Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-04-25 / 17. (965.) szám
Budapest. 1928 április- 25. 3 Rakovszky Iván, a Közmunkatanács új elnöke a telekspekulánsok hasznát városrendezési célokra akarja elhódítani A Margitszigetté! szemben levő park rendezése, parksétány a Palatínus házaknál —„Lesz bátorságom az Erzsébet-sugárut és az Andrássy-út meghosszabbításának ügyét dűlőre vinné4'" Rakovszky Iván a Gellérthegyet Budapest centrális parkjává akarja fejleszteni Nagyszabású programon dolgozik Rakovszky Iván, a Közmunkatanács most kinevezett elnöke. Naphosszat tárgyalnak a Közmunkatanács Döbrentei-téri palotájában, olyan terveken, amelyekkel évtizedek óta megoldatlan kérdéseket akarnak rendezni. Ezekből a tervekből Rakovszky Sván dsv a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A Közmunkatanács működésében az utóbbi évtizedben tapasztalt lanyhaságot, amely nem emberek hibájára, hanem a kedvezőtlen körülményekre vezethető vissza, el kell tüntetni s a régi tradícióknak megfelelően kell tevékenykedni, hogy a székesfőváros új képét kialakíthassuk. A hetvenes években megindult fejlődési tempót kell ismét rohamléptekkel behozni, ha azt akarjuk, hogy Budapest ne maradion hátra a többi európai világvárosok mögött. — Természetesen a munkálatok megindítása pénz nélkül elképzelhetetlen s ezen a ponton olyan megoldásra van szükség, amely számol a fedezeti források teherbíró képességével. Erre nézve van egy elgondolásom, amely lehetővé teszi a városrendezési politika megvalósítását tisztára csak forgó töke beállításával. Tudvalévőén mindenütt, ahol városrendezést, illetve | fejlesztést hajtanak végre, nyomban felüti a fejét a spekuláció, jelentékenyen megdrágulnak a telkek. így a városrendezésből származó előny, haszon a magánosok zsebébe vándorol. Én azt akarom, hogy ez a haszon ne magánosokhoz folyjon be. hanem a városrendezés költségeinek a fedezését szolgálja. Gyakorlati megvalósulása ennek a gondolatnak úgy történne, hogy ahol városrendezést hajtanak végre, ott előbb sajátítsák ki a telkeket s a városrendezés megtörténte után a telkek eladásából befolyó haszon fordittassék a közmunkatanács terveinek megvalósítására, ami biztosítja azt, hogy tisztára forgótőke segítségével nagyszerű eredményekhez juthatunk hozzá. — 'Ami a tervek részleteit illeti, a tennivalók egész serege vár elintézésre. Szükséges a Margitszigettel szemben levő pesti partrésznek a rendezése, ahol most cementfeldolgozó telepek, földszintes munkáslakások, viskók, gödrös udvarok vannak. Ha idegen jön hajón Budapestre, úgy a legrosszabb benyomást kapja erről a sivár területről. A Palatínus házaktól északra tehát egy parksétányt állítunk fel s egyéb módon is biztosítjuk ennek az elhanyagolt résznek a rendbehozatalát. — Sor kerül a Tabán rendezésére, de természetesen nem úgy, hogy régi rossz magyar szokás szerint leromboljunk valamit, mielőtt még a felépítést biztosítottuk volna. Szükségesnek tartom, hogy a Gellérthegyet Budapest centrális parkjává fejlesszük ki. Különösen fogom szorgalmazni az óbudai és Boráros téri hidak éptését. Nagyon fogok ügyelni arra, hogy a külső Lipótvárosban folyó rohamos éptkezéseknél nehogy a régi szerencsétlen „sakktábla-rendszer" érvényesüljön, ami annyi helyrehozhatatlan hibának az okozója volt. Lesz bátorságom az Erzsébet sugárút és Andrássy út meghosszabbításának az ügyét is dűlőre vinni. mert ezek a kitűnő tervek eddig azért nem nyertek megoldást, mert mindig habozó akarattal nyúltak hozzá. — Foglalkozni fogok a székesfőváros szabályozási terveinek és építési szabályzatának alapos tanulmányozásával és szorgalmazni fogom a Közmunkatanács hatáskörének a kibővítését. hogy a környező községek építési ügyei is a Közmunkatanács hatáskörébe vonassanak. Ripka Ferenc főpolgármester az olaszmagyar barátság kimélyítése érdekében A főpolgármester nyilatkozata az „Abbázia e la Riviera Etaliana“ cimü lapban (Abbáziái tudósítónktól.) Ripka Ferenc főpolgármester felesége társaságában a húsvéti ünnepeket, mint ismeretes, Abbáziában töltötte. Ezt az alkalmat ragadta meg az „Abbázia e la Riviera Italiana" című abbaziai lap tudósítója, amidőn fölkereste Budapest főpolgármesterét és tőle nyilatkozatot kért Budapest Fürdővárosról, a budapesti gyógyforrásokról, Abbáziáról, az abbaziai magyar publikum óhajairól, az olasz-magyar barátságról, Fiúméról és Magyarország mai helyzetéről. A nyilatkozat, amely közben bejárta a nagy olasz lapokat és amelyet Ripka főpolgármester jól sikerült arcképe díszít, itt következik: Ripka Ferenc, Budapest főpolgármestere, akit felkerestem a Hotel Quarneroban, lekötelező szivélyesgel hosszabb interjút adott. Első kérdésem, természetesen Budapestre, mint világfürdőre vonatkozott. Öméltósága a következőképpen válaszolt: — Budapest székesfővárosnak, fürdővárossá való fejlesztésénél hivatkoznom kell egy neves külföldi geológus kijelentésére, aki mint elfogulatlanul ítélő szakember kijelentette, hogy Budapest földalatti kincsei jóval felülmúlják a város földfeletti értékeit. E kincsek feltárása most elsőrangú feladatunk. A főváros felelős tényezői, szakemberei egyesült erővel fogtak össze, hogy e gyógyforrásokat kivétel nélkül feltárják és a nagyközönségnek hozzáférhetővé tegyék. Nem könnyű munka, mert a mai igényeket minden tekintetben kielégíteni, nagy tőkét kell beruházásokra fordítanunk. A budai részt a hatalmas gyógyszállodák, penziók és családi házak fogják benépesíteni a nyugati nagy fürdővárosok mintájára. Természetesen ennek a munkának a végrehajtása a magánvállalkozás feladata, mely a városi hatóságok legnagyobb támogatását fogja élvezni. A hivatalos városi tényezők főfeladata e nagyszabású építkezések előfeltételeit biztosítani, mint e városrész szabályozása, a csatornázás és vízvezetéki munkálatok végrehajtása, az utak és sétányok építése. A budai rész predesztinálva van a fürdőváros megteremtésére, mert itt a kitünű ivóvizén és balzsamos levegőn kívül, csodás erdőségek is rendelkezésre állnak. A gyógyforrások értéke fel sem becsülhető s meg vagyunk győződve arról, hogy rövidesen egy hatalmas s elsőrendő fürdővárossal fogjuk meglepni a világot. Hogy mást ne említsek, a reuma és köszvény gyógyítására jobb és értékesebb gyógyforrások sehol a világon nincsenek, kén- és szénsavas gyógyforrásaink, keserűvízforrásaink világhírűék. — Mi a véleménye Méltóságodnak a magyar turistáknak Itália felé irányuló forgalmáról? — hangzott újabb kérdésem a főpolgármesterhez, aki lekötelező szívességgel következőképpen válaszolt: — A magyar publikum ismét visszatért régi szerelméhez: Fiúméhoz, Abbáziához és Lauranához. Innét amúgyis majdnem mindenki átrándul Veneziába, Rómába s Olaszország egyéb csodás városaiba. Ma Magyarországban soha nem tapasztalt érdeklődés van Itália iránt s úgyszólván minden külföldet járó magyar Itália felé veszi az útját. — Mint Ön is látja, — jegyzi meg mosolyogva a főpolgármester, — Abbázia idegenforgalmának úgyszólván a háromnegyed része magyar s ez az arányszám csak javulhat Abbázia javára. Mi, magyarok, itt nagyon jól érezzük magunkat s úgy az árakkal, mint a bánásmóddal s a sokszor tapasztalt előzékenységgel nagyon meg vagyunk elégedve. Vannak azonban egyes óhajaink, melyedet nem ártana publikálni. Ezek között első helyen áll a közvetlen budapesti telenfonösszeköttetés (ezt időközben a Kir. Postaigazgatóság átadta a forgalomnak. A szerk.), melyen okvetlenül segíteni kell, ha akarják, hogy Budapestről sokan jöjjenek Abbáziába; fontos volna a hálókocsihiányon is segíteni, mert igazán kétségbeejtő, hogy hetekkel a visszautazás előtt már nincs egy szabad hálóhely sem a budapesti kocsiban. Legalább a húsvéti ünnepekre s mikor egyébként is nagyobb forgalom várható, nem ártana legalább két hálókocsit járatni ezen a fontos vonalon. — A magyar közönség szívesen látná ezenkívül, ha a nyilvános hirdetések, menetrendek, röpcédulák, melyek német nyelven is közkézen forognak, magyar nyelven is publikáltatnának, mert a magyar provinciák közönsége nem mindig beszél németül s így itt elsőrendű érdeke minden vállalkozásnak, hogy közérdekű dolgok magyarul is publikáltassanak. — Úgy értesülök, — folytatja Ripka főpolgármester, — hogy rövidesen el is törlik Itáliában a vízumkényszert a magyar utasokkal szemben. Ez nagyon üdvös dolog lesz s nagyban hozzá fog járulni az idegenforgalom emeléséhez Magyarországból Itália felé. Vájjon nem lehetne-e az olasz határnál sokszor kellemetlen s szigorú vámvizsgálaton is egyszerűsíteni, különösen a magyar utasokkal szemben? — Az bizonyos, hogy a magyar közönség ide gravitál s sokan, nagyon sokan jönnek az idén Itáliába, különösen, ha megtudja a magyar publikum, hogy itt, a határnál, az út alatt a visszautazáskor az olasz hatóságok részéről minden könnyítést megtalál. Mert higyje meg, kedves Szerkesztő uram, —- mondja Ripka főpolgármester szeretetreméltó mosollyal, — a magyarok szeretete az olaszok iránt nem üres frázis, szállóige minden jelentőség nélkül, hanem valójában létező őszinte érzés, melyet mindenki átérez és kimutat Magyarországon. Ez a barátság őszinte s egy kis intelligens nép lelkesedése egy nagy kulturnem- zet iránt, mely neki kritikus időkben segítőkezet nyújtott. Mi, magyarok Fiume iránt ma is azzal a változatlan szeretettel vagyunk, mint voltunk a háború előtt s meg vagyunk győződve arról, hogy rövidesen meg fognak szűnni azok az akadályok, melyek ma még útjában állanak, régi, virágzó exportkereskedelmünk lebonyolításának, kereskedelmi kap- csolataink kiépítésének Fiúmén keresztül. _________ ta ndard-billentyűzettel világszerte legjobban bevált irodában, otthon és utón egyaránt legalkalmasabb. Felhívásra díjmentesen, vételkényszer nélkül bemutatja Budapesten és vidéken 18 havi részletfizetésre is kapható. Remington írógép Rt. Budapest, VI. kerület, Andrássy-út 12. szám. Telefon: Teréz 218-09, Lipót 975—20.
