Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1928-03-21 / 12. (960.) szám

2 Budapest, 1928. március 21. Scitovszky belügyminiszter kije­lenti, hogy az üzemek számát a minimumra kell csökkenteni Minden olyan üzemet meg kell szüntetni, amely nem szociális szükségletet elégít ki és amelynek nincs árleszállító hatása A Fővárosi Hírlap értesülése szerint a gyöngyösi lignitbánya fentartását a belügyminiszter nem tartja szükségesnek Az utóbbi napokban Scitovszky Béla belügymi­niszternél beható tanácskozások folytak a fővárosi üzemek ügyében. Ezeknek a tanácskozásoknak a so­rán Scitovszky Béla belügyminiszter mindenekelőtt Ripka Ferenc főpolgármester előterjesztéseit hall­gatta meg, majd az egész üzemi kérdés komplexum­nak alapos tanulmányozásába bocsátkozott. Ezeknek a tanácskozásoknak az előzményét abban a körül­ményben kell keresni, hogy a belügyminiszter a köz- g3mlés határozatát, amely mindössze öt városi üzem megszüntetését célozza, nem tartotta kielégítőnek. Éppen ezért a közgyűlés határozatának jóváhagyását megelőzően újabb beható tanácskozások váltak szük­ségesekké. Ezeknek a legújabb tanácskozásoknak az ered­ménye iránt érdeklődtünk Scitovszky Béla belügyminiszternél, aki a következőket jelentette ki a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Az elmúlt napokban a fővárosi üzemek kérdését részletekbemenően megvitattam Ripka Fe­renc főpolgármester úrral és a tanács illetékes tényezőivel. E tárgyalások során valamennyi üzem szóba- került. Elvi álláspontom az, hogy az üzemek számát a minimumra kell csökkenteni. Minden olyan üzemet meg kell tehát szün­tetni. amelyek nem szociális szükségletet elégítenek ki, s amelyek árleszállító hatásgyakorlása nélkül fölösleges konkurenciát csinálnak a kisiparnak és a kiskereskedelemnek. Minthogy itt nagy anyag alapos áttanulmányozásáról van szó, a döntést megelőző munkálatok hosszabb időt vesznek igénybe. Előbb a kisüzemekkel akarok bírálás alá a nagyobb üzemeket. Szóvátettük a gyöngyösi lignitbánya ügyét is. Ennek az üzemnek a fentartása, amely évenkint sok milliárdjába kerül a fővárosnak, valahogy mégcsak megokolt volt akkor, amidőn a fővárosban széninség uralkodott és a nagy bányák az iskolák, kórházak és végezni, aztán egyenkint és külön-külön veszem el­egyéb intézmények számára nem tudtak kellő meny- nyiségű fűtőanyagot szállítani, most azonban ennek az üzemnek a fentartása fölösleges, mert súlyos ki­adásokat jelent a főváros számára. Érdeklődésünkre I a belügyminiszter ezeket mondotta: — Ez a kérdés is most van elbírálás alatt, a döntést a fővároshoz intézendő leiratomban fogom publikálni. A legilletékesebb kormánykörökből úgy infor­málták a Fővárosi Hírlap munkatársát, hogy a gyön­gyösi lignitbánya ügye máris eldőlt. Scitovszky Béla belügyminiszter ennek az üzemnek a fenntartását nem tartja szükségesnek 13 ■—i UH "■■IIW ** —BJff— w .... ■ ni ■ s így a gyöngyösi lignitbánya is azok között az üze­mek között fog szerepelni a belügyminiszter leiratá­ban, amelyeket a fővárosnak azonnal meg kell szün­tetnie. illetbs érdekeltségétől vissza kell lépnie. A székesfőváros pénzén ugyanis nem .lehet szénlepáro- lási és benzingyártási kísérletekkel foglalkozni. » —— .. «1,» - . , —Ml ,l i r Evíizeáes Mözségi programúi valósul meg a Községi Talcaréln­pénzíár felállításával Harrer Ferenc Icifelemii, J&ogy asz Egyesüli Fővárosi­val léíesíienüő fúzió a legfőbb Ttereí a Községi 2 aUuréfcpénzíárffoz Jelentőségteljes állomásához érkezik el a köz- ségesítési politika, amikor hosszú évtizedek kívánsá­gának teljesüléseként, a főváros közgyűlése elfo­gadja a Községi Takarékpénztár létesítésére irá­nyuló konkrét tanácsi előterjesztést. A tizenkettes bizottság döntése után a baloldali pártok jónak lát­ták nagy beharangozással jelzni, hogy a bizottságok és a közgyűlés megkérdezése nélkül csinálódik ez a nagyfontosságú intézmény, míg most már meggyő­ződhettek arról, hogy a Községi Takarékpénztár ügyét senki sem akarja a maga hivatott fórumaitól elterelni. Az előkészítő munkálatok és a pénzügyi számítások után a pénzügyi bizottság letárgyalta az ügyet és hozzájárult a Községi Takarékpénztár meg­szervezéséhez, valamint az Egyesült Fővárosival kapcsolatos tranzakcióhoz, amelyiknek tervezete a legszigorúbb kritikát is kiállja. Ha voltak is aggo­dalmak a fúzióval kapcsolatban, azokat tökéletesen mellőzte az a körülmény, hogy a Pénzintézeti Köz­pont a legmeszebbmenő garanciát vállalta, a fel­merült tehertételek rendezésére és ha így a főváros egy teljesen kiépített takarékpénztár szervezetéhez jut, akkor minden nehézség nélkül lehetővé válik, hogy a megalakítandó Községi Takarékpénztár a maga működését nyomban megkezdhesse. A Községi Takarékpénztárral kapcsolatos ügyek­ről kérdést intéztünk Harrer Ferenc ny. alpolgármester, fővárosi bizottsági taghoz, aki a következőket mondotta a Fővárosi Ilirlap munka­társának: — A Községi Takarékpénztár felállítását a köz­ségi politika szerves részének tekintem, mert a fő­város törvényhatósága már ismételten hozott hatá­rozatokat abban az irányban, hogy a Községi Taka­rékpénztár felállíttassék. Ebből következik, hogy a Községi Takarékpénztár csak abban a szellemben csinálható meg, amilyen szellemből a Községi Taka­rékpénztárnak a felállítása mint községpolitikai kö­vetelés fakad, magától értetődik olyan szervezeti és személyi feltételek mellett, amelyek ezen szellem ér­vényesítésén kívül az üzletvitelnek helyességét min­den körülmények között garantálják. — A másik fontos kérdés, hogy megvegyük-e az Egyesült Fővárosinak a részvénytöbbségét? Ebben a tekintetben elsősorban szükséges leszegeznem alap­vető álláspontomat, amely azt hiszem nemcsak az enyém, hanem mindenki által elfogadható álláspont. És ez az, hogy a fővárosnak semmi körülmények között nem lehet feladata egy pénzintézet szanálása. — Számunkra itt egyszerűen egy részvény- vásárlás problémája áll. amely egyáltalán fővárosi problémává csak azáltal vált és válhatott, mert ez mutatkozik útnak arra. hogy ezen az alapon a Községi Takarék­pénztár felállítható legyen. — Ha már most szemébe nézünk a számoknak: a vagyon 320 ezer pengő, ezzel szemben mint teher­tétel jelentkezik az a bizonyos 200 ezer pengő, amely az ismeretlen tartozásoknak esetleges fedezésére szolgál, a nyugdíjalapnak ismeretlen kihatású terhei, az a bizonyos 120 ezer pengő, amely az interregnum Míináennemtí ruházati cHcbeR, cipöK legolcsóbb beszerzési forrása a »KÉVE« Hu f) á z a t i ^ Áruf)áz ^ Sxövetlcezet Budapest, IV., Kossuth Lajos-u 20 alatt esetleg felmerülhet. Ezen kívül marad még a részvények átvételének kérdése. Itt nézetem szerint szembe kell állítani azt a kérdést, hogyan alakulna ez a dolog, ha a Községi Takarékpénztárat a főváros maga alapítaná és hogyan alakul akkor, ha ezt át­veszi. Akkor azt az eredményt kapjuk, hogy a kü­lönbség ebben a tekintetben az idegeneknek kimenő részvénytőke. Azt hiszem azonban, hogy nem fogják átvenni azokat a részvényeket valamennyit, úgy hogy a magam részéről a 3,600.000 pengőnek körülbelül 10 százalékára, vagyis körülbelül 360.000 pengőre le­het véleményem szerint ezt az összeget leszállítani. — Van itt még egy más momentum is. Az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár volt Budapest polgárságának régi tradicionális takarékpénztára. — Ehhez a takarékpénztárhoz fűződött tulajdon­képen a takarékossági hajlamnak jóformán a kifejlő­dése. Ennek a takarékpénztárnak olyan közönsége van éppen a polgárság körében, amelyet tulajdon­képen még ez a nehéz helyzet sem riasztott el. Tud­juk hogy a Pesti Hazai Takarékpénztár a nagy agrár Magyarországnak volt a takarékpénztára, a pesti polgárság Takarékpénztára azonban az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár volt. Tehát ha van egy ke­ret, amelyen belül a Községi Takarékpénztárat meg­valósíthatjuk, akkor ez a keret az Egyesült Fővá­rosi Takarékpénztár. — Szívesen fogadom tehát a javaslatot, először mert a Községi Takarékpénztár felállítását a községi politika integráns részének tartom, másodszor azért, mert a Községi Takarékpénztár felállítására alkalmat látok, harmadsorban pedig, mert olyan keretben nyer megoldást a Községi Takarékpénztár ügye, amelyet az elmondottaknál fogva különösen alkal­masnak tartok. az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja. Előfizetési árak: fél évre...........................................12 pengő. egész évre ............................ . 24 pengő. PA LÁGYI GYULA RT. fa-, vas- és rézbutorgyár Budapest, VII., Angol ucca 33 Iskolák, kórház k, internátusok, szállo­dák stb. teljes be endezese — Épület­asztalos ág. — K Itség etés di tálán BB1INDL JÁNOS Udvari szállító:-: Egészségügyi mü.-zakl berendezések gyára Budapest, Víl., Pélerffy Sándor-ucca 34. Központi fűtés. — Melegvíz készülék. — Vízvezeték. — Csa­tornázási- és gázberendezések. — Berendez városoknak vízműveket, csatornázásokat és derítotelepeket. — TELEFON: József 315—19, MÜZES JÓZSEF ES TßRSA hatóságilag engedélyezett HIUáLJlUZ.JC.r LÓ l HÓM vülamossági vállalata Budapest, VI, Felsőerdősor 3. szára — Te efon; Lipót 973—15. vízmentes ponyvák, zsákok, takarók, kötéláruk Zsák és Ponyvagyár r.-t. Budapest, Vilmos császár út 61. sz. Telefon: Lipót 916—35. sz. HASZNÁLT ZSÁKOK SS'if CSÁSZÁR IMRE Linoleum és faiikárpit narty választékban BUDAPEST IX., LÓNYAY-U 11. jÄ Beton-, Estrich- és »sbestaljazatok készítése. Szakszerű munka. : : Ajánlatok díjmentesen. SZEMES JANOS tetőfedő mester tetők jókarbantartási vállalata Budapest, VII, Nefelejts-u. 53. Telefon: J 349—43 RIEDER OTTÓ villamos Alapitatott i 182Ö. A. B. C. tagoknak hat havi hitel Budapest, IV. Irányi-«. 20 Telefon: J. 452-37 berendezési vállalat mű- esaki intézet, elektrotechnikai és rádió cikkek raktára HAJNAL HENRIK ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST, II., GAL AGONY A-UCCA 2.

Next

/
Thumbnails
Contents