Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1928-02-08 / 6. (954.) szám

4 Budapest, 1928. február 8. Újjáalakult a Terézvárosi Társas Kör, amely Dinich Vidor! . választotta elnökéül Ünnepi est az új klubban — „Nekünk történelmi hivatásunk van, amelyet nemcsak a hegyek és folyók rendszere teremtett, hanem a magyar Géniusz is“,—mondta Dési Géza A polgári egység hódító gondolatának hatalmas tábora új erősséggel gyarapodott. A Terézvárosi Társaskör, amely a IX. választókerület Egységes Községi Polgári Párt szervezetét is magába foglalja, rövid átmenet után. újjáalakulva, megerősödve újra megkezdte működését. A Terézvárosi Társaskör a múlt héten a távozó régi vezetőség helyére új tisztikart választott, amelynek élére ügyvezető alelnöknek Steiner György részvénytársasági igazgatót, főtitkárnak dr. Faragó Józsefet, háznagynak pedig dr. Wilheim Frigyes ügyvédet nyerte meg. Az újjáalakult kör pénteken tartotta első vacsoráját, amelyen egyúttal megtör­tént az új vezetőség bemutatkozása is. A társas­vacsorán több mint háromszázan vettek részt, sokan eljöttek a szomszéd kerületekből is. A Polgári Egy­ség Klubja és az Egységes Községi Polgári Párt vezetőségéből Dési Géza dr. kormányfötanácsos. a kerület országgyűlési képviselője. Dinich Vidor kor­mányfőtanácsos, törvényhatósági bizottsági tag, Márkus Jenő min. tanácsos és mások jöttek el. Ott volt Scheuer Róbert, az Egységes Községi Polgári Párt igazgatója is, aki a testvéregyesülésnek, a Lipótvárosi Társaskörnek, mintegy ötven főnyi kül­döttségét vezette. Különös jelentőséget és ünnepi színezetet adott a vacsorának az a körülmény, hogv a Társaskör ezt az alkalmat használta fel arra. hogy Dinich Vidornak felajánlja az el­nöki tisztet. A kör tagjai páratlanul meleg ovációban része­sítették Dinich Vidort. aki a lelkesedés nagyszerű megnyilvánulása között kijelentette, hogy vállalja a tisztséget és köszöni polgártársainak megtisztelő bizalmát és ragaszkodását. Dinich Vidort rokonszen­ves egyénisége, törhetetlen magyarsága, enerzsiája, jószívűsége, demokratikus érzése, haladó szelleme, predesztinálják erre a vezéri .helyre. De Dinich Vidorra is megtisztelő a választás, mert olyan ma­gas politikai iskolát járt és olyan öntudatos polgár­ság ruházta fel bizalmával, mint amilyen a Teréz­város lakossága. A kör tőle várja felvirágoztatását, sokat Ígérő reneszánszát és a polgári egység poli­tikájának nagyarányú megerősödését. Az ünnepi vacsorán dr. Wilheim Frigyes mondta az első felköszöntőt, amelyben a vendégeket, a sajtót és az új vezetőséget köszöntötte. A Társaskör programját Steiner György, az új ügyvezető elnök ismertette. — Őrhelynek ajánljuk fel —- mondotta — ezt a kört, amellett a politika mellett, amelynek Bethlen István, Kállay Tibor és Kozma Jenő a zászlótartói. Kitartóan és lelkesedéssel követjük ezt a politikát, amely talán lassúbb, de szakadatlan haladással vezet bennünket a polgári szabadságjogok, a munka megbecsü­lése, a megértés, az egység, a béke. a nemes szabadelvüség, régi, boldog Nagy-Magyar- országa felé. Társadalmi téren a kör programjába vette: az anya­UJTERME SU TEA. THREE STÄRS rendkívül finom illatos Darjeeling- jellegű intenzív aromáju indiai keverék : Dobozban körülbelül V2 angol font . ... P 8*30 és csecsemővédelem, a tüdővész elleni küzdelem tá­mogatását. a gyermekvédelmet, az ifjúság támoga­tását és minden olyan munkában való részvételt, amely a magyar jövendőért folyik. Dési Géza, a kerület országgyűlési képviselője, izzó hazafiságtól átitatott beszédében először azok­nak felelt, akik választói közül azt kérdezik tőle, hogy miért nem szólalt fel mostanáig a parlament­ben. Azelőtt régen — mondotta — a boldog béke idején, amikor a jólét ragyogásában mosolygott minden Nagy-Magyarországon és imádott hazánk a fejlődés tetőpontján állott, nem lehetett egy politikus­nak mást tenni, csak beszélni. Nem lehetett elhinni akkor, hogy eljön egyszer az az idő. mikor fájdal­mában elmegy az ember hangja, hogy bánatában le­ül a babiloni fűzek alá. felakasztja a lantját és el­mélázik a múlton, hogy megtanuljon reménykedni... Ma a bölcs embernek meg kellett tanulni hallgatni is és a sok beszéd helyeit munkával kell segíteni. a sebek gyógyításán, az erők gyűjtésén fáradozni. A magyar politikának ma egy törvénye lehet: egyesíteni azokat, akik itthon maradtunk, összetar­tásra, szeretetne buzdítani, mindent összegyűjteni, ami érték, ami erő, lendület. —• az ország javára. Az egyéni sorsot alá kell rendelni a hallhatatlan nem­zet szent álmainak és ideáljainak. Ha vissza akar­juk hozni a régi határokat, akkor okvetlenül kell, hogy hozzuk vissza a régi erkölcsöket is. ... Hogy aki dolgozni akar. dolgozhasson, aki tanulni akar, tanulhasson. Mert csak szabad emberek teremthetnek szabad nemzetet és a szolgaság csak szegényéget. aljasságot szül a világra... Dési Géza azzal fejezte be beszédét, hogy Ma­gyarország nagy éjszakája hasadozik. közeleg a tavasz. Magyarország tavasza. És a napsütés le­olvasztja a szívekről a kérget, elpusztítja a bűnök, a hibák bacillusait. életet, hitet teremt. Higyjünk abban, hogy nekünk történelmi hivatásunk van, amelyet nemcsak a hegyek és folyók rendszere te­remtett. hanem a magyar Géniusz is. Hiszem, hogy közeleg a jövő. amely méltó lesz a magyar múlthoz. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Dinich Vidor tartott rövid beszédet. A polgári erők tömö­rítésének szükségességét hangoztatta, amelynek az érdekében bizonyos koncessziókat is kell tenni a politikában. Az Egységes Párt guvernamentális _ politi­kája olyan fundamentum, amelyre bátran építheti jövőjét a polgárság, viszont a polgárság ereje olyan energia-forrás, amely a pártnak lehetővé teszi, hogy minden vonaton megvalósítsa azt. amit programjába vett. Lehetővé teszi, hogy megvalósítsa azokat a dolgokat is. amelyeket megvalósítóm ma még vala­milyen okokból nem lehet, de amelyeknek megvaló­sítására szintén elérkezik az idő. Beszéde második részében megköszönte a kör tagjainak szeretetét és bizalmát, amely az elnöki dísz felajánlásában is megnyilvánult. Elfogadja a megtiszteltetést, de pro­gramot ez alkalommal még nem ad. Arra fog töre­kedni. hogy a társaskör okos politikai irányát, nemes társadalmi intencióit helyes irányban vezesse, a kört naggyá, polgáraihoz méltóvá, céljaihoz érővé tegye. Scheuer Róbert nagy tetszéssel fogadott be­széde után még számos felköszöntő hangzott el és a vacsora mindvégig lelkes hangulatban. Bethlen Ist­ván, Kállay Tibor, Ripku Ferenc. Kozma Jenő és az új elnök. Dinich Vidor szakadatlan ünneplése kö­zött a késő éjjeli órákig tartott. Pályázati hirdetmény Budapest székesfőváros tanácsa nyilvános pn Ivázatot hirdet a Ferenc József koronázási jubileumi díj-alapítvány rendelkezésre álló 1927. évi zenéi díjára. . A 794/1903. kgy. sz. alapító okirat rendelkezései szerint a székesfőváros az alapítványi jutalom­díjakkal nem a bevégzett tehetségeket akarja meg­koszorúzni. hanem támogatni kívánja azokat, akik a magyar zeneművészet terén rátermettségükne.\ már nyilvánvaló jelét adták és akikről méltán fel­tehető, hogy ezzel az anyagi támogatással tehetsé­güket, képességeiket és ismereteiket teljesebben ki fogják fejleszteni s ezáltal a magyar zeneművészet felvirágoztatását fogják elősegíteni. Az alapító okiratnak a zeneművészeti díjra vo­natkozó rendelkezései a következők: 1. A zenészed alapítványi díjban olyanok része­sé lietők, akik 30-ik életévüket még meg nem halad­ták, a zeneszerzés vlagy az előadó zeneművészet te­rén már kiváltak és jelentékeny fokú művészi érett­séget tanúsítottak s akikről alaposan vélhető, hogy a jutalomdíj segítségével szerzett tanulmányaik, esetleg külföldi tapasztalatok révén kiváló művé­szekké válnak. 2. A díjban elsősorban zeneszerzők részesíten- dők, előadó zeneművészek pedig csak abban az eset­ben, ha a díjra érdemes zeneszerző nem pályázik. 3. A díjat a nyertes két egymásután következő esztendőben élvezi, azonban a második esztendei díjat a tanács csak abban az esetben utalja ki, ha a jutalmazott művész az első év folyamán bizonyíté­kát adja annak, hogy akár mint zeneszerző, akár mint előadóművész, a jutalomra, méltó. , . A tanác’s az egy évi díj összegét 800 P-ben álla­pítja meg. ... ,A PaÉ'ázat alá bocsátott alapítványi díjakat a tovaros törvényhatósági bizottságának ' közgyűlése áltál alakítandó bírálóbizottságok ítélik oda. Az alapítványi díjban csak magyar állampolgá­rok reszesíthetők. A közgyűlés a bírálóbizottságokat esetröl-esetre minden pályázat kiírása alkalmával a tanács javas­lataim alakítja meg. A bizottság az egyik alpolgár- mestci elnöklete alatt a tanács illeti ügyosztályát vezető tanácsnokból és a törvényhatósági bizottság tagjai közül a közgyűlés által kiküldött hat tagból all. A bírálóbizottságba a törvényhatósági bizott- sagnak lehetőleg azok a tagjai küldendők ki, akik az illető szakra nézve szakértőknek tekinthetők. Érvé­nyes határozat hozatalához az elnökön kívül leg­alább négy tag jelenléte szükséges. Ha a bizottság tagjai kellő számban meg nem jelennek s emiatt a bizottság egymásután két ízben nem határozatképes, értől a tanács útján a közgyűléshez jelentés teendő a bíi álóbizottság újjáalakítása végett. A bizottság­ban a szavazás nyilvános. A díj odaítéléséhez a sza­vazatok általános többsége szükséges. Amennyiben a bizottságban valamely díjbra senki sem nyerné meg a szavazatok általános többségét, azokra, akik viszonylagosan legtöbb szavazatot kaptak, újabb szavazás ejtendő meg. A bizottság elnöke’ csakis szavazategyenlőség esetén szavaz, amikor is szava­zata döntő. A bírálóbizottságnak jogában áll határozathoza­tal előtt bármely szaktestület vagy szakegyesület véleményét meghallgatni. A bírálóbizottság határozata végérvényes és a törvényhatósági bizottság közgyűlésének bejelen­tendő. Ha a bírálóbizottság határozata az alapító okirat azon rendelkezésének, amelyek a pályázat kiírására, a bizottság megalakítására és eljárására, a magyar állampolgárságra és az előírt korhatárra vonatkoznak, meg nem felelne, a közgyűlésnek jo­gában áll a bizottság határozatát megsemmisíteni s a bizottságok az alapító okiratnak megfelelő javaslat tételre utasítani. A közgyűlés idevonatkoz hatá­rozata ellen a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz fellebbezésnek van helye. Ha a pályázók között a bírálóbizottság a díjra éidemest nem talál, a ki nem adott díjra a követ­kező évben újabb pályázat hirdetendő. Megjegyzi a tanács, hogy a pályázók az elbírá­lás lehetővé tétele végett eddigi művészi munkás­ságukat részletesen tartoznak ismertetni és igazolni, a zeneszerzők pedig emellett olyan műveket is be­mutatni, melyekből eddigi működésükről teljes ké­nét lehet nyerni. Akik a felsorolt alapítványi díjakra igényt tar­tanak, erre vonatkozó kérvényüket az alapító okiratban kikötött feltéteteket igazoló hiteles okmá­nyaikkal felszerelve, legkésőbb 1928. március 31-ig nyújtsák be a tanács segédhivatalához. (Központi városháza, I. emelet 114. sz.) A megjelölt határidőn túl beérkező kérvényeket a tanács minden további tárgyalás nélkül hivatalból visszaadja. A tanács ezt a pályázati hirdetést a Fővárosi Közlönyben egymásután legalább háromszor közzé- téteti. A pályázati hirdetés egyes példányait a pá­lyázni kívánók a tanácsi IX. ügyosztályban (IV., Központi városháza, I. pavilion, I. emelet 41. sz.) díjmentesen megkaphatják. Budapest, 1927. december 22. A székesfőváros tanácsa. STABIL építő r.-t. BUDAPEST, V. DEÁK FERENC-U. 16-18 Telefon: T. 140-17 és 239-01 | GATTYÁN PÁL KÖVEZÖMESTER ÚTÉPÍ ÍÉSI VÁLLALATA Budapest, X. kér. Beöthv-ucca 2. Telefon : József 318—62 _________________ Válla i: útburkolást, kövezést és minden e szakmába vágó munkát Díjmentes költséqvetés

Next

/
Thumbnails
Contents