Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-05-09 / 19. (967.) szám
4 Budapest. 1928 május' 9. A magyar dal és a jazz Kiss Menyhért interpellációja a szerdai közgyűlésen A főváros szerdai közgyűlésének egyik legérdekesebb és legkiemelkedőbb pontja volt K’ss Menyhért dr. törvényhatósági bizottsági tag interpellációja, amelyben lelkes, szép költői szavakkal emlékezett meg a magyar dalról és arról a veszedelemről, amelybe a magyar clal művelőit a néger dal sodorta, Rendkívül megfontolásra méltó volt Kiss Menyhért felszólalásának az a része is, amelyben a színházak szívtelen és üzleti számításon alapuló „irredenta“ ízléstelenségeit ostorozta. Kiss Menyhért interpellációjának, amelyet az összes pártok meleg rokonérzéssel hallgattak végig, legszebb részeit itt közöljük: — A magyar dal — mondotta Kiss Menyhért — a magyar kultúra legtündöklőbb gyöngye, a magyar história legnagyobb értéke és ékessége, amely végigkísérte ezt a nemzetet ezer esztendős életén keresztül. Rákóczi Ferencnek épen úgy megvolt a maga muzsikája és a magyar dal iránti hallhatatlan szerelme, mint ahogy megvolt Kossuth Lajosnak és minden nagy magyar államférfinak is. Jogunk van hát Budapest törvényhatóságának termében a szín- igazgatóknak, a nagyközönségnek, a színészeknek, a zenészeknek, az íróknak, a művészeknek a figyelmét felhívni erre a témára és beszélni erről, amikor megtörténj az a hallatlan botrány, hogy a világháború kétségbeejtő és embertelen őrülete idesodorta Afrikából a fekete hordát és mikor vége volt ennek a mészárlásnak, amely a mi tragédiánknak az okozója volt, itt maradt minden betegség után a jazz. amely elsősorban a mi legszebb, viruló magyar népdalunkat kezdte ki. — Jogunk van állást foglalni ennek a drága virágnak, ennek az aranyos, mesebeli hamupipőkének a megvédése érdekében. Ma nem lehet bemenni színházba, ahol a jazz a maga uralmát át ne vette volna. Az a véleményem, hogy a magánszínházak kísérletezése valamilyen zenei irányban megengedhető és tiszteletben tartandó. Hadd próbálja meg a magyar közönség azt a zenét, amit Afrikából hoztak ide, de • különbséget kell tenni a magánszínházak és a főváros, vagy az állam által súlyos adópénzekkel támogatott színházak között (Élénk helyeslés), mert, ha valahol’ kell támogatni a magyar dalt, akkor elsősorban, azokban a színházakban, amelyeket a mi súlyos adóiilléremkkel támogatunk. — Igenis magyar kultúrkérdés, hogy szeressük a mienket és ne hagyjuk a-magunkét. Mi tiszteljük és becsüljük a négereket, a saxoíónt. azonban most arról van szó, hogy a magunk nótáját, a magunk szellemének szülöttjét kell védelmezni, táplálni, felvirágoztatni és arról van szó — most a szociális- tákhoz szólok — 3—4 ezer emberről, akiknek a kenyerét akarjuk védeni, a cigányokról. Arról van szó, hogy a magyar írók rongyos kabátokban járnak a szerkesztőségbe, hogy egy-egy sorukat kiadják, az igazgatói irodákban megjelennek olyan Csepreghy-ek, Tóth Edék, mint Harsányi Kálmán esetében történt, hogy tíz éven keresztül nem volt képes az Ellák-ot előadatni, amikor pedig előadták, akkor megállapították, hogy egyik legreme- kebb drámai alkotásunk. Hogyan fejlődjék a magyar dráma, a magyar zene, hogy szülessen egy második János vitéz, hogyan tudjanak új alakban feltámadni Jacobi Viktor és mások, akik világdicsőséget szereztek. Például Kálmán Imre legszebb operettjének motívumát a magyar dalból merítette. Önálló és eredeti volt a darab, azonban az ősforrás mindig a magyar népdal mérhetetlen és kimeríthetetlen kincses tengere volt. Hogyan tudjanak újat és nagy dolgokat alkotni, amikor a színház-igazgatóságok elzárkóznak előlük és kizárólag csak olyan embereket és szerzőket bocsátanak be, akik néger ritmust, idegen tárgyal, ide gén mesét hoznak be a magyar színpadra. (Élénk helyeslés.) — Fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy jobban kell szeretnünk magunkat és jobban kell becsülnünk magunkat, mint amennyire megtesszük. Ne hivatkozzanak arra. hogy Párizsban mi tetszik az éjszakai lokálokban, hogy Hágában, vagy pedig Berlin vagy Bécs egyes részeiben mi népszerű és mi T eherautópótkocsik T eherautokarosszériák Autóbuszok Gyártja : NAY és RÓNA ''illlllllllllllllllllll gép-és szállitóeszközgyárniTíülHÍIdlülP Budapest, X, Kápolna tér 27-29. Telefon: J. 395-80. kell a pénzfizető közönségnek, ne feledjék el azt, hogy mivel tartoznak a magyar nyelvnek, a magyar zenének, a magyar színészetnek és a magyar kultúrának. — Még egy más dolgot is a színházigazgatóságok figyelmébe kell ajánlanom. Aki a legutóbbi darabokat végignézte, látta, hogy a szerzőnek egyetlen füttyszavára megjelennek a színpadon a gyermekek, minden indok nélkül hozzák a nemzeti zászlót és elkezdenek irredentát csinálni. Ha irredentái akarnak csinálni, csinálják azt megfelelő komoly, irodalmi eszközökkel. (Úgy van!) Az az irredentizmus, amely belülről jön, nem erőszakolt, nem csinált, nem papirmaséból való. hanem a magyar lélekböl fakad és beszél magától és nem kell nemzeti színű szalagokkal felcicomázni. (Elénk helyeslés.) — Amikor 1870-ben megtörtént a francia tragédia, akkor azt mondották: Nem kiabálni és ordítani kell, hanem rágondolni. A gondolatnak ezt a fenséges irredentizmusát, amely cselekedetekben, tettekben és mélységes hangulatban tükröződik, nem pedig zászlókban és a Kossuth-notának, vagy a Himnusznak únos-úntalan való eléneklésében kell keresni. — A magyar dallal és a színpadi művészettel és költészettel szemben a magyar színházaknak kötelezettségeik vannak. A magánszínházakat ebből az ob- Iigóból kiemelem, azonban az állam által fenntartott Nemzeti Színház és Kamara-színházzal, valamint a főváros által gazdagon segélyezett Városi Színház műsorával szemben óvást kell emelnem és fel kell hívnom a figyelmet arra. hogy mivel tartoznak ezek a színházak a magyar dalnak, a magyar léleknek és a magyar szellemnek. Számolni kell azzal, hogy áldozatot kell hozni a kultúra részére és nem kell mindenáron hajszolni a pénzt, még akkor is, ha az emberek ezreinek és ezreinek exisztenciáját dönti az által veszedelembe. Számokat hozhatnék fel a birtokomban levő adatokból, amelyek arra vonatkoznak, hogy a külföldi szerzők és művészek mennyi pénzt visznek ki. Igen megrendítő nagy számok ezek. Mascagni, aki elég nagy tekintély Olaszországban. javaslatot tett mire a hatóságok eljártak a jazz-szel szemben. Ők rájöttek, a jazz nagy veszedelmére és el is jártak vele szemben. Nálunk azoknak a fiatalembereknek, akik éjszaka a mulatókba mennek, hogy a bortól megmámorosodva narkotikus izgalmak közepette lelkesedjenek a jazz-ért, nincs joguk azt kívánni, hogy mi is lebornljiink a jazz Budapest Szent Márk tere A halott-mozdulatlan Károly-körút akadályozza meg az új Erzsébetváros felépítését A Fővárosi Hírlap mai számában Kozma Jenő rámutat a belső Erzsébetváros szégyenletes épületviszonyaira és új munkaalkalmak teremtésével kapcsolatosan sürgeti az építkezések haladéktalan megkezdését. Hogy ez mennyire elsőrangú fontosságú feladat, arra igen jellemzően világítottak rá az Erzsébetvárosi Kaszinóban megtartott előadások, amelyeket Jeszenszky Sándornak, a Szép Budapest írójának bevezető előadása után az Erzsébetváros újjáépítése érdekében indítottak meg. A csütörtökesti befejező előadássorozaton Padá- nyi Gulyás Jenő építész kifejtette, hogy a belső Erzsébetváros újjáépítése csak a halott-mozdulatlanságra ítélt Károly körút felől kezdhető meg. Rakovszky István kormányfőtanácsos még nyomatékosabban mutatott rá arra a városfejlődési szempontból mérhetetlen kárra, amelyet az jelent, hogy a főváros a helyzet tisztázatlanságára hivatkozva, nem ad építési engedélyt a Károly körúti fronton. — Éppen olyan visszamaradást látunk itt — mondotta, — mint amilyen a Suhajda-telepen volt éveken át. A belső Erzsébetváros valójában ma egy nagv és szégyenletes Suhaida-telep. Jakab Dezső és Ligeti Pál építészek a nagybudapesti Átlós út fontosságát hangoztatták, egyben pedig ajánlották az új központi városháza építésének olyan megoldását, amely szerint az árkádos átjárókkal a forgalom részére hozzáférhetővé tett monumentális épület udvara legyen Budapest Szent Márk tere. Jeszenszky Sándor osztálytanácsos megrázó színekben mutatta be a nagyváros egészségtelen zugaiban élő, a kultúrától teljesen elmaradt embertípust: a nagyvárosi barlanglakót. Az előadássorozat eredményeit Ugrón Gábor foglalta össze. — Két irányban folytatjuk a megkezdett akciót — mondotta. — Egyrészt kiszélesítjük a közvélemény tájékoztatására megindított propagandát, másrészt megtesszük a szükséges lépéseket az illetékes hatóságoknál, hogy hárítsák el végre azokat az akadályokat, amelyek mindezideig meggátolták az Erzsébetváros újjáépítését. Kapuszta Gusztáv építőmester BUDAPEST, Vili., KISSTÁC1Ó UCCA 3. Telefon: József 593—08. KAUFMANN GYULA BUDAPEST nyomdai és papíripari gép raktára Kertész ucca 48. Telefon J. 405—70. MUZES JÓZSEF ES TASSA Budapest, VI., Felsőerdősor 3. szára — Telefon; Lipót 973—15. FÜST LÁSZLÓ Omnia Mozgóval szemben) elektrotechnikai és műszaki vállalat BUDAPEST, Vili., BÉKES-UTCA1. SZ Telefon: J. 350-18, Elektromos világítás, motorikus és gyengeáramú berendezések szerelése. Szerelési anyagok és égők raktáron. ■SSCHER ANTAL szobrász Budapest, VI., Hungárla-körút 33 d OUTI. ANTAL VASÖNTÖDE és OÉPOYÁR RÉSZV.-TÁPS. X. KÉR. ASZTALOS SÁNDOR UCCA 9. TELEFONI JÓZSEF 8-81-83. SZABADALMAZOTT FACSAVARNÉLXÜLI FAREDQNY BUK POGÁNY Epü!et'és mü' i lakatos mestetek j Acéllemez görredőny és különleges napellenző gyára BUDAPEST, VSíL, JÓZSEF-KÖRÚT 89. MATUSEK JÁNOS FESIÚVÁLLALATA Festés Mázoüás Tapétázás Budapest, Vili., Szerdahelyí-ucca 1. Üzlet: VII., Dob-ucca 69. TELEFON: József 395—53. «SCHÄ-C O» a legújabb és legolcsóbb sokszorosító gép GURLITT HERMANN V, Gr, Tisza István-n. 22 Tel, 230-86. FÜRST LAJOS épület- és diszműbádogos, légszesz-, vízvezeték- és csatornázási berendező. Budapest, VIII, Berzsenyi u. 3. Telefon: József 322-17 TÓTH SÁNDOR autógumim és gummiheveder gőzvulkanizáló üzeme Budapest, II., Fö-u. 20. Telefon; l. 979-42 LUD0V1KA flUTÚCARROSZERIA-Őzen BUDAPEST, IX., REMETE-UTCA 34. A legelegánsabb luxuscaroszeriák, sorozatos caroszerlák és autóbuszok. — TELEFON: József 365—86. MURARÍ) JfiNGS flum,,"JavltÓ üzem BUDAPEST VI„ Benczúr-ucca 3. (Felsőerdősor sarok) Telelőn : T. 263-56. RÓNA JÓZSEF GÉPÉSZMÉRNÖK GRAFIKAI GÉPMŰHELYE Budapest, V, Visegrádi-u. 8 (Bejárat: Kádár-u. 12) Tel ;T. *54-48 Sokszorosltőipari is könyvkStászeti mindenfajta gépet Javít alakit és átkOltBzM Fűtés Sssentgyörgyi és Társa ársa j-n. SS j Gás Telefon: József 8-97 Budapest Vili, Baross NÉMETH FERENC ÁCSMESTER BUDAPEST, I., CSÖRSZ UCCA 12 Székesfehérvári 1927. évi orsz. kiállításon elismerő oklevéllel kitüntetve. — A szabad. „VASFA“ tetőszerkezet feltalálója TELEFON I i. 895-78 NI ATKU TELEFON i nLATIl? JÓZSEF J. 895-78 Magasépítés, út, vasúi, hídépítés, vasbeton BUDAPEST, VIII., JÓZSEF-KÖRÚT 77—79, I. EM. 17 Saját anyagtelep i I., FEHÉR VÁRI-UT 78. Telefon : József 8Ö5—78 GATTYÁN PÁL KÖVEZŐMESTER ÚTÉPÍTÉSI VÁLLALATA Budapest, IX. kér. Beöthy-ucca 2. Telefon: József 318—62 Vállai: útburkolási, kövezést és minden e szakmába vánó munkát Díjmentes költségvetés
