Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-04-24 / 17. szám
4 AÁováaosfifiteßu* Budapest, 1929 április 24. BUDAPEST VAROS-ÉPÍTÉSE A KÖZMŰVEK SZEMPONTJÁBÓL ..... 11 Irí a : ZBORAY JÁNOS szfőv. műszaki főtanácsos m. (Az első két közlemény lapunk 9. és 10. számában jelent meg.) Ha azt remélhetnek, hogy fővárosunk lakossága a bekövetkezendő 20—30 év alatt megkétszereződik s eléri a két—két és fél milliót, úgy talán türelemmel várhatnánk s akkor magától bekövetkeznék az, hogy a külső telkek beépítése után a beltelkekre vonulna az építkezési tevékenység, s kialakulna az egységes, szép, Budapest világváros. De vájjon táplálhatunk-e ilyen szép reményeket? Budapest lakossága 1880-tól 1900-ig 370 ezerről 730.000-re növekedett, 1910-ben volt 880.000, 1920- ban 928.000, s ma 960.000. Az utolsó 18 év alatt tehát már csak úgyszólván a természetes szaporodás mértékének megfelelően növekedett a lakosság száma. Az ország területi viszonyainak mai állapota mellett, nézetem szerint további bevándorlást alig remélhetünk, mert sem a megélhetési, sem a lakás- viszonyok nem olyanok, hogy a vidék lakosságát idecsábítsák. Ha — amit remélnünk kell — az ország visszanyeri területi épségét, abból bár nagy gazdasági föllendülést lehet várni, de a visszakerülő területrészek közigazgatása, kulturális és gazdasági rekonstrukciója oly nagy tömegeket fog igényelni a főváros tisztviselői, intellektuális, ipari és kereskedelmi társadalmából is, hogy ezen a réven inkább tartani lehet a lakosság csökkenésétől. Nem számíthatunk tehát egyik esetben sem arra, hogy a főváros lakossága belátható időn belül számottevő mértékben szaporodni fog. Ily viszonyok mellett már most kell gondoskodnunk arról, hogy a főváros építkezése oly mederbe jusson, hogy belátható időn belül Budapest az integer Magyarországhoz méltó nagyvárosi külsővel dicsekvő igazi világvárossá váljék. Ezt pedig csakis a rendszeres belterjes építkezéssel érhetjük el. Belterjes építkezés alatt azt értem, hogy az új bérházépítkezések a főváros közepéből kiindulva, főképen a kifelé vezető sugárutak, az összekötő körutak s egyéb, már kiépített közúti közlekedéssel ellátott utak mentére szoríttassanak. Ez többféle módon érhető el. Pl. szabályrendeleti úton olyképen, hogy építési engedélyt csakis az építési programban szereplő utakra adnak. Másik lehetőség, az adó elengedése. Itt is bizonyos program szerint nagyobb adómentességben volna részesítendő az az építtető, aki egy-két éven belül bizonyos körzetben, vagy meghatározott útvonalon épít, fokozatosan kisebb kedvezményt nyer, aki 2—5 éven belül s a már jabban kiépült úton épít, semmi kedvezményben nem részesül az, aki csak pl. 5 év után épít. Azt is egyik jó módnak találnám, ha a programba eső útvonalakon azokra a telektulajdonosokra, akiknek telkei beépíttetienek, vagy a telek értékéhez képest arányban nem álló épületet tartanak fenn, telek fényüzési adót vetnének ki, amelyet év- ről-évre mindaddig fizetni kellene, amíg csak megfelelő házat nem építenek. Ezt aZ adót is progresz- szivnek képzelem, úgy, hogy a legnagyobb százalék sújtaná a legbelsőbb fekvésű telket s az adó kifelé ÉPÍTÉSZEK FIGYELMÉBE ♦ Adómentes házak, KÖZPONTI FŰTŐBERENDEZÉSEIHEZ a Szűcs és Knoll-féle szab. NYEREGROSTÉLY, mindenfajta hazai barna szenek FÜSTMENTES ELÉGETÉSÉRE a LEGALKALMASABB. NAGY SZÉNMEGTAKARITÁS, HATÓSÁGILAG JÓVÁHAGYOTT FÜSTMENTES TÜZELÉS TÖBB 10n ÜZEMBEN MEGTEKINTHETŐ ö Y A R T J A fíöck István és Első Bríinni Gépgyár R,BUDAPEST, 1, BUDAFOKI-UT 70. SZ. 'Díjtalan ajánlattétel. kevesbbednék. Célravezetőnek találnám az építési programba eső telkekre a kisajátítási jog megszerzését is. Ebben az építési mozgalomban ugyanis a főváros is résztvehetne, vagy saját maga, vagy még inkább a községi takarékpénztár útján. Ez a pénzintézet finanszírozhatná a kisajátításra kerülő telkek megvételét s az építés költségeit is. Kezelhetné, vagy értékesíthetné az általa épített házakat. A kisajátítási jogot esetleg oly módon is lehetne megszerezni, hogy azt az egyes nagyobb építési vállalatoknak lehetne átadni, hogy ily módon az építkezésekben a jog átruházása fejében a főváros bizonyos rendelkezési jogot köthetne ki magának. A kisajátítási joggal természetszerűleg az építési kötelezettség is együttjárna, de előre megállapítandó lenne az, hogy a kisajátításra kijelölt telkeken milyen épület lesz emelendő. Általában véve az építési program nemcsak a beépítendő útvonalak kijelölésére kellene, hogy szorítkozzék, hanem abban azt is meg kellene állapítani, hogy az egyes utakat hogyan kell beépíteni, hogy az építkezés bizonyos egyöntetűséget nyerjen. Ki kell küszöbölni azt, hogy hatemeletes házak mellett földszintes viskók éktelenkedjenek, de az sem engedhető meg, hogy 2—3 emeletes épület között egy-egy 5—6 emeletes rontsa el ormótlan tűzfalaival az ucca harmonikus szépségét. Nem képzelném persze ezeket az előírásokat oly részletesen megállapítani, ahogy az az Andrássy úti építkezéseknél történt. Csak a keretet kellene megállapítani, egyrészt a kérdéses vonalakon már meglevő építmények jellegéhez, másrészt az ucca jelentőségéhez képest. Gondoskodni kellene bizonyos mértékben az egyes épületek homlokzatai tekintetében is, hogy egymástól nagyon elütő, vagy ízléstelen kiképzések az esztétikai hatást meg ne rontsák. (Folytatjuk.) tiflimailllliniHISIIRKIIBBBHIRlI Rövidesen elkészül az egységes nyugdíjtervezet A belügyminiszter néhány héttel ezelőtt erélyes leiratban sürgette meg a különböző üzemi és egyéb alkalmazottak, munkások stb. nyugdíj- és rokkant- ellátásának végleges rendezését. A főváros közigazgatási és tanügyi alkalmazottjain kívül ugyanis ez- ideig csak a Beszkárt, a Villany- és Gázmüvek állandó alkalmazottainak nyugdíjügye volt pragmatikusan rendezve, míg a többi rengeteg üzemi alkalmazott, munkás és egyéb dolgozó ellátása teljesen rendezetlen kérdés volt. A társadalombiztosítási törvény életbeléptetése új helyzetet teremtett e téren és a főváros vagy maga gondoskodik összes alkalmazottairól, vagy be kell kapcsolódnia a Társadalombiztosító Intézet hálózatába. A főváros az előbbit választotta és ezidő- szerint több megoldásról van szó. E tervek közé tartozik, hogy az üzemek nyugdíjintézete a Segítő Alaphoz hasonló önálló szerv lesz, vagy esetleg azzal egyesül. Az sincs kizárva, hogy az egyes üzemek önállóan gondoskodnak a maguk alkalmazottairól. A tanács a vízvezetéki és világítási ügyosztályt bízta meg a szükséges szabályzatok elkészítésével, ahol Borvendég Ferenc tanácsnok végzi a hatalmas munkát. A kodifikálás annyira előrehaladott stádiumban van, hogy a szabályzat-tervezetek már a legközelebbi hetekben a tanács és az illetékes bizottságok elé kerülnek. A szabályzatok szerkesztésénél már tekintettel vannak az új fővárosi törvény esetleges reformjaira is. Érdekes például, hogy a tervezetben mindenütt ahol a tanács hatásköréről, vagy intézkedéséről van szó, „a tanács vagy a nyomába lépő más szerv“ meghatározást alkalmazzák. A fővárosi alkalmazottak és munkások ezreinek nyug- és rokkantellátása nemcsak anyagilag ró jelen tékeny terheket a fővárosra, hanem számottevő munkatöbbletet is jelent, amelynek elvégzéséről már most gondoskodni kell, mert rossz, vagy lassú adminisztrálással az egész jól elgondolt szociális gondoskodás illuzióriusá válik. Mielőtt máshol vásárol, saját érdekében, tekintse meg új helyiségében HIKKER réz-, vasbutorgyár készítményeit. Ágybetétek, kárpitos áruk, ágynemű és paplanok gyári árban. VII., Dohány ucca 1. sz. Károly körút mellett. Tel. J. 422-12, Kapuszta Gusztáv építőmester BUDAPEST, VIII., KISSTÁCIÓ UCCA 5. Telefon: József 898—06. LAMPL ODON MÜLAKATOSÁRU ÉS VASSZERKEZETI GYÁRA BUDAPEST Városi; üzem : V., Eálvény u. 14 Telefon: Aut. 133—16 Gyár : VII,, Hungária körút 178 Telefon: József 388—93 TÓTH LAJOS Telelőn: József 151 01 Pala és c»erépl«dőm«»ler eternit-, c i e r ép I e d é s, Ucement- és bflr- lernezfedéa, tetők jőkarban tartása és tats/jzása BUDAPEST, I., Budafoki út 23 MUNKÁCSY GYULA- Cégtulajdonos: Munkácsy Ernő épület- és mülakatosmeeter, taka- réktüzhely és kélyhakészttő Budapest, VII., Rózsa u. 39. Telefon: J. 812—30. PECSEK ISTVÁN MŰASZTALOS Tsl. József 418-I4 BUDAPEST|X., Liliom ucca 52 JEGYŰD GYULA IRODABÚTOR KÜLÖNLEGESSÉGI OYÁRA BUDAPEST, II., FŐ UCCA 68. és GYORSKOCSI UCCA 23. Ti le fon txám: Automata 330—23. I ÁGI ISTVÁN Tűzhely- és épületlakatosmester BUDAPEST Vili, Gyulai Pál ucca 9 aRdkus-kórház mellett FEIST REZSŐ BUDAPEST, IX., GUBACSI UCCA 55 SZ. ÜZEM : IX FÖLDVÁRI ÚT 3 SZ. VÁSZOMREDÖtlY,- VIASZOSVÁSZONREDÖNY,- SZÖVÖTT FAREDÖNYÖK GYÁRTÁSA STKAUii MAGYAR KŐOLAJ R.-T. „REX“ -BENZIN speciális autó- és traktorolajok, aszfalt, porolaj. ODA: V., NÁDOR UCCA 2. TELEFON: !UT- 839-25. Telepek, szahadrakfárak, benzinkutak az egész országban. RIEGER OTTO ORGONAGYÁR Úy ORGONÁKAT valamint HO ML OKZA TSIPOKA T szállítunk és orgonajaviíásokat mérsékelt árban és művészi kivitelben elvállalunk. Gyárainkból negyven éves fennállása óta 2300 új orgona került szállításra. BUDAPEST, X, SZIGLIGETI UCCA 29. (RÁKOSFALVA) TELEF. JÓZSEF 393-45. DUGÓI A GUMPADLÓ ízléses, tartós, hygienikus I Színben, minőségben elsőrangú l Készül sima és márványozott gyönyörű színekben, folyóméterekben és kockákban. Gyártja: UNGÁRIA GUTTAPERCHA ÉS GUMIÁRUGYAR R.-T. BUDAPEST- NAGYTÉTÉNY Gyárt különféle mfinakl gumiárut ctMorfer Jen ö mérnök központi futási, azedöztatéal, vízvezetéki és osatomázásl berendezések vállalata Budaposty Vili., Gólya uooa 22. sz. T • I • lo8i idat Jóiul 431—Tat 1 NEMES GYULA Oki. gépészmérnök 1. vili Rádió, hat. eng. villanyszerelő vállalat BUDAPEST, II, MARGIT KÖRÚT 58. leleten: Automata 604-46. ______
