Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-01-18 / 3. (951.) szám
Budapest, 1928. január 18. 9 Tavaszra kész lesz a ferencvárosi kikötő, de a városházán semmi sem történik a megnyitás előkészítésére A hárommillió aranyikoronás építkezés rentabilitásának biztosítása olyan nagyszabású feladat', s olyan nagyarányú felelősséget ró a főáros tanácsára, hegy teljesen érthetetlen az a keleti nyugalom. amellyel a városházán ezt a kérdést kezelik, illetve nem is kezelik, hanem egyszerűen elfelejtik. Kétségtelen, hogy a kikötő rentábilis lesz. ha ezeket a kérdéseket mind megoldották Nem tárgyalnak a kormánnyal és az ÁHamvasuttal, nem kötnek szerződéseket a haj őstársaságokkal, szállító cégekkel, a kereskedelmi és ipari vállalatokkal A háború alatt egyszerre felfedezték a Dunát, mint páratlan fontosságú gazdasági tényezőt, nagybecsű vdzi utat. Azután megindult a versenyfutás a Dunáért a központi hatalmak és az an tan báliam ok között. A németek óriási terveket dolgoztak ki, hogy mi minden történik majd a Dunával, ha a központi hatalmaik győzelmével végződik a háború, ugyanakkor azonban az antant-államok is nagyszabású terveiket dolgoztak ki a Dunára vonatkozóan. Budapesten egy kicsit elaludtak a Duna kérdését, csak néhány lelkes Duna-barát élesztgette az érdeklődést. Ezek közé tartozott elsősorban Kvassay Jenő földmívelési és Hoszpotzky Alajos kereskedelemügyi miniszteri tanácsos. A városházán a Fővárosi Hírlap verte félre először a harangokat és figyelmeztette hétröí-héíre mindig erősebb és erősebb cikkekben, mindig több és több adat felhalmozásával a főváros tanácsát, hogy Budapestnek mindent meg kei! tennie a dunai hegemóniának saját számára való biztosításáért. Bárczy István polgármesteren kívül Déri Ferenc alpolgármester, Vita Emil és Fock Ede tanácsnokok voltak azok. akik hamarosan, egész mellel állottak oda az érdemes ügy mellé. Azonnal tudatára ébredtek, hogy a dunai hegemóniát Budapest csak úgy biztosíthatja a maga számúra ha megfelelő modern berendezésű kereskedelmi kikötővel rendelkezik. A Fővárosi Hírlap életének egyik legszebb és legnagyobb sikere volt az, amelyet ezen a téren elértünk. A második alarmot akkor fújta meg a Fővárosi Hírlap, amikor a nagyfontosságú Duna-konferencia székhelye kérdésében Weisskirchner bécsi polgármester ki akarta játszani a magyar fővárost és raffiiuílt eszközökkel az osztrák császárváros ,számára akarta azt biztosítani. Ezt a harcot is sikerült megnyernünk, a győzelmet az biztosította számunkra, hogy Josef Bayer, Regensburg város polgármestere nyilüan Budapest mellé állott és meleghangú táviratot váltott Bárczy Isvánnaí. Budapest székesfőváros akkori polgármesterével. A Dunakonierenciát tényleg Budapesten tartották meg és most már minden állami és városi tényező belátta, hogy Magyarország és Budapest presztízséhez tarozik a modern kikötő megalkotása. Bárczy, Bódy, Déri, Vita és Fock páratlan érdemeket szereztek, míg végre nagynehezen sikerült a kormányt is a kikötő-ügy támogatására megnyerni. A Dunamcdence államai már a háború előtt ráeszméltek a Duna viziútjának fontosságára. Van kikötő, de nincs (bejárata Az idén lesz tehát tísz esztendeje, hogy a csepeli Dunaágban épül Európa egyik legmodernebb és legjelentősebb folyami kikötője. Karácsonyi számunkban közöltük Rumbach Dezső tanácsnok érdekes nyilatkozatát, amelyben elmondja, hogy a kikötő munkálatai a befejezéshez közelednek, készen van a közel ezer folyóméter hosszú rakedó- part, készén van a vasbetonból épített hatalmas tárház, készen vannak a vasúti vágányok, a futódaruk, úgy, hogy előreláthatóan már a tavasszal meg lehet nyitni a kikötőt a kereskedelem számára. Amíg egyrészt1 azt látjuk, hogy műszáki tekintetben minden a legnagyobb rendben folyik, s egy tökéletes kikötő bontja ki hatalmas arányait a főváros déili határa, közvetlenül a csepeli nemzetközi kikötő mellett, ugyanakkor megdöbbenéssel kell konstatálnunk, hegy semmi sem történik a fővárosnál a kikötő megnyitásának gazdasági és kereskedelmi előkészítése tekintetében. A kikötő megnyitásától már csak hónapok, mondhatnánk hetek választanaik ell bennünket; ezzel szemben a közgazdasági ügyosztály, — amelynek feladata a kereskedelmi kikötő adminisztrálása lesz, — tudomásunk szerint még egyetlen lépést sem tett. hogy mindazokat az életbevágóan fontos és nagyszabású problémákat megoldja, amelyek a kikötő megnyitása előtt feltétlenül tisztazandók. Megdöbbenve hallottuk, hogy a kormánnyal még mindég nem történt végleges megállapodás a ráckevei Duna-ágat lezáró kamara-zsilip használatára vonatkozólag. Tudni kell, hogy a csepeli Dana-ágból nyílik a ferencvárosi kereskedelmi kikötő medencéje, amelyet csak az állami Kvassay-zsilipen át lehet Budapest felől megközelíteni. A kamarazsilippel az állam rendelkezik s természetesen olyan díjszabást szed a zsilip használatáért, amilyet akar. Nem közömbös tehát a fővárosra nézve, hogy milyenek ezek a tarifák, mert1 egy szép napon arra ébredhetünk, hogy az állami tarifákat oily an magasra -szabták meg, hogy szinte lehetetlenné válik a kikötő használata a hajózási és kereskedelmi vállalatok számára. Tisztázni kell azt a kérdést is, hogyan történik a megnyíló kikötő adminisztrálása. Külön igazgatóságot állít-e a főváros, vagy közösen kezelik az álami kikötővel. r Tárgyalások a fttöÁV»wal és Fest“ erzséhefótei Hónapokig tartó tárgyalásokra van kilátás az államvasutakkal is, amelynek pályaudvari kirendeltségeket keli létesíteni a kikötőben, sőt arra kelletne törekedni, hogy a kitelepítésre váró Duna- parti teherpályaudvart minél előbb a tkikötő szomszédságába helyezzék át. Ez egyrészt a kikötőnek jelentene óriási előnyt, a kereskedelemnek gyorsaságot, viszont olyan óriási és értékes területek szabadulnának fel ezen a réven a város szívében, közvetlenül a Ferenc Józseí-híd mellett, szemben a I 1 Műegyetemmel s a tervezett egyetemi kertvárossal, amelynek felhasználása és értékesítése a városfejlesztés óriási perspektíváját nyitná meg. j Sürgősen tisztázni kellene a helyzetet Pesterzsébet városával is. amely tudvalévőén határos a helyi kikötővel s. bizonyos tekintetben vagy kooperálni kell vele a fejlesztést illetőleg, vagy ki kell sajátítani a főváros számára az ottani területeket. Mielőbb tisztázni kellene a kikötődíjak kérdését is, ezzel egyidejűén a ráki ár használati tarifái is meg kell állapítani, nem is szólva arról, hogy a kikötő raktárai számára ugyanazokat az előnyöket és kiváltságokat kellene biztosítani, amelyeket a közraktárak élveznek. Ezidőszerint ugyanis az a helyzet, hogy az állam a csepeli nemzetközi kikötő 50 kilométeres körzeten belül közraktári engedélyt senkinek sem adkst, csak a székesfővárosi közraktáraknak. Arra kellene tehát törekedni, hogy a közraktárakat is minél előbb a kikötő területére helyezze át a főváros annál is inkább, mert hiszen köztudomású, hog1, a dunaparti közraktárak tekintetében is különleges és másirányú tervei vannak a főváros vezetőségének. Szerződések a iiajésváSSaSafok® ka! és szállítócégekkel A vasúttal a díjtételek megállapításán kívül, meg kell állapodni a zimonyi vasútvonal aluljárójának megépítésére vonatkozólag is. Tudvalévő, hogy az idén épülő kikötői főút ez időszerint keresztezi a zimonyi vasútvonalat, amely állapot fenntartása lehetetlen, mert a vasúti sorompó gátolná a kikötő forgalmának zavartalanságát, másrészt az aluljárót a vasut- | tál való előzetes megállapodás nélkül megépíteni nem ,le bet. Már most meg kellene kötni a szerződéseket a különböző hajóstársaságokkal. kereskedelmi vállalatokkal, szállító cég-ekk l gyárakkal. ipartelepekkel. úgy idehaza, mint a külföldön, hogy a megnyitás napján zavartalanul és óramű- szerű pontossággal indulhasson meg az élet. és ha az adminisztráció olyan lesz, amilyennek lennie kell. A dunai rakodópartok már most is zsúfolva vannak, bár ezek meg stem közelítik a modern kikötő kívánalmait, lévén minden vasúti összeköttetés nélkül. Amikor a rentabilitásról szólunk, nem szabad megfeledkezni azokról a tennészetadta előnyökről, amelyek a budapesti kikötőnek kiváltságos helyzetet biztosítanak Európában. Nem mondunk újat. ha rámutatunk arra. hegy kevés kotrási munkával a Duna medrét könnyen hajózhatóvá lehet tenni kisebb tengeri hajók számára is. s így nem lehet komoly akadálya annak sem, hogy a déli államok, a Levante gabonakereskedelmét — (Folytatás a 10. oldalon.) MAGYAR ÉPÍTŐ RbSZVÉWYTÁRSUiAT Budapest, VI. .kerület, Teréz “körút 34. szám Alapíttatott 1889. Sürgönyeim - Építő 272-04, B .dapest. Tel.: T. 272-64 Mindennemű vízépítés fotvamszabályozás s csatornázás Kotrások dunai műtárgyak al, csatornakotrókkal és excavátorokkal. Dunai homoktermelés és kavicseladás és s állítás. Vizi szállítások és darukkal való kirakodások. Alapozások mély- és magasépítés. Út- és vasútépítés. Hídépítés. Mindennemű beton- és vasbetonépítés. Kőmunkálatok. Városi csatornázások és vízvezeték. Hajó- és kotrójavítótelep, valamint téli kikötő Apostagon, NÁNDOR WÍL, ALFÁK UCCA 8. Telefon: József 3S5-29 K.özp®siíí fűtés Vízvezetéke Épüleí b&díog&s snunlcúlc Alapítva: 1896 EOS¥Iif LAJOS épOletfS kereskedő BUDAPEST IX. kér., Soroksárl-út 8®, «. Telefon : lézsef 319—25 PESTERZSÉBET Szabótelep, Magy 8ándor-u, 122 f Paoolrtatftiep, Törők Flórig uotr. MŰSZAKI CÉG iroda : BUDAPEST V., Csáky-ucca 34. sz. Telefon: LIPÓT 965-18 tSDI REINER HANOOR |j§)| Budapest, Róasa-u. 33. Tel.: J 440-Sö FRSEDMANN FBREHCZ Épület és díszmü bádogos, légszesz és vízvezeték berendező j Budapest, V., Nagymező-u. 48. Tel. T. 267-85. jonasz uiLPEOs és um fekehc (NÉHAI WEINER JÁNOS UTÓDAI) ÉPÖLET ÉS MÜLAKATOS ÜZEME faUDAPESr, V2!., ALMÁSSY-TER 4. SZ. Alapítva: 1899. Telefon: J. 333-43. HOHWÜYH PÉT ER PAL Érc- és fakoporsó üzeme Budapest, IX., Drégely-u. 17. T.: J. 365-04, BU8SCH MIKLÓS iÄf-*' BUDAPEST, L, Krisztima-kőrut 101. FÖLKEL ISTVÁN----1 LAKATOS-MESTER j-----BU BAPEST, X. j Alapíttatott 1834 | H&LOMUCCÄ30 j Telefon: J. 441-18 jjgA R T A P 6 Z S O elektrotechnikai válla ata VI.. Szondy-u. 57. Tel. : T. 243-79. rr rájön GLATZ MIKSA E&í bádogos, légszesz-, vízvezeték- és osatomázásl berendező Budapest, V., V8set>rádi-ucc?? 20. szám. STEUER FEKENÖ OKL. MÉRNÖK, VÁLLALKOZÓ BUDAPEST, I, Horthy Mikiós»új 3., yete?on: J. 352-74 GATTYAN KÖVEZO'MESTER ÓTÉPS í ÉS8 VÁLLALATA Budapest, X. kér. Heöthy-ucca 2. Telefon • József 3>8—62 Vállai: útburkolást, kövezést és minden e szakmába vágó munkát Oíjmeníes köl sénvetés
