Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1928-02-08 / 6. (954.) szám

Budapest, 1928. február 8. 3 Schwab Gyula helyettes államtitkár lesz a Központi Állami Építési Hivatal vezetője Befejeződtek a tárgyalások a minisztériumok műszaki ügyosz­tályainak összevonására Beosey Antal nyilatkozata a főváros központi anyagbeszerzéséről Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter már néhány hónappal ezelőtt olyan értelmű előterjesztést tett a minisztertanácsnak, hogy az állam összes mű­szaki és építési munkálatai központi irányítás és el­lenőrzés alá kerüljenek. A kereskedelmi miniszté­riumban ezzel kapcsolatban nagyarányú adatgyűj­tést végeztek és azt a megállapítást tették, hogy például az anyagbeszerzések terén évi mil­liókra menő megtakarításokat lehetne eszkö­zölni egy központi szervezet révén. A vidéki megyei székhelyeken működő államépíté­szeti hivatalok is egységes vezetés alá kerülnek, de az útépítési munkálatok felügyeletét megtartják. Az új állami szerv fogja intézni a versenytárgyalások kiírását, a munkálatok vcUlalatbaadását és lebonyolí­tani a központi anyagbeszerzést, amely utóbbiból kü­lönösen jelentékeny megtakarításokat várnak. A Központi Állami Építési. Hivatal átveszi a mi­nisztériumok műszaki státuszában dolgozó tisztvise­lőket. de az iiymódon túlnagv létszámú tisztviselői kart is csökkenteni fogják oly módon, hogy mint ahogy nagy megtakarítások következnének be az építési felügyeletnél, az ellenőrzésnél és az egy­öntetű versenytárgyalási kiírásoknál i.s. Mindezek a szempontok bírták rá Búd János pénzügyminisztert, hogy a legnagyobb mértékben tá­mogassa ezt a gondolatot és a miniszteretanács máris felhatalmazást adott Herrmann Miksa kereskedelmi miniszternek, hogy az Állami Központi Építési Hivatal szervezeti szabályait készítse el. Beavatott forrásból szerzett értesüléseink sze­rint ez az új állami intézmény magába foglalja az összes minisztériumok építési és műszaki ügyeit. Kivételt képez a MÁV és a posta amelyek továbbra is megtartják ezirányú önállóságukat, — míg a kul­tuszminisztérium iskola-építkezései, az igazságügyi minisztérum törvényszék- és fogházépítkezései, a íöldmivelésügyi minisztérium árvízlecsapoló munká­latai a vízszabályozások, a lillafüredi nagy építke­zések, a pénzügyminitériumnak a vámszolgálattal kapcsolatos munkái, a belügyminisztérium csendőr- laktanya és határrendőrségi építkezései, végül a nép­jóléti minisztérium bérházépítkezései. valamint a Lakásépítési Állandó Bizottság. mind a Központi Állami Építési Hivatal ke­retében nyernek elhelyezést. nyugdíjazzák mindazokat a tisztviselőket, akik szolgálati idejüket már betöltötték, vagy pedig a közeljövőben betöltik. Az új állami intézmény természetesen nagy­arányú apparátussal kell. hogy működjék és ezért valószínűleg különálló hivatali épületben helyezik el a hivatalokat. 'Sok szó esett arról, hogy ki lesz a Központi Építési Hivatal vezetője? Értesülésünk sze­rint a döntés már megtörtént Schwab Gyula helyettes kultuszminisztérium! államtitkár személyében, aki maga is műszaki képzett­ségű tisztviselő és jelenleg is a kultuszminisztérium építési osztályá­nak a főnöke. Schwab Gyulát nemcsak jó adminisz­trátornak, hanem kiváló technikusnak és elismert szervező erőnek ismerik, akinek működéséhez így felsőbb helyen is sok reményeket fűznek. Az Állami Építési Hivatal szervezését valószínű­leg március havában befejezik és akkor a nyári hónapok előtt már meg is kezdi munkásságát ez a legújabb állami hivatal. Ismeretes dolog, hogy a főváros intéző körei is már régebben foglalkoznak azzal az eszmével, hogy az autonómia keretében is szükséges volna egy olyan szervnek a felállítása, amely központilag in­tézné az építési és anyagbeszerzési ügyeket. A mérv­adó köröket különösen sokat foglalkoztatta ez az idea, a hiteltúllépések tárgyalásai során. Kérdést intéztünk ebben az irányban a törvény- hatóság egyik legkitűnőbb műszaki tekintélyéhez, Beesey Antal kormányfőtanácsoshoz, aki az alábbi nagyértékű vá­laszt adta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Alapjában véve az állami központosítási akciónál nem az anyagbeszerzés központosításáról van szó. Körülbelül másfél éve annak, -hogy ebben az irányban is folytak tárgyalások az országos ta­karékossági bizottság kebelében, azonban az anyag- beszerzés centralizációja annyi adminisztratív és üzleti nehézségekbe ütközött, hogy akkor a központi egységes anyagbeszerzés gondolatát elejetették. Annakidején az üzemvizsgáló bizottságot is erősen íogíakoztatta az anyagbeszerzés központosításának gondolata. Beható tanácskozások eredményeként azonban az a vélemény alakult ki. hogy bár a központi anyagbeszerző hivatal fel­állítása kívánatos, annak hatásköre mégis csak az egyes üzemek, hivatalok, iskolák és intézetek közös szükséglet! cikkeikre lenne kiterjeszthető; ellenben az üzemekben feldolgozás alá kerülő ú. n. gyártási anyagok szükségletét továbbra is az egyes üzemek vezetősége szerezheti be legcélszerűbben. Egy ily, mindenre kiterjedő központi anyagbeszerző hivatal ugyanis az anyagok sokfélesége és az üzemi igények különbözősége miatt oly mammut-hivatal lett voln. amely a maga nehézkességével teljesen megbénította volna az üzemek nélkülözhetetlen üz­leti mozgékonyságát. Bizonyos mérvű központosí­tás az anyagbeszerzés területén ezidőszerint is meg­van a fővárosnál; ilyen intézmények pl. a tüzelőszer­raktár és a központi anyagraktár, amely főleg irodai és iskolai szükségletek központi beszerzésével fog­lalkozik; továbbá a műszer-üzem. amely a kórházi műszerek és egyéb kórházi szükségletek központi anyagbeszerző szerve. Még ezeket is nehéz dolog lenne végeredményben egyetlen szervbe bele- eröltetni; ezeknél csak az a fontos, hogy a beszerzé­sek egységes elvek szerint történjenek. Ez általában véve meg is történik. — Az állami építkezési ügyek központosítása tulajdonképpen teljesen más célokat szolgál és más megfontolások alapján jött létre. Az új állami szerv nem építkezési anyagokat szerez be. hanem a külön­böző minisztériumok ügykörébe széttagolt építkezési ügyek adminisztrációját kívánja egyesíteni: ezeknek az ügyeknek ügyvitelét leegyszerűsíteni; az építke­zéshez szükséges anyagok piacát és ezzel kapcsolat­ban a munkásügyi viszonyokat éber figyelemmel kísérve, a konjunktúrát kihasználni; az építkezési ügyekben általános közgazdasági szempontból meg­okolt időrendi sorrendet biztosítani és iÍvképpen a nyersanyagok termelésében és a munkáskezek fog­lalkoztatásában is egyenletességet behozni. Az elmúlt évek tapasztalataiból tudjuk, hogy sokszor hosszú hónapokig tartó tétlenség után t egyszerre lépett fel a legkülönbözőbb ható­ságoknál és magánosoknál is az építő kedv; ami bármennyire rokonszenves volt is a gazdasági élet élénkítése szempontjá­ból, végeredményben az egyidejű nagy ke­reslet következtében az anyagok drágulá­sára vezetett.- Ilyen hatalmas központi építő szervezet mindezek szempontjából tehát nemcsak a széttagolt igazgatásban rejlő összes hátrányokat küszöbölheti ki, hanem kiegyenlítő befolyást gyakorolhat az építő ipar keretébe tartozó összes termelési ágak foglalkoztatására és a gyártmányok áralakulására is. Közgazdasági látókörrel történő irányítás mellett ennek az új állami szervnek üdvös hatása úgy az építkezési anyagok ár­politikájában, mint a munkanélküliség elleni küzdelemben is kétségen kívül jelent­kezni fog. — A főváros szemszögéből nézve a teendőket, az a meggyőződésem, hogy hasonló megfontoláso­kon felépült intézkedéseknek itt is lenne létjogosult­sága. Alapjában véve a székesfővárosnál a szüksé­ges centrális keret már adva van: az építkezési ügy­osztályban. Ezt a keretet kell csak kellő körültekin­tés révén tartalommal megtölteni. Már többször volt alkalmam a Fővárosi Hírlap hasábjain kifejteni a főváros műszaki igazgatására vonatkozó nézeteimet, amelyeket röviden újból abban a kijelentésben fog­lalhatnék össze, hogy a mérnöki tevékenységnek nem deíail-mun- kának. hanem kezdeményező, irányító, köz- gazdasági. egyszóval vezérkari munkának kel! lennie. —• Elvileg a főváros hatósági építkezései tech­nikai vonatkozásban nagyobbrészt ma is az építke­zési ügyosztály jogkörébe tartoznak: ezt az elvet azonban a hatósági építkezések egész összességére ki kell terjeszteni: és ezzel kapcsolatban az intézke­dési jogot a felelősség fokozásával egyidejűleg ki­szélesíteni. Nem szabad szem elől tévesztenünk egy­felől azt, hogy helyesen organizált irányítás mellett a ter­melést olcsóbbá tehetjük, ha a programm- nélküliséggel járó munka-torlódásokat, avagy zökkenéseket kiküszöböljük; másfelől, ha erőteljes hatósági intézkedésekkel arról is gondoskodunk, hogy reális vállalkozói gárdát ne­veljünk. amely nem kalandos és sokszor erkölcs­telen spekulációkban, hanem becsületesen végzett munkájúban találja meg a vállalkozás ellenértékét. — Erőteljesebb koncentrációnak végeredmény­ben a fővárosi építési ügyek adminisztrációjában is van létjogosultsága. A most életbe léptetett hitel­nyilvántartó központ csak részleges lépést jelent: félő azonban, hogy ha az építési ügyek adminisz­trációja a maga egészében nem kerül sürgős revizió alá és nem vezetjük be a magángazdaságban megin­dult és hatósági vonatkozásban is már meginduló centralizáció gondolatát, akkor a hitelnyilvántartás csak egyoldalúvá és nehézkessé teszi a technikai igazgatást. az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja. * Előfizetési árak: fél évre...........................................12 pengő. egész évre ........................, , 24 pengő KE RTÉSZETEK FIGYELMÉBE! Permetezzük gyümölcsfáinkat télen DENDRIN-H.i a kártevők ellen. KRAUSZ-MOSKOVITS RT. Budapest, Vili., Örömvölgy-u. 8. Bíró Jenő' és Tónii“Ti1’“"'M' Budapest, II., Ostrom ucca 12. ■ ■ Telefon; Lipót 912—1:4. Molnár István épííéss Budapest. I-, Hortfiy MIKlós-úi 30 Telefon : Jóxset 385-48 •&$ Központi anyagbeszerzés kérdése a fővárosnál — Beesey Antal nyilatkozata —

Next

/
Thumbnails
Contents