Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-11-28 / 48. szám
Ara 50 fillér ff HiiiamWisaiBiniiimBOiisoimEnomoHBamBiimMiDiBiBiiiaiiionmiisaniagiiDEiiaiioiTioiiToiimNiHiiimzmiiimI ELŐFIZETÉSI AUAK: Egész évre................................................24 pengő Félévre ............................................................12 pengő Ál landóan: GéíZDjISAGI éutesítő VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST VI., SZÍV UCCA 18 SZ. Postatakarékpénzt. csekkszámla 40.424 TELEFON: AUTOMATA 137-15 Budapest rangját nem törtek le a nehéz idők es ha többet, ha súlyosabban szenvedett is, mint Európa többi nagyvárosa, megmaradt mégis világvárosnak. Egy kicsit megkopott a ruházata, az életét tápláló szervei megbetegedtek, de ma már minden a javulás útján van. A szorgalmas polgári munka megfoltozza a ruházatát, lassan, szisztematikusan kikúrálja a betegségeit. Talán messze vagyunk még attól, hogy városunk ismét a békebeli fényben tündököljön, hogy luxuriózus létesítményekre is teljen, de lassan visszaszerezzük a régi presztízst, ameíy ezt a varost megilleti. Mindebben a munkában a fővároson és^ az államon kívül ki kell vennie részét a polgárságnak is, amelynek munkájával, pénzével, vagy vállalkozási kedvével büszke és irigyelt élet keletkezhetik újra Budapesten. Ez a polgárság azonban a megpróbáltatások súlya alatt elalélt, az államnak, a fővárosnak, a vezető egyéniségeknek kell segítségére sietni. Kezébe kell adni újra a budapesti embernek a mesterség szerszámait, bátorítani kell a pénzt, amely vállalkozásra hivatott és szabadabbá, rugalmasabbakká kell tenni a szabályokat, amelyek normális időkben jogosan, a mai súlyos helyzetben azonban bénítóan irányítják a munkát és az alkotó tevékenységet. Ezek azok a feladatok, amelyek sürgősen és bölcsen oldandók meg. Jól esik látni, hogy ebben a tekintetben, ha kicsit megkésve is, de erőteljes lendülettel -kezdünk megindulni. Az első segedelem kétségkívül az állami és a fővárosi beruházások voltak. Ezek az akciók kenyeret adtak a kény értelmieknek, lakást a lakásnélkülieknek és mégis csak vittek bele valami életet a gazdasági élet elpetyhüdt testébe. Ma már jórészben túl vagyunk azon a korszakon, amelyben a beteg gazdasági életet és a trianoni operációval csonkká amputált magyar munkát az államnak ölében kellett hordania. Ma már elég a támogatás, elég az akadályoknak a munka útjából való elhárítása és elég a munkának és a vállalkozási kedvnek a fokozása. És ebben az irányban vigasztaló jelenségeket látunk. Legelsősorban Wekerle Sándor dr. pénzügyminiszteré az érdem, hogy megértő szeretettel és bölcs akarással siet Budapest új életrekeltésére. Pénzügyminisztersége legelső napjaiban páratlan megértéssel fogadta Ripka Ferenc dr. főpolgármester előterjesztéseit, amelyek segítséget nyújtottak a pénzügyminiszternek Budapest bajainak kitapogatá- sára és a szükséges orvos-szerek megállapítására. Éppen a Fővárosi Hírlap mai számában ismertetjük a pénzügyminiszternek azt a kívánságát, hogy a főváros vezetősége készítsen mielőbb konkrét tervet arról, hogy milyen irányban óhajtja Budapest építkezését fejleszteni, milyen irányt akar adni a magánépítkezésből táplálkozó természetes fejlődésnek. Szüksége van erre a pénzügyminiszternek, mert már készül is a házadómentesség szabályozásáról szóló törvényjavaslat. Ez az a segítő eszköz, amellyel az államhatalom mindig kitűnő eredménnyel tudta támogatni Budapest lakosságát, amikor a természetes fejlődésnek akadályai mutatkoztak. Weher ele Sándor pénzügyminiszter tudása, tapasztalatai és jóindulata hamar megtalálták ezt az eszközt, amelynek hathatósságában nem lehet kétség. A vállalkozási kedvnek azonban egyéb gátjai is voltak a közelmúltban. Ezek között talán a legelső helyen állott az építkezési szabályzat, amelynek intézkedései sok részben már elavultak, főként azonban nem egy a betegségéből kiláb aló-félben lévő gazdasági élet számára készültek. Az Egységes Községi Polgári Párté az érdem, hogy az építési szabályzat egyes intézkedéseinek megváltoztatását követelik. Sokkal szabadabbá, sokkal rugalmasabbakká kell tenni ezeket az intézkedéseket, hiszen vannak közöttük olyanak is, amelyek normális időkben is groteszkül hatnak. Hogy csak egy példát említsünk, van egy olyan intézkedés, amelynek értelmében a lebontott öreg ház helyére csak négyszer akkora új ház építhető. Ez szószerint azt jelentené, hogy egy a Dohány ueeában lebontott háromemeletes ház helyére tizenkét emeleteset szabad csak építeni. Az ehhez hasonló intézkedések megölöi minden vállalkozási kedvnek és remélni kell, hogy mire megszületik a pénzügyminiszter házadómentességi törvénye, akkorra új és bölcs szabályok pótolják ezeket az abszurd intézkedéseket. Minden város életének az építőipar helyzete mutatja meg az érverését. Ahol építenek, ott félszáznál több iparág jut lélekzetvételhez és ez a félszáz iparág szerte viszi a friss vért a város minden élet-erébe. Ezért tartjuk rendkívüli fontosságúnak, hogy — amint ugyancsak a Fővárosi Hírlap mai számában jelentjük —- . a magánépítkező tevékenység támogatása és akadályainak elhárítása mellett a főváros is rendezni igyekszik a maga közszállításainak ügyét. Elkészült az a rendelet, amely a mai kor szellemének és igényeinek megfelelően akarja intézni a vállalkozók nyilvántartását, a vállalatba- adások szabályozását és amit annyiszor sürgettünk ezeken a hasábokon: a nyilvános versenytárgyalások kiterjesztését. Remélni kell, hogy mindezek az intézkedések olyanok lesznek, amelyek megsegítik az építő ipart, hogy ezen a réven a város egész lakossága új életlehetőségekhez jusson. Budapest világvárosi rangját, Budapest lakosságának emberi megélhetését hivatottak mindezek az intézkedések szolgálni és nagy jelentősége van annak, hogy így egyszerre indul meg minden oldalról és minden vonatkozásban a Budapest fejlesztését szolgáló komoly akció. BasasasaäaEsassaBäaaigisaasaaEsssEaBiaaEäBsassEBBsaHffliaaHHBHBBBBBBBnBBBMBBBiB WEKERLE PÉNZÜGYMINISZTER felszólitotta a főváros vezetőségét, hogy adjon építkezési programot-------ii ———rv^—■— — Tö rvényJav*3tat készül 3 házadómentesség- rőt, amely kizárólag csak helyi és időbeli korlátok között mull kedvezményeket A házbéradó kulcsának újabb -megállapításáról szóló törvényjavaslat parlamenti vitájában sok szó esett a budapesti építkezésekről. A tárgyalás során úgy a baloldalról, mint a jobbról és a kormánypárt részéről is megsürgették az adómentesség szabályozását, Budapest fejlődésének az építkezések szempontjából leendő biztosítását és a tömeglakásoknak az adófizetés alól való mentesítését. Wekerle Sándor dr. pénzügyminiszter a vitában elhangzott észrevételekre megnyugtató választ adott. A Fővárosi Hírlap munkatársa érdeklődött a pénzügyminisztériumban, hogy történtek-e már konkrét intézkedések a budapesti építkezések előmozdítására, a házadómentesség szabályozására, általában a budapesti és pestkörnyéki építkezési tevékenység föllendítése érdekében. Wekerle Sándor pénzügyminiszter közvetlen környezetében a következő érdekes felvilágosításokat adták a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A budapesti építkezések előmozdítása érdekében Wekerle Sándor pénzügyminiszter már a legközelebbi időben törvényjavaslatot terjeszt a Ház elé a házadómentesség szabályozásáról. A házadómentesség kétségkívül, előnyös^ hatást gyakorol az építkezési tevékenység föllendítésre, ennek azonban csak akkor van igazi hatása, ha ez a mentesség térbeli és időbeli korlátokhoz van kötve. A pénzügyminiszter véleményé szerint ugyanis az időbeli korlátozás nélkül nyújtott házadómentesség nem buzdít eléggé, hiszen ebben az esetben a lehetőség korlátlan lenne: bármikor épülne meg a ház, az adó- mentesség érvényesülne. — Épen ezért Wekerle Sándor pénzügyminiszter érintkezésbe lépett Ripka Ferenc főpolgármester útján a főváros illetékes tényezőivel, akiket arra kért: készítsenek mielőbb konkrét tervet arról, hogy milyen irányban óhajtják Budapest építkezésének fejlődését megjelölni. Ha a főváros vezetősége elkészíti az építkezési tervet, Wekerle pénzügyminiszter helyi és időbeli meghatározásokat tesz a házadómentesség megállapítását illetően és ezeknek a megállapításoknak az alapján készíti el törvényjavaslatát. — A^ pénzügyminiszter törvényjavaslatának elkészítésénél figyelemmel akar lenni arra az abnor- mis és helytelen építkezési rendszerre is, amely az utóbbi időben tapasztalható. Wekerle Sándor pénzügyminiszter ugyanis egészségtelennek tartja Budapest fejlődésének azt a módját, hogy a városon kívül a szántóföldek közt építenek ötemeletes palotákat, mert ott előnyösebb a házadómentesség, ezzel szemben a Belvárosban, a Rákóczi úttal szomszédos uccákban, sőt a nagyobb útvonalakon is megmaradnak a régi egyemeletes—kétemeletes bérházak. A pénzügyminiszter tehát épen ennek az egészségtelen fejlődésnek a megakadályozása céljából megfelelő rendelkezéseket akar felvenni a házadómentességről intézkedő törvényjavaslatába. Ez a törvényjavaslat tehát, amely egyfelől a házadómentesség bevezetésével bizonyos helyi és időbeli korlátok felállításával buzdító hatást fog gyakorolni a budapesti építkezések megindítására, másfelől helyes irányt fog mutatni az építkezőknek és gátat vet a fővárosi építkezések egészségtelen fejlődésének. Politikai körökben ezekután nagy érdeklődéssel várják, milyen terveket készít és milyen irányelveket szab meg a főváros a budapesti építkezések számára. A pénzügyminisztériumban közölték a Fővárosi Hírlap munkatársával, hogy maga Wekerle Sándor pénzügyminiszter is nagy várakozással tekint a főváros építkezési programja elé, mert elhatározott szándéka, hogy gyors tempóban készítteti el javaslatát. A Fővárosi Hírlap munkatársának értesülése szerint Wekerle Sándor pénzügyminiszter minden vonatkozásban élénken érdeklődik a fővaros ügyei iránt. Ebben a tekintetben utaltak a pénzügyminiszternek a képviselőházban mondott beszédére, amelyben a budapesti tömeglakások és a tanyák között vont párhuzamot. A pénzügyminiszter ugyanis azt mondotta, hogy. a tanyai hazaknak nem adhat ado- menteséget mindaddig, amíg adó alá esnek azok a házak, amelyekben teljesen vagyontalan emberek húzzák meg magukat tömeglakásokban. Wekerle Sándor pénzügyminiszternek Budapest speciális viszonyai iránt megnyilvánuló élénk érdeklődése és szimpátiája bizalmat kelthet mindazokban, akik Budapest jövőjének alakulását aggódva figyelik.
