Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-09-19 / 38. szám
Budapest, 1928 szeptember 19. 7 VBl&H AX ÖTVENEDIK ESZTENDŐ bizonyára a férfikor zenitje. Az ember el se hinné, hogy az az iiile, szőke fiatalember, akit a héten is a pénzügyi bizottság ülésén láttánk elnökölni, már az ötödik X-et írja. Ötven éves lett Sipöcz Jenő, Budapest polgármestere és ötven éves fiatalságát ma már őszinte tisztelettel és ragaszkodással köszönti Budapest egész polgársága. Azok az utolsó esztendők, amelyek pályáját Budapest életének legszebb, legtiszteletreméltóbb méltóságába ívelték, nagyon nehéz, munkás és viaskodásos esztendők voltak. Sipöcz Jenő a politika szárnyán emelkedett a magasba, de a legszebb, a legőszintébb és legtisztább dicséret, amit élete nagy dátumánál róla mondhatunk, hogy magasabbra szállt a politikánál, amelyet messze-messze hagyott el magától. Sipöcz Jenő nemes és tiszta karaktere győzedelmeskedett és megszerezte az egész polgárság becsillését, azo- két is, akik — valljuk be — engesztelhetetlennek látszó ellenszevvel fogadták, amikor a polgármesteri székben először helyet foglalt. Ha kritikával ilteti is a polgárság és illetjük mi is hivatalos működését, de egyéni kiválóságait ma már őszinte népszerűség koszorúzz a. Velünk együtt Budapest egész polgársága meleg szeretettel — és pedig fülűnk nélkül — köszönti az ötvenéves ifjú polgármestert. WALLÁÉK, na persze a Széchenyi-fürdő-Walláék. a helyre- igazítások 'nagymesterei, okos, ügyes, élelmes emberek. Valami ellentétük akadt — ha jól emlékszünk elég komoly ellentét volt — a székes- fővárossal. Hát ők el akarták intézni, aminthogy ők a dolgok elintézésétől sohasem riadnak Vissza. Ez a makacs, csökönyös főváros azonban megint akadékoskodott. Walláék azonban olyan praktikusan, mintha egy Rosenberg fejével gondolkoznának, rájöttek arra az egyszerű igazságra, hogy csökönyös emberekkel, akiket nem lehet okos szóval meggyőzni, nem érdemes vitatkozni. Úgy gondolkoztak, hogy a városházának van még egy fölöttes hatósága is és a polgármesternél még mindig nagyobb úr a belügyminiszter. Azután meg az sem következik, hogy a belügyminisztérium is megbicsaklanek akkor, amikor a főváros megbicsaklik a maga álláspontja mellett. Ha a belügyminiszter utasítja a fővárost, hogy egyezzék meg Walláékkal. akkor ez a városházi makacsság is enged majd a negyvennyolcból. Hat a belügyminisztérium nem is makacskodott. csak egyszerűen fogta a Walláék beadványát és lekuldte minden megjegyzés nélkül az illetékes fórumhoz: a fővároshoz. Eszünk ágában sincs Széchenyi-Walláéknak szemrehányást tenni, amiért a „retten, was man retten kann“ elve aicipián mindent megkísérelnek. De dicsérni kell a belügyminisztériumot, amely nagyon bölcsen járt el és amely ismét tanúságot tett orról, hogy tiszteletben tartja a főváros_ autonómiáját. Hogy pedig Walláék szívesen ejtettek - volna egy kis csorbát a fővárosnak. ciz autonómiáján, ezt még igazán ki lehet bírni. A DMÁGASÁGHÚL jó előre megjósoltuk, hogy a főváros ismét csak a húszendős fringiákat, karabélyokat és hátultöltő puskákat veszi elő fegyver gyanánt. Hát persze, hogy előszedte a cfohos és rozsdát lehelő arzenál minden öreg rekvizitumát. És felvonultatták az öreg ágyat is. Az aggastyán „Bertát' valamennyien nagyon jól ismerjük. Találkoztunk már vele tíz évvel ezelőtt, húsz évvel ezelőtt is és rozsdás torkát mindannyiszor a várhegy felé irányították, ahol a kormány székelt. Egyszóval megint elhatározták a városházán, hogy majd a kormány segítsen a drágaság miatt bajbajutott fogyasztókon. Szerettünk volna új ötleteket hallani, de bizony egy pár józan és egy pár hólyagos felszólaláson kívül a vitából megint csak az dudorodott ki, hogy a drágaság nem városi ügy, hanem állami. Hát ez meglehetősen kényelmes álláspont, aminél csak egy kényelmesebbet eszelhettek volna ki és ez az lett volna, hogy Dobzse László módjára fejbólintással tudomásul vették volna a kormány intézkedéseit, amelyek már megtörténtek és amelyekről a napokban utólag úgy vitatkoztak a városházán, mintha előre vitatkoztak volna. Teherautópótkocsik T eher autokarosszériák Autóbuszok Gyértja : MAY és RÓNA Mllüllllllilllllllll gép«és szálíitóeszközgyárftTmföllllllF Budapest, X, Kápolna tér 27-29. Telefon: J. 395-80. BUCSANYECZ JÓZSEF ÁCSMESTER ÉS ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ Budape t, VII , Rottenbiller ucca 4/b. MmßasiJiißMP Kállay kilépése és @ főváros tanácsának felelőssége a drágaságért az Egységes Községi Polgári Párt értekezletén A párt tovább harcol a kiskereskedők hitel- szükségletének megfelelő kielégítéséért Hétfőn este tartotta meg nyári szünet után első értekezletét az Egységes Községi Polgári Párt. Az értekezleten, amelyen Kozma Jenő dr. elnökölt, megjelentek: Becsey Antal, Bibiti Horváth János, Bóhn József, Bayer Antal, Bódy Tivadar, Bárczy István, Bittner János, Balkányi Kálmán, Battenberg Lajos, Csilláry Béla, Csécsy Nagy Miklós, Diniek Vidor, Dósa Ottó, Éber Antal, Ereky Károly, Farkas József, Gaár Vilmos, Glückstahl Samu, Girardi Tibor, Gayl- hoffer István, Grosch Károljr, Holtzer Simon, Harrer Ferenc, Halter Károly, Kállay Tamás, Nagy Andor, Nagy Antal, Nessi Gyula, Németh Béla, Popelka Béla, Politzer Gusztáv, Rásó Lajos, Szilágyi Lajos, Staub Elemér, Stern Sándor, Sajó János, Spett Ferenc, Scheuer Róbert, Usetty Béla, Ziegler Géza, Schmiedt Richárd, Szentirmay Irnréné. Ott voltak továbbá Márkus Jenő, Günclisch Guidó, Hoór Tempis Mór, Bacsinszky Vladimir, Erősdy Sándor, Sümeghy László, Martin János, Hubert Vilmos, W ettisch Andor, Szarnék Emil, Vodicska Sándor, Faber Fülöp, Günther Tivadar, Bakonyi János, Treiber Márton, Erdey Henrik, Dongó Orbán és mások. Kozma Jenő elnök üdvözölte a megjelenteket, majd külön Márkus Jenőt és Gündisch Guidót, akik hétfőn este jelentek meg először a pártértekezleten. Ezután megemlékezett arról a nagy veszteségről, amely Gordon Róbert halálával nem csupán a pártot, hanem az egész magyar közgazdasági életet érte. Kozma Jenő beszédében a következőket mondotta: — Legutolsó szezonzáró pártértekezletünkön rámutattam arra, hogy a magunkra vállalt feladatoknak csak egy kis részét tudtuk az elmúlt évadban elvégezni. Azóta megszaporodtak a feladatok. Kezdjük ciz országos politikával. Tagadhatatlan, hogy a közvéleményben bizonyos nyugtalanság észlelhető. Ennek oka részben a drágaság, amiről a napirend során fogunk beszélni, — részben pedig az a körülmény, hogy a nyár folyamán felgyülemlett bajoknak, keserűségeknek hónapokon át nem volt levezető villámhárítójuk. Minden nyári szünet után így szokott ez lenni. Most azonban megindul a politikai élet és ezzel tisztázódni fognak azok az okok, melyek a nyugtalanságot előidézték.-— Mi kimondottan városi párt vagyunk, csak városi problémákkal foglalkozunk olyképen, hogy iparkodunk összeegyeztetni a kormányzati szempontokat a főváros polgárságának érdekeivel.-— Arra, hogy az országos politikára s a kormányzatra döntő befolyást gyakoroljunk, csak akkor gondolhatunk, ha a saját talajunkon kellőkép megerősödtünk, ha a városi hegemónia kérdését javunkra eldöntöttük, és a polgárság legszélesebb rétegeit is meggyőztük arról, hogy a a megé heteshez szükséges mindennapi problémákat sikeresen csak a mi frázismentes politikánk segítségével tudia megoldani. — Mi hiszünk a mi politikánkban és bár lassú, de céltudatos munkánk eredményességében. Mi hiszünk abban, hogy a kormány táborában, a „falakon belül" jobban tudjuk képviselni a polgárság kívánságait, mintha kívülről, ellenzéki oldalról állanánk elő olyan követelésekkel, melyek csak a kedélyek izgatását eredményezik. ~ Ez az álláspontunk a legutóbbi napok politikai szenzációjával, Kállay Tibor kilépésével szemben is. Kállay Tibor tisztelt barátunk egyénisége iránt mindig a legnagyobb elismeréssel viseltettünk. Elismertük nagyszerű képességeit, — szónoki készségét, tisztult világnézetét és nobilis politikáját, — hisz azért választottuk meg őt klubunk elnökévé is. De nem felejtettük el Kállay Tibornak elnöki megnyitó beszédét sem, amelyben ép ő boa- tolt zászlót amellett a politika mellett, amely arra törekszik, hogy minél több olyan férfiút állítson a kormány mellé, akik nem ellenzéki handa-bandázással. hanem csendes, zajtalan és meg nem szűnő munkával iparkodnak a városi polgárság érdekeit a kormányzati h ataíom keretein belül érvényre juttatni. ^— És ha Kállay Tibor most az Egységes Pártból való kilépésével azt akarja bizonyítani, hogy ez a törekvése kudarcot vallott, — úgy mi csak azt a kérdést vetjük fel, vájjon valóban felhasznált-e Kállay Tibor minden eszközt arra. hogy politikai elveit az általa hirdetett módon, tehát intra-muros. érvényesítse a kormányzat körében? Vájjon igénybe vette-e a gyakorlati politika módjait és eszközeit szép és magas szárnyalású elméletei érdekében? Attól félünk, hogy: nem. Mi, a magunk részéről legalább még koránt sem látjuk ezeket az eszközöket kimerítettnek s azért folytatni kívánjuk munkánkat a lassú, de biztos fejlődésnek azon az útján, amelyen eddig haladtunk, s amelyen eddig is, ha nem is 100%-os, de tagadhatatlan eredményeket értünk el a főváros Polgárságának javára. — Remélem, hogy Kállay az Egységes Pártból való kilépése ellenére sem fog pártunktól eltávolodni, annál kevésbé, miután minket egyelőre nem is érdekel: milyen utakon szándékozik ő járni az országos politikában? — Ami a legközelebbi jövő feladatait illeti: fel kell készülnünk a költségvetési vitára, amely az október hó 1-én kezdődő pénzügyi bizottsági üléseken indul meg. Tény ugyan az, hogy a költségelőirányzat egyelőre 50 millió pengős túljegyzést mutat, reméljük azonban, hogy a lefaragott budget módot nyújt minden jogos kívánság és igény kielégítésére. Az értekezlet ezután a szerdai közgyűlés napirendjével foglalkozott. Először a drágaság kérdése került szóba. A párt erre vonatkozó álláspontját a pénzügyi bizottság első ülésén Éber Antal már kifejtette. s a párt kérésére ő fogja a szerdai közgyűlésen is a várt erre vonatkozó felfogását ismertetni, Bittner János az ipari érdekeltségek nevében szólott, rámutatott a külföldi zsírexport felesleges voltára és bizonyította, hogy az amerikai zsír behozatala veszélyezteti a hazai hizlalást. Staub Elemér a gazdaérdekeltség álláspontját és azokat a tárgyalásokat ismertette, amelyeket a drágaság problémájának megoldása érdekében a kormánnyal folytattak. Rámutatott a zsírimport feles(Folytatás a S. oldalon.) TENBERG L. SZKY JÄTSÜK a NEW-YORK RT IGAZGATÓSÁGA ÉS SZEMÉLYZETE A drágaságért a tanács is feiaiős
