Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-12-19 / 51-52. szám
SSSSSSSSSSSSSSSSSS^SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSf Bu dapest, 1928 december 19. «SEE——aBMB—HBMMW Ha majd az idegenek hirdetik, hogy: BUDAPEST — FÜRDŐVÁROS!---------- i i—rv—B——----------Ir ta: DORNER GYULA miniszteri tanácsos fővárosi törvényhatósági bizottsági tag Talán a világ legtipikusabb fürdővárosában sem írják és hangoztatják olyan gyakran a „fürdőváros” jelszavát, mint Budapesten. Nap-nap után halljuk és olvassuk a jelszót: „Budapest fürdőváros” anélkül, hogy azok, — akik nem tartoznak a beavatottak közé, — tudhatnák, hogy van-e emögött a jelszó mögött kialakult program, vagy láthatnák egy ilyen program kialakulásának külső jeleit. Nem fog tehát ártani, ha egy kissé szemébe nézünk ennek a kérdésnek s elmélkedünk azon, hogy miképen is lehetne ezt a jelszót valóra váltani, annak testet adni, különösen abból a nézőpontból, hogy ezen a téren mi a fürdővárosnak feladata, teendője, kötelessége? Azzal — azt hiszem — nagyon hamar tisztába jöhetünk, hogy egy egész milliós várost, egy ország fővárosát, — ahová az egész ország adminisztrációja, ipara és kereskedelme koncentrálva van, — fürdővárossá tenni nem lehet; — illetőleg az olyan áldozatokat követelne, amelyekre sem az ország, sem a főváros nem képes. Arról azonban már — a siker töményével — lehetne beszélni, hogy a város egy részének fejlesztését tereljük olyan irányba, egy részét formáljuk úgy, hogy az a rész idővel igazán fürdővárossá lehessen. Ez a rész természetesen csak a budai oldal, a Margitsziget és esetleg a Széchenyi- fürdő környéke lehetne . . . De hát mit is értünk tulajdonképen „fürdőváros” alatt1? Nevelni kell a közönséget is Azt a legoptimisztikusabban gondolkodó polgártársunk is elhiheti, hogy ha meglevő fürdőinkhez még egy csomó gyógy-, sport-, vagy szórakozó fürdőt építünk, attól még sem az egész főváros, sem annak egy része „fürdővárossá” nem válik! Mert nem az a város „fürdőváros”, amelyikben sok fürdő van, hanem csak az a város, vagy városrész, amelyikben a hétköznapi élet tülekedése, zaja, zűrzavara a lehetőségig lehalkul, a minimumra redukálódik s minden életfunkció a gyógyulást kereső betegek, vagy a pihenést és szórakozást kereső fürdővendégek igényeinek megfelelően van beállítva. Csak az a város lehet „fürdővárossá”, amelyikben ehhez a célhoz igazodik a városrendezés és városépítés minden részlete, ahol a hygiene, a csín, a tisztaság, a fokozott rend és fegyelem dominálja az egész város vagy városrész technikai, szépészeti és adminisztrativ berendezkedését. Csak egy így berendezkedett város vagy városrész válhatik igazán „fürdővárossá” s csak egy ilyen fürdőváros gyakorolhatja azt a vonzóerőt, ami nélkül minden propaganda erőtlen, hiábavaló s csak féleredményeket érhet el! Erre a berendezkedésre természetesen a város közönségét is nevelni és irányítani kell; de ez % feladat egy külön téma, amivel most foglalkozni nem kívánok, hanem inkább azokra a kötelességekre akarok rámutatni, amelyek e cél érdekében a város vezetőségére hárulnak s amelyek a város fürdőpolitikájának alapját képezik. Ezek a kötelességek követelik, hogy a város vezetőségének kialakult programja legyen s teendőit ne véletlenül felbukkanó gondolatok, meg nem érlelt eszmék vezessék, hanem minden lépést jól átgondolt, szervesen összefüggő tervezet irányítson. Igen messze vezetne s egy hírlapi közlemény kereteit messze túlhaladná, ha ezt a feladatkört a gyógytényezők, a városrendezés, közlekedés, rendészet stb. nézőpontjaiból külön-külön taglalnám. Ehelyett tehát inkább egy összefoglaló képet akarok nézeteimről adni. s gyakorlati észrevételek kapcsán kivánom a tennivalókat vázolni. Balkán a luxusfürdő körül A szorosan vett fürdők, szanatóriumok szállók, szórakozó helyek stb.' építését és üzemben tartását nem tartom városi feladatnak. Ezen a téren teljesen eleget tesz a város közönsége kötelezettségeinek, ha azokat az intézményeket létesíti, amelyek a szociális gondoskodás fogalma körébe esnek (népfürdők stb.) vagy olyan létesítményeket alkot, amelyekre a magántőke nem vállalkozhatik (sportuszodák stb.). Minden, ezen a körön túleső építkezés vagy üzem a magánvállalkozás területe s a város feladata csak az lehet, hogy megteremtse azokat a méltó kereteket, amelyek közé a fürdőváros intézményei elhelyezkedhetnek. Már pedig ezen a téren még igen sok tenni és pótolni való van. Mintha senki sem törődnék azzal, hogy a fürdők közvetlen és távolabbi környékének vonzó, kellemes képet adjunk, pedig csak ilyen környezetben érezheti magát jól a gyógyulást, pihenést vagy szórakozást kereső fürdövendég. Hiába építünk csodakastélyokat fürdőkül, ha a kapun kilépve a fürdővendég egyszerre egy zajos, rendetlen, kellemetlen környezetben találja magát. Nézzünk csak körül legdíszesebb, legelőkelőbb fürdőnk — a Gellért-fürdő — környékén. Először is találunk egy bizarr összevisszasággal megépített teret. Van itt aszfalt, kockakő, kér amit, makadám burkolat, van gyalogjáró, pótgyalogjáró, vicinálisálloBizonyosan megtalálja Renault tiúsz Különféle típusú könnyű-, gyors-, vagy nehéz teherautója között azt a típust, amely kategória, teherbírás és ár tekintetében legjobban megfelel. Reiman Budapest Udrösmarf y tér 3 Vitéz Márton Ferenc vaííafk««* Tervez és épit családi házakat, villákat stb 1. Csillagvölgyi út 3. Telefon : R61-45 MAGYAR KIR. ÁLL. VAS-, ACÉL- ÉS GÉPGYÁRAK Telefon: IGAZGATÓSÁG: BUDAPEST, X. KERÜLET, KOBANYAI-UT 19-23, SZ. GYÁRAK: Telefon : József 460-29 BUDAPESTI NI. KIR. ÁLLAMI GÉPGYÁR DIÓSGYŐRI M. KIR. VAS- ÉS ACÉLGYÁR József 460-29 , -----•----El adási osztály BUDAPEST, X., KÖBÁNYAI-ÚT 21 - TELEFON: J. 460 20, 460 29 D IÓSGYÖR — Telefon; Miskolc 2-48. Eladási osztály József 311-39 Vasúti állomás : Budapc s t-József város. Vasúti állomás : Diósgyő r-V a s g y á r. József 311-39 Gyártmányok: Gépek: Rendes és kcskenyvágányú gőz- és motoros mozdonyok, motoros hajtányok és sínautók. Félstabil gőzgépek túlhevítővel és anélkül, kipuffogós és kondenzátor üzemre. Ipari stabilmotorok, szívógáz- és földgázüzemre. Lokomobilok gőz-, benzin- és szívógázüzemre. Magajárók, gőz- és szívógáz-üzemre. Traktorok vontatási és szántási célokra, benzin-, petróleum- és nyersolaj-üzemre. Golyóscsapágyas cséplőgépek rendes kivitelben és szalma- aprítós szerkezettel. Szalmakazalozók vasból és fából. Cséplőgépekre szerelhető lóherefejtő-, kukoricamorzsoló-, bab- és borsócséplő- és*repcecséplő-készülékek. Szalmafcl- hordók. Teherautomobilok, autóbuszok, locsolóautók, tűzoltóautók, kombinált tűzoltó- és locsolóautók. Automobilok különleges célokra. Utcaseprőgépek. Űthengerlők, gőz-, benzin-, nyersolaj- és szívógáz-üzemre. Lakókocsik. Öntözőkocsik. Vízállomási berendezések. Téglasajtolók. Gép- és Ikocsialkalrészek: Gőzkazánok, sajtolt keretlemezek, kerékpárok, kerékvázak, kerékabroncsok és tengelyek, úgy a rendes, mint a keskenyvágányú mozdonyok, tenderek és vagonok részére. Kovácsolt gép- és hajóalkatrészek, könyöktengelyek stb. Tartalékalkatrészek mozdonyokhoz, mező- gazdasági gépekhez, automobilokhoz. Automobilalkatrészek ú. m, öntvények, kovácsolt és sajtolt alkatrészek. Hidak és vasszerkezetek: Vasúti és közúti mdák, bármely méretben és kivitelben. Hídszerkezetek és magasépítési vasszerkezetek, alacsony- és magasfeszültségű antennaállványok. Da- rúk, fordítókorongok, tolópadok, zsilipszerkezetek, „Bauer féle szab. kettős vaslétraállványok. Féltermények; Ingot, buga és lapka, különféle mére- ' tekben. Hengereit áraik: Kereskedelmi rúdvasak. I és U vas- * tartók. Szerkezeti és idomvasak. Durva-, kazán- és hajólemezek. Bordás- és tekercsrúgóacél. Reszelőacél. Verőlécek és dobsinek. Feicoitményi anyagok: Nagy- és kisvasúti sí” nek, hozzávaló szög- és laposhevederek, alátétlemezek, hevedercsavarok, tyrefondok, sínszegek és Grover-gyűrűk. Csúcssinek és vasaljzatok. Teljes nagy- és kisvasúti váltók, kitérők, keresztezések és fordítókorongok. öntvények: Acélöntvények, Martin-, mangán-, tégely- elektroacélból nyersen és megmunkálva. Különféle vasöntvények nyersen és megmunkálva. Csövek: Öntöttvas-csövek 6 m. hosszúságig, karman- " tyús, vagy karimás kötéssel. Öntött idomcsövek. Kereskedelmi áruk: Kereskedelmi öntvények, ön— tött'va.s karikás kályhák és tűzhelyek, Jobbágy-féle szabadalmazott folytonégőkályhák. Apróbb anyagok: Gazdasági és egyéb acélszerszámok. Különféle szerszám és gyorsesztergaacélok. Szegecsek, csavarkulcsok stb. Különféle minőségű tűzálló (dynas és chamotte) téglák, normális és alakos kivitelben. Barnaszénkátrányszurok. ■un ifi ff) if, ff m if if if if if ifi if m ff ff Ifi Ifi ifi Ui ifi ifi Ifi Ifi ifi m ifi ifi ifi */> ifi if, ifi ifi ifi ifi ifi Ifi ifi ff Ifi ff) lfi Ifi ff) ifi ff Ifi Ifi ifi if ff) ff) >f ff) ff) ff) ifi ff Ifi Ifi Ifi ffi If) ff) ifi ff) IA
