Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-04-25 / 17. (965.) szám
4 Budapest, 1928 április 25. 3&vS^Jíízmp Eltüntetni n tatás tüztnlüt és rési, keleti stilust utak o fürdőépületnek a Közmunkatanács és a Képzőművészeti Tanács Intervenciójára végre rendbetaozzák a Jungárin-forrás környékét „Budapest fürdőváros'1 nagyszerű gondolatának megvalósításáért folytatott akciónk során nem egyszer tettük már szóvá a Fővárosi Hírlap hasábjain a Hungária-forrás, helyesebben a Rudas-fürdő környékén uralkodó állapotokat. Rámutattunk arra, hogy az Erzsébethíd budai fejénél éktelenkedő ormótlan, csupasz tűzfalat, amely elcsúfítja a Gellért- szobor környékének páratlanul szép panorámáját és mintegy agyonnyomja a lassankint világhírre szert- tevő és a gyógyulást kereső idegenek által mind sűrűbben, látogatott Hungária-forrás miniatűr ivócsarnokát, le 'kell bontani. Nem egyszer elmondottuk, hogy egy füstölgő és szénhalmazokkal. salakhegyekkel övezett, koromtól szennyes kazánház szomszédságában lehetetlen olyan gyógyhelyet kifejleszteni, amelyet az idegenforgalmi propaganda szolgálatába akarunk állítani és amelyet minden joggal Karlsbad versenytársává akarunk fejleszteni. A hatóságok meglehetősen fásultan szemlélik ezeket a törekvéseket. A forrás ivócsarnoka előtt levő tér gondozatlan, sivár. A híd túlsó oldalán szin- dus és pompázó a kis Döbrentei téri park, de a Hungária-forrás előtt levő kis liget hiába várta ezen a tavaszon is a városi kertészeket. A bürokrácia ezt az idegenforgalmi szempontból egyik legfontosabb térséget egyszerűen, kifelejtette a gondozott parkok jegyzékéből. Pedig csak egy telefonparancs kellene, hogy a kertészek a Döbrentei parkból ballagjanak át a híd másik oldalára is. A közvélemény sürgetése ellenére még mindig nem helyezték el a forráscsarnok előtt levő Duna- partról, a kúrázók sétuhelyéről a hetipiacot sem, sőt egyre jobban terjeszkednek az árusok, — eközben Weszelszky professzor, a rádium tudósa, akit a főváros karlsbadi tanulmányútra küldött ki, — a tudományos vizsgálatok megdönthetetlen argumentumainak légióit sorakoztatja fel, hogy bebizonyítsa, mennyivel nagyobbértékü kincs a mi budai forrás- csoportunk a cseh világfürdőkénél. De mi nem építünk, de még annyit sem teszünk meg, hogy egy otromba tűzfalat, egy roskadozó, csúnya, öreg és használatlan, félig üres házat lebontsunk, néhány bokrot és virágot ültessünk és távolabbra telepítsük a lármás kofákat a csendet és nyugalmat kívánó gyógyhely tövétől. A Fővárosi Hírlap álláspontját a Hungária- forrás felügyelő bizottsága is minden tekintetben magáévá tette, de a lebontás szükségessége mellett nyilatkozott már tavaly a művészeti és kulturális bizottság is. Eredmény azonban mindazonáltal ma sincs. Néhány nappal ezelőtt azután egy felsőbb presz- szió folytán újra aktuálissá lett a kérdés. A Közmunkák Tanácsa és a kultuszminisztériummal kapcsolatos Országos Képzőművészeti Tanács úgyszólván egyidejűleg írtak át a főváros tanácsához, hogy a Rudas-fürdőnél levő elhanyagolt régi igazgatósági épület kopott tűzfalával sürgősen tegyenek valamit, frontszerűen képezzék ki, futtassák be repkénnyel, vagy tűntessék cl — mondják az átiratok. A városkép és a jóízlés védelmében kelt-átiratoknak reméljük, most meglesz a foganatja s ennek legjobban maga az illetékes városgazdasági ügyosztály fog örülni, mert eddig sem rajta műit a dolog. Felkerestük Édes Endre tanácsnokéi, a városgazdasági ügyosztály vezetőjét, aki a Hungária-forrás környékének tervezett és sürgősen szükséges rendezéséről hivatalosan nem nyilatkozhatott ugyan, de beszélgetés közben ezeket mondta el a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A rendezés sürgősségét mi érezzük legjobban, s az ügyosztály már évek óta szorgalmazza ezt az ügyet, amely már többször volt a Szakbizottságok előtt is. A tűzfal rendbehozásán.ak kérdéséi már két évvel ezelőtt felvetettük, s akkor az albizottság arra az álláspontra, helyezkedett, hogy a kifestésre. vagy frontszerű kiképzésre nem érdemes költeni, hiszen városrendezési okából az épületet rövidesen úgyis le kell bontani. A lebontás természetesen késett, mert egyrészt akkor még az épületben működött a Rudas igazgatósága, itt volt a mosoda és néháiiy lakás is. Most már más a helyzet. A Rudas igazgatása egyesült a Gellérttel, a mosoda feleslegessé vált és a lakók elhelyezése sem megold- hatalan probléma. — Az ügyosztály éppen ezért alternatív javaslatot készített, amelyekben három megoldás van: — Az egyik terv a tűzfal frontszerű kiképzésével foglalkozik, a második a régi igazgatósági épület lebontásáról szól, a harmadik pedig a radikális, végleges megoldás, amely szerint lebontanánk a mostani kazánházat is a kétemeletes, régi igazgatósági épülettel együtt, a kazánházat pedig a fürdőépület és az uszoda között levő kis téren építenénk fel, illetve oda helyeznénk át. A harmadik terv részlete iránt érdeklődve a tanácsnok nem kívánt az események elébe vágni, jól t értesült helyen azonban a következő érdekes dolgo- I kát tudtuk meg a kivitelre váró építkezésről: — Arról Vám. szó, hogy a kazánházat, ormótlan I kéményével együtt szintén lebontják, — mert ez is i ép úgy a szabályozási vonalba esik és a létesítendő tervekbe ütközik, mint a másik régi ház. Ez esetben ! a kazánházat a fürdőépület és az úszócsarnok között levő kis térségre helyezik be. A kérdés a mostani kőfiirdő feláldozásával könnyen megoldható, az úszócsarnok bejáratát pedig a Dunapartra helyezzük át. Egyidejűén természetesen megtörténne a Rudas külső és belső átépítése is, de nem a régi grandiózus tervek szerint, mert az felesleges, de pénzügyi okoból kivihetetlen is. Belül főleg a gőzfürdő átalakítására helyeznék a fősúlyt, ahol sok a painasz a szárazgőz-kamrák elhelyezése, rosszul megközelíthető volta miatt. Áthelyeznék ezeket a szárazgőzfürdőket és az előfürdőt, a mostani oszlopcsarnokos előfürdőből pedig pihenőcsarnok lenne. Kívül, a fürdő török eredetének illusztrálására régi, keleti stílusban képeznénk ki a frontot. kisebb, színes ablakokkal, a kazáínház kéményét pedig úgy kasíroznák, hogy az a most restaurált török fürdő kupolája mellett, minarettszerűen hatna és nemhogy rontaná, de fokozná a városkép összhangját. Az átépítés természetesen komoly áldozatot jelentene a fővárosnak, de öt év alatt amortizálható lenne.. Egyébként úgy értesülünk, hogy a városrendezési érdekekre való tekintettel, a Közmunkák Tanácsa sem zárkózik el bizonyos anyagi hozzájárulástól. tCisssélesitilc a belváros bárom uccáfát Mi igaz a Károly i-paloía megvásárlásáról szóló bireleböl ? Az elmúlt héten híre járt s egyes lapok is azt írták, hogy a főváros az Egyetem uccai Károlyi palota megvételéről tárgyal. Utána jártunk a dolognak és megállapítottuk, hogy a hír ebben a formában nem felel meg a valóságnak. Felkerestük Cumbach Dezső tanácsnokot, a városrendezési ügyosztály vezetőjét, aki a hozzá intézett kérdésünkre a következő nyilatkozatot tette a Fővárosi Hírlap számára: — A főváros a Károlyi-palota megvásárlásáról senkivel, semmi formában sem tárgyalt és nem tárgyal ma sem. Legalább ilyenről nem tudok. Tényleg hallottunk arról, hogy a Károlyi palota a közel jövőben eladó lesz. Ez az esetleges eladás annyiban érdekli a főváros vezetőségét, hogy a palota és a park 3900 négyszög- öles telkének jelentékeny része a szabályozási vonalba esik, s körülbelül 600 négyszögöl az a terület, amit a fővárosnak ilyen címen meg kel! váltania. A szabályozási tervek szerint ugyanis az Egyetem uccát 12 méterről 22-re, a Károlyi uccát 3-ról 6 ölre fogják idővel kiszélesíteni. sőt megfelelően szélesebb lesz a Magyar ucca is. Természetesen mindez a telek esetleges változása esetén lesz keresztülvihető. Egyelőre azonban semmiMiíide/iíiemfi ru&ázati cikkek, cipők legolcsóbb beszerzési forrása a Ruházati ^ Áruház^ Szövetkezet Budapest, IV., Kossuth Lajos-u. 20 »KÉVE« sem történt, s az ezzel kapcsolatban napvilágot látott hírek nem egyebek puszta kombinációnál. A hivatalos értesüléssel szemben tény az, hogy a térségben szegény Belváros polgársága már korábban mozgalmat indított / a Károlyi park megnyitása érdekében és a főváros vezetősége nem mehet el érdektelenül az ügy mellett, ha tényleg szó lesz a palota és a park megszerzésének lehetőségéről. MAGYAR ÉPÍTŐ részvénytársulat Budapest, VI. kerület, Teréz-körút 34. szám Alaplttatott 1889. Sűrgönyoim: Építő 272-64, Budapest. Tel.: T. 272-64 Mindennemű vízépítés,folyamszabályozás s csatornázás. Kotrások dunai műtárgyakkal, csatornakotrókkal és excavátorokkal. Dunai homoktermelés és kavicseladás és szállítás. Vízi szállítások és darukkal való kirakodások. Alapozások, mély- és magasépítés. Út- és vasútépítés. Hídépítés. Mindennemű beton- és vasbetonépítés. Kőmunkálatok. Városi csatornázások és vízvezeték. Hajó- és kotrójavítótelep, valamint téb kikötő Apostagon, STAHLER ÉS POLGÁR ÉPÜLETBÁDOGOS Központi fűtés es csatornázás. — Hat. engedélyezett legszesz-, vízvezeték és villanyberendezési vállalat. BUDAPEST VI., Ó ucca 8. Tel. T. 36-57. Dénes Aladár oki, géneszinérnih gépműhelye Budapest, V, Váozi-út 28. (Bejárat Koráll-u.) Telefon : L 980—98 Présgépek minden iparág céljára, minden nagyságban. HyárauMKiis íöpörtyüpréselc ! Nyomdai gépek szakszerű javítása. Általános gépjavítás. Precisiás eszterga-, gyalus-, mard- és csíszolási munkák. Préselt és he___________________gesztett tömegcikkek.__________________ KE RYLAJOS vizsgázott- tetofedo-mester Budapest,-ucca 3. Telefon: J. 350-11. jKressalek Testvérek és Patyi ! asztalosáru gyára i Budapest, VI., Országbíró ucca 63. t Telefon : Lipót 913—74. Magyar Műkő és cemsnfórugyőr Cégtu ajdonos: Szügyi 'stván oki. építész Készít a legszakszerűbb elsőrangú kivllalb n. mindenfaj a műkő. szobrász és camentárukat. Gyártelep és iroda: Budapest, VI., Petneházy-o. 35. Tel. L. 984-54, PROCKL A. OYULA Speciális autó-elektromechanikai üzeme BUDAPEST. VIII, MÁTYÁS-TÉR 15. Tel. I. 32s.pi HELIOS FÉMÁRUGYÁR R. T. X., Mázsa-ucca 5. Telefon: J. 352—41. Öntött és sajtolt sárgaréz épületveret. Épflletvasalás. Butorveret.______________ bá l>iáés Kertész Kazán- és gépgyár r. f. Budapest, Máglya ucca 75/77. Telefon: L. 614-48. HAJ EK PERENCtC&ZbV »Ä« SPECIAL AUTORUGÓK készítése és feszítése Telefon: J. 340-92 Telefon : József 464-57 KOVÁCS OSZKÁR T£-“ B A D 0 G 0 S-M ESTER. ÉRCKOPORSÓ ÉS TEMETKEZÉSI CIKKEK KÉSZITŐJE4Ö4-57 BUDAPEST, IX., GYEP UCCA 56. SZÁM. VASUTA GUSZTÁV LAKATOSÁRU ÉS MÉRLEG GYÁR íiudaoessí- V!rl., József-u. 79. Telefon: Jóase* özv. Biberál Józsefnén 10 ^ 'bKd apÉs't/"'j‘° pala- és cseréptedö-mester II., Ostrom-u. 14. kT507-i9. RACZ MARTON SZOBAFESTŐ- ÉS MÁZOLÓ-MESTER BUDAPEST, X., KŐBÁNYA, ÁLLOMÁS-UTCA 1S/B. : TELEFON : JÓZSEF 444—68. GONDA és ERDOS Hat. eng villanyszerelési és mechanikai vállalat Budapest VII, Rombach-u. 11. Tel. J. 423-06 Szerelési cikkek és izzólámpák nagy raktára TELEFON : J. 895-78 TELEFON i J. 866—71 __. HUTK9 JÓZSEF__ OK L. MÉRNÖK MÉRNÖKI IRODÁJA ÉS ÉPÍTÉSI VÁLLALATA Magasépítés, út, vasút, hídépítés, vasbeton BUDAPEST, VIII., JÓZSEF-KÖRÚT 77—79, I. EM. 17 Saját anyagtelep ■ 1., FEHÉKVÁR1-UT 78. Telefon : József 888—78
