról a Közmunkatanácsba delegált törvényhatósági bizottsági tagok is, akik tudvalevőén pártjuk számarányának megfelelően vannak képviselve a Közmunkatanácsban. A bizottsági tagok arra a megfontolásra jutottak, hogy bár a Margitsziget kertészetének fejlesztése elsőrangú kérdés, a főváros lakosságának sanyarú helyzete mégis kívánatosabbá tenné, hogy egy ilyen jelentősebb adomány inkább a szegények szociális helyzetét javítaná. így aztán figyelmeztették a Phönix vezérigazgatóját, Gonda Henrik dr.-t, hogy célszerű lenne, ha visszavonná kérvényét, újat adna be, amelyben a 10.000 pengőt a fővárosi szegényalap javára ajánlaná fel. Ez esetben a bizottsági tagok erkölcsi kötelességüknek éreznék hozzájárulni a névtelen ucca Phönix uccává való elkereszteléséhez. A Phönix biztosító társaság — értesülésünk szerint, — a legnagyobb örömmel és készséggel tett eleget e figyelmeztetésnek, az újabb kérvény már ott is van a Közmunkatanácsnál és az érdekeltek várják már a döntést, amely minden valószínűség szerint rövidesen és kedvezően megtörténik. Eladási osztály: VI, Teréz körút 43. szám az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja. * Előfizetési árak: lé! évre ........ i , 12 peng®. egész évre 24 pengő. & Hatvani AsbestfetiGpalagyár R.-T. gyár tmányai hiteles vegyvizsgálali bizonylat tanúsága szerint asbesítartalmuknál fogva tfiz- és fagyállóak Régi és új tetők fedési munkálatait teljes szavafosság_ mellett a legjutányosabb áron vállaljuk kedvező fizetési feltételek mellett is. Elismerő levelek a legelőkelőbb helyekről ! Teiefon ; Hatvan 84. Sürgönyeim ; Palagyár Hatvan. Budape ti iroda; V.,. Nádor«u. 3. Összerakható könyvszekrények rekeszenként minden irányban nagyobbíthatdk és pótolhatók. PRAKTIKUS ÉS OLCSÓ Lingel Károly és Fiai Első Magyar Faáru- és Bútorgyár. Budapest, VII. kér., Rózsa ucca 4—6. szám Kérjük 120 szobából álló állandó kiállításunk megtekintését. m örnerJ.é* ársat Gépgyár Részvénytársaság Malomberendezések — Nyomdagépek — Láncgyár [ Vasöntöde Telefon L 905-74, 905-75 BUDAPEST, V., Váczi út 48 Alap. 1867. JUSTUS SÁNDOR ÉS FIA Gördülő faredönyök, acéllemezredönyök, bolt' ponyvák, vászon-, szövött- ós faredönyök gyára Budapest, VI., Vörösmarty-utca 24/B. Alaplttatott 1886-ban. Telefon-lnterurban : Automata 223-06. szám. DELMAR BÉLA ___ oki . mérnök, építőmester Tele{on Budapest,VI. Benczúr u. 17 263-40
