Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-05-09 / 19. (967.) szám
Budapest, 1928 május 9. 3 Gazdasági válság előtt! Irta: Becsey Antal, az Egységes Községi Polgári Párt alelnöke Legutolsó pártértekezletünkön nyomatékosan felhívtam pártom figyelmét arra a szemhatáron jelentkező nagy munkanélküliségre, amely a székesfőváros gazdasági életét fenyegeti és amely katasztrófára vezethet, ha kellő időben a legnagyobb eréllyel nem gondoskodunk a baiok megelőzéséről. Nem vagyok pesszimista, viszont ha ölhetett kézzel nézem a készülő veszedelmek nyugtalanító szimptomáit, az nem optimizmus, hanem könnyelműség lenne. Az utolsó két esztendőben kétségtelenül nagy erővel indult meg a gazdasági tevékenység, különösen az építő tevékenység vonalán. Az állam és a főváros részben a nyomasztó lakásínség miatt, részben gazdasági érdekeink helyes felismerésétől vezetve. vállvetve álltak neki közhatósági építkezéseknek. Az eredmény: közel 4000 lakás létesítése kb. 40—50 millió pengő értékű beruházás keretében. Amellett a magánénítkezés is örvendetesen megindult. amit nagy mértékben mozdított elő az 1925. XVIII. és 1926. XI. törvénycikkeknek az építkezési kedvet előmozdító befolyása. Tudvalevő dolog, hogy a törvények az új épületekre és épületrészekre, a szabad rendelkezési jog biztosítása mellett, adómentességet. illetve adókedvezményeket biztosítottak; ez az adómérséklés tatarozási munkákra is kiter- ieszkedett. Hozzájárult végül a magánépítkezés fellendüléséihez az a körülmény is. hogy a bankok ismét felvették a ielzálog-kölcsönök intenzívebb folyósítását. Mindezeknek az intézkedéseknek együttes eredményét abban foglalhatom össze, hogy a rendkívül nyomasztó lakásínség megenyhült, az intenzív építő tevékenység a kereseti lehetőségeket fokozta, a munkanélküliség lényegesen csökkent, ezzel szemben a közönség vásárló képessége növekedett. Szóval gazdasági életünk minden vonatkozásában érezhető fellendülés jelentkezett. Az építkezés pangása és annak okai Ha az elmúlt évek ebbeli gazdasági tevékenységével szembeállítjuk a folvó év kilátásait, úgy megdöbbenéssel kell megállapítanunk, hogy a folyó évben az egész vonalon éppen az ellenkezője történik mindannak, amit tenni kellene. Röviden összefoglalom a lényeget: Az állam és a székesfőváros építő tevékenysége a minimumra csőikként és súlyosbítja a helyzetet az. hogv az előirányzott építőmunkák vállalatbaadása körül is késedelmek merülnek fel. Már pedig, amely építkezés az év derekáig meg nem indulhat, az a folyó évi kereseti lehetőségek szempontjából jelentőségét elveszítette. A magánépítkezési tevékenység is lényegesen megcsökkent; a gazdasági életben jelentkező hitel- krizis a bankokat fokozottabb óvatosságra késztette, így a jelzálog üzletben is erős visszaesés állott be. A 30 éves adómentesség a folyó évben megindult építkezésekre nézve megszűnt; a tatarozási adókedvezmények szintén hatályukat vesztették. Kétségtelem, hogy gazdasági tevékenységünk fokmérőié az építő tevékenység mértéke. Ma is, azelőtt is életet, fellendülést jelentett az építési tevékenységben beállott lendület és depressziót e tevékenység csökkenése. Mindent el kell követnünk, hogy a fenyegető depressziót elhárítsuk. Mert erre minden előfeltétel megvan. Hatósági averzió a társasházak ellen Mindenekelőtt fennáll ma is a lakáshiány, főleg a 2 és 3 szobás lakások tekintetében. Becslésem szerint még legalább 3—4.000 lakásra van szükség, hacsak a két év előtt készült statisztikai anyagot vesz- szük figyelembe. Ez a szám azonban az igények természetes növekedésével évről-évre erpelkedik és nem túlzóik, ha ezt az évi automatikusan jelentkező szükségletet 2—3.000 lakásra becsülöm. Figyelembe kell vennünk azt is. hogy a budapesti házak 30—40 °/n-a elavult, régi építmény; nemcsak a szó formai érteimé.. LUXFER UVEGBETCN HAAS is SOMOGYI RTBUDAPEST-mFRANGEPAN-U? ben. hanem közegészségügyi és közbiztonsági szempontból is. Elvégre a házak sem örökéletűek. Spekulativ építkezéseknek tehát ebből a szempontból kétségtelenül van létjogosultsága. A spekulativ szempontok mellett azonban hatalmas, eddig alig kihasznált motorikus erőt képvisel a lakástulajdon utáni vágy, amely családi, vagy társasházuk építése útján lenne levezethető. A város szociálpolitikai ügyosztálya több, mint másfél évvel ezelőtt hatalmas előterjesztésben foglalta össze az e tekintetben kínálkozó lehetőségeket, tárgyalván azokat a hatósági intézkedéseket is, amelyek ezirányban szükségesek lennének. Az 1924. évi társasház-törvényben a törvényhozás is módot kíván adni az efajta építkezésekre. Teljességgel érthetetlen, hogy a főváros vezetői közömbösen, sőt mondhatnám averzióval viselkedtek az erre vonatkozó előterjesztések és társadalmi akciók irányában. Csupán a honvédelmi minisztérium gondoskodott a Böszörményi-úti öröklakások útján a maga tisztviselőiről: ezenfelül néhány vállalkozószellemű építészünk kockáztatta meg, hogy megbirkózva minden hatósági közömbösséggel, szövetkezeti házakat termeljen. Pedig nem győzöm hangsúlyozni, hogy az ilyfajta építkezés szociális hátterében nagy gazdasági gondolatok is húzódnak meg. A közép- osztálybeliek ezrei vannak abban a helyzetben, hogy öröklakások építéséhez szükséges tőke 25—50%-ával hozzájáruljanak. Ezt a pénzt megfogni és közgazdasági életünkbe bekapcsolni, a mai pénzszük világban eminens közgazdasági érdek. Heg kell hosszabbítani az adó- mentességet Az elmúlt év építési tevékenységét nagy mértékben segítették kiváltani a 30 éves adómentességet biztosító kedvezmények, amelyeket az 1925. évi XVIII. t.-c. 3—8. §-ai állapítanak meg. Nagy baj az, hogv a törvény hatálya f. é. június végével lejár. Ügy tudom, hogv az építési érdekképviseleteken kívül a Fővárost Közmunkák Tanácsa is szorgalmazta az adómentességnek további kiterjesztését és végtelen nagy kár, hogy a spekulatív építési tevékenységnek ez a hatalmas rugója még mindig hiányzik. Pedig aki építési ügyekhez ért, tisztában van azzal, hogy az adómentesség meghosszabbításának hatása a folyó évre nézve csak abban az esetben jelenkezik, ha az építkezés legkésőbb a nyár folyamán megkezdődhetik. A székesfőváros hatóságának mindent el kell követnie abban az irányban, hogy ez az adómentesség mielőbb meghosszabbíttassék már a folyó évi építkezésekre nézve is. Ugyanez áll a fenthivatkozott törvény 9—14. §-aiban, nemkülönben az 1926. évi XI. t.-c.-ben körülírt tatarozási adómérséklésekre nézve is. Nagy fogyatkozása a fenthivatkozott adómentességi törvénynek az is. hogy az adómentesség régi, lebontott épületek helyén épülő házakra csak erős korlátozás mellett volt érvényes. A 3. §.. d) pontja ugyanis megkívánja, hogy az új épület térfogata a lebontott épület térfogatának négyszerese legyen. Ez a korlátozás teljesen illuzórikussá teszi az ócska, régi, többemeletes bérházak lebontását, illetve átépítését; pedig ez úgy közegészségügyi és közbiztonsági szempontból, mint munkalehetőség tekintetében is rendkívül nagy mértékben szükséges lenne. A belterületi építkezések támogatása Sürgős megfontolás tárgyává kellene tenni azokat a városszabályozási és közforgalmi szempontból is fontos intézkedéseket, amelyek a város belterületéin lévő és jelentős számú régi, sokszor rozoga és emellett a végleges uccavonalból kiugró épületek átépítésére kényszerítenék a passzív érdekeltséget. Ám adjon meg az állam és a főváros minden lehető kedvezményt az ily építkezésekhez, de viszont gondoskodjék kényszerítő eszközökről is, amelyekkel a köz szempontjainak érvényt szerezhet.. A bankok ielzálighiteleket ma is folyósítanak, de óvatosabban. Nem minden objektum egyformán alkalmas jelzálog-fedezetnek. Tudjuk, hogv belsőségeken épülő házak fedezet szempontjából több biztonságot jelentenek, mint a perifériális építkezések. Ez a bantkszempont egyébként kongruens a város érdekeivel is: mert semmikép sem előnyös a városra a túlzásba vitt külterjes építkezés, amely tudvalevőleg óriási költségeket ró a városra a közművek kiterjesztése révén. Teljesen elhibázott dolognak tartom pl. a Maglódi út végén lévő városi szőlőtelepnek családiházakkal való beépítését mindaddig, amíg a város belsőbb területein kilométerszámra vannak beépítetlen telkek, amelyek mentén a közmüvek is rendelkezésre állanak. Finanszírozás szempontjából csak az a baj, hogy a pénzintézetek az építési tőkének legfeljebb 40%-a erejéig nyújtanak jelzáloghiteit. Ez a körülmény béím'tólag hat a fentebb érirített és mindenféle szempontból kívánatos öröklakások építésére is. Megítélésem szerint azt a hiányt, amely a 40%-os jelzáloghitel és a 30—40%-os készpénz hozzájárulása között jelentkezik, a székesfőváros hatóságának kell megfelelő garanciavállalással áthidalnia. A legsürgősebb tanulmányozás tárgyává kell tenni e garancia- vállalás feltételeit és módozatait. Az elv: hogy a közhatóságok ily eszközökkel mozdítsák elő az építési tevékenységet, a külföldön már évekkel ezelőtt, mégpedig sokkal terhesebb formában jutott kifejezésre. A város szempontjából minimális kockázatot jelentene oly garancia (Ausfallgarancia) vállalása, amelyet az öröklakást építők 30—40%-os készpénz hozzájárulása esetén vállalnia kellene. Egy ily szabatosan körülhatárolt garancia-vállalás, amely záros határidő alatt készülő öröklakásokra biztosíttatnék, meggyőződésem szerint ugyanoly lendületet adna az építési fredvnek, mint az állam által biztosított adómentesség. illetve adókedvezmények. Szabályozni kellene végre a főváros örökbérletbe adható telkeinek bérbeadási módozatait is. Mindezek a kérdések ismételten képezték az illetékes szakbizottságok és tanácsi ügyosztályok tárgyalási anyagát. Végtelenül sajnálatos, hogy ezek a nagy horderejű kérdések a bürokrácia útvesztőjében megfeneklettek. A főváros törvényhatóságának erőteljes és egyöntetű fellépése van hivatva arra, hogy mindezekben a végtelenül sürgős kérdésekben rendet teremtsen. Ezek a kérdések a „ma“ legégetőbb problémái, mert kenyeret jelentenek; amely azonban hamarosan elfogy, ha pótlásáról nem gondoskodunk. Azután pedig sorra kell venni a távolabbi teendők előkészítését is, amelyek a jövőre szóló munkaalkalmak szempontjából bírnak jelentőséggel. A Tabán kiépítése. a pályaudvarok rendezése, a kikötő ügye, a városszabályozás problémái, bőséges és méltó anyagot képviselnek a törvényhatóság alkotó készsége számára. Standard-billentyűzettel, világszerte legjobban bevált irodában, otthon és utón egyaránt. 18 havi részletfizetésre is kapható. Felhívásra díjmentesen, vételkényszer nélkül bemutatja Budapesten és vidéken Remington írógép Rt. Budapest, VI. kerület, Andrássy-út 12.' szám. Telefon: Teréz 218-09, Lipót 975—20. SCHAFFER KAROLY okleveles mérnök Vasút., út-, betonépítési vállalkozó, kövező-mester Budapest Vili, Aggteleki ucca 17. Teíefon Jósset: 325-88 JFe&e/e Ö&ön mérnök Vízmüvek vízvezetékek, csatornázások, központi fűtések, szellőztetések és légszeszberendezések tervezése és kiv tele Budapest II, Zsigmond u. 1. Tel. automata514-80 1^22 I MOOr Gésa építőmester I ^ Budapest, VI., Reiter Ferenc ucca 103. ss. L Telefon: Lipót 911-13 jjj
