Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-12-21 / 51-52. szám
7 Buda©est. 192/ december 21. Jl fővárosi törvény történőié iria: dr. Márkus Jenő, min. tanácsos Bár az 1872. évii XXXVI-iik törvénycikk kétségtelenül eredményesen oldotta meg a főváros igazgatását és biztosította nagyarányú, gyors fejlődésének a lehetőségét, — a,z immár ötvenesztendös törvény revíziójának a változott viszonyok és igények által megkövetelt szüksége úgy a törvényhatóság, mint a kormány részéről, nemcsak a jelenben, hanem a múltban is, állandóan megnyilvánult. Azt lehet mondani, hogy a revíziós törekvések szinte egyidősek magúval u törvénnyel. Az egyesítés után alig három évvel, 1875-ben, a közgyűlés kilences bizottságot küldött ki azzal a feladattal, hogy a szervezési szabályrendelet módosítására tegyen javaslatot. A belügyminiszter azonban azt kívánta, hogy ne csak a szervezési szabályrendeletnek, hanem magának a törvénynek a módosítását is tegyék tanulmány tárgyává.’ Ezért azután a közgyűlés a kilences bizottság működését megszüntette és helyébe egy szervező bizottságot alakított. Ennek a bizottságnak a munkája azonban nem járt eredménnyel. Javaslatait a közgyűlés nem találta célirányosnak, azokat elvetette és a bizottságot feloszlatta. 1879-ben azután a belügyminiszter felszólítására Steiger Gyula és Busbach Péter törvényhatósági bizottsági tagok dolgoztak ki javaslatot, illetve adtak véleményt a törvény módosítására vonatkozólag, de a javaslatoknak tárgyalására nem került sor. Közben a város hatalmas fejlődése következtében égetően sürgőssé vált a kerületi elöljáróságok újjászervezése. A belügyminiszternek eredetileg az volt az álláspontja, hogy az előljárósági szervezést a fővárosi törvény módosításával kell megoldani. Ezért 1889-ben felhívta a fővárpst, hogy erre vonatkozó javaslatát sürgősen terjessze föl. A belügyminiszter rendeleté folytán a közgyűlés huszas bizottságot küldött ki a javaslat kidolgozására. A huszas bizottság munkálatai alapján 1890 március hó 12-én a kérdésben állást foglalt és határozatát a belügyminiszterhez felterjesztette. Mieronymi Károly, az akkori belügyminiszter azonban az elöljáróságok szervezetét különválasztotta a fővárosi törvény revíziójától és azt az 1893. évi XXXIlI-ik törvénycikkel külön oldotta meg. Ennek következtében utóbb a főváros által felterjesztett revíziós javaslatok a feledés homályába merültek. Hasonló sorsban részesült az az előadói törvénytervezet, amelyet Perczel Dezső belügyminiszter megbízásából 1898-ban dr. Heltai Ferenc országgyűlési képviselő és törvényhatósági bizottsági tag dolgozott ki, úgyszintén a Széli Kálmán miniszterelnöksége alatt készült törvénytervezet is. Ilyen előzmények után, az 1907. évi költségvetés tárgyalása alkalmával a közgyűlés dr. Feleld Béla bizottsági tag indítványára harmincas bizottságot alakított azzal a feladattal, hogy a fővárosuk a fővárosi törvény revíziójára vonatkozó kívánságait megállapítsa. A bizottság feladatának megfelelt és munkálatainak eredménye alapján a bizottsági megállapodások és javaslatok rendszeres összefoglalásaképpen dr. Bárczy István és dr. Harrer Ferenc, mint a bizottság elnöke, illetve előadója, nyomtatásban megjelent értékes előterjesztést dolgoztak ki. amely a közgyűlés hozzájárulása esetén, mint emlékirat lett volna a kormányhoz felterjesztendő, s amely egyúttal a fővárosi törvény megalkotása óta 1907-ig kiküldött reformbizottságok munkáinak is mintegy az összefoglalója. A bekövetkezett pölitikai helyzet következtében azonban ez az előterjesztés nem került a közgyűlés napirendjére s így természetesen a kormányhoz sem volt felterjeszthető. Ettől kezdve a fővárosi törvény revíziója látszólag holtpontra jutott, de ez a körülmény nem akasztotta meg a közigazgatás belső szervezetének az újabb feladatok által követelt javítására irányuló törekvést. Ennek az eredménye a központi igazgatásnak 1911-ben keresztülvitt reformja. A világháború s annak katasztrofális következményei egyelőre nem tették lehetővé a revízió kérdésének tető. alá juttatását. Ámbár a közgyűlés 1920. évi december hó 7-én dr. Baransky Gyula bizottsági tag indítványára az új fővárosi törvény előkészítésére és ez irányban a nemzetgyűléshez intézendő felirat megszerkesztésére újból egy huszas bizottságot küldött ki és ennek a bizottságnak a javaslatát 1923. évi május hó 24-én Városy Gyula tanácsnok írásba foglalta, közviszonyaink és a főváros kormányzatában beállott interregnum következtében ez a javaslat sem került tárgyalásra. A reviziós törekvéseknek az emlékezést szolgáló, az eseményeket időbeli egymásutánban felsoroló. dióhéjba foglalt, eme száraz története mégis beszédes bizonyosság. Beszédes bizonyossága annak, hogy a kormánynak „és a törvényhatósági bizottságnak mindenkor az volt a közös szándéka és törekvése, hogy az új fővárosi törvényt a főváros képviselőtestületének meghallgatásával, álláspontjának, kívánságainak, javaslatainak ismeretében alkossák meg. A fővárosnak érdeke kifejezésre juttatni, hogy a közigazgatási, a gazdaságik a kulturális és szociális érdekek eredményes szolgálata céljából mily reformokat tart szükségesnek. Ennélfogva most, mikor — úgy látszik — végre tényleg elérkeztünk az új fővárosi törvény megalkotásához, a közgyűlésnek sürgősen fel kellene vennie a reformtárgyalások kényszerűségből elejtett fonalát, hogy álláspontját a kormánnyal még idejében közölhesse. A munkahiány esetére stóié biztosítási a főváros megsürgeti a korma nynáS A közgyűlés még a múlt év november 17-én egy indítványt fogadott el a munikahiány esetére szóló hatósági biztosítás megvalósítása érdekében, a szociálpolitikai bizottság pedig ad hoc bizottságot küldött ki Andréka Károly. Holtzer Nándor. Gál Benő, Miklós Ferenc, Székely János és Vitéz János részvételével a kérdés előkészítésére. A szociálpolitikai ügyosztály is behatóan foglalkozott a problémával és tüzetesen áttanulmányozta a munikahiány esetére szóló biztosítás irodalmát és az érré vonatkozó külföldi adatokat. A tanulmányok eredményeképen a tanács azt állapította meg. hogy a munkahiány esetére szóló biztosítás hatásos és eredményes csak akkor lehet, ha azt országossá és kötelezővé teszik. A mai nehéz gazdasági viszonyok között tehát a községi munkahiányos biztosítást csak akkor és addig lehet javasolni, míg a kötelező országos biztosítást törvényhozás útján életbe léptetik. A szociálpolitikai ügyosztály el is készítette a szervezésre és a fentartásra vonatkozó előterjesztést és megállapította, hogy a biztosítás költségeinek viseléséhez addig, amíg az a főváros területére korlátozódik, az állam hozzájárulását a főváros nem kéri és arra nem számít, azonban annyit kér. hogy a biztosítás igazgatási teendőit az ön- kormányzati szervek bizonyos közreműködésével a budapesti állami munkaközvetítő vállalja, a pénzkezeléssel járó tennivalókat pedig a munkásbiztosító végezhesse el. A biztosítottak körét egyelőre szükebbre tervezi a főváros és a kollektív beíratást nem tartja keresztül'vihetőnek, így például nem vonatkozhatik az a munkaképtelen munkásokra sem. A főváros mielőtt a biztosító intézmény tényleges megvalósításába fogna, feliratban megsürgeti a kormánynál az országos biztosítás elrendelését és amennyiben annak, hosszabb időn át előreláthatóan komolyabb akadályai volnának, hozzájárulást kér a fentebb vázolt biztosítószenv megalakításához. MARABU es ffcRANIER FOLYTQNÉGÓ KÁLYHÁK Magyar Radiatorgyár R.-L Budapest,^ Gyömröi-út 76/78. Telefon: J. 390-34, J. 350—88. TEKERI A U T O B U TELEFON : J. S35-80 Budapes 1 II 7 fi PÓÍk°CSÍk 4 U I U karosszériák SZÓK Gyártja : NAYÉS RÓNA gép- és szálitóeszközgyár f, X., Ká ipoina-tér ASTMM facsiilár-niü&ely Budapest, VJ/., Wesselényi ucca 41 Mintaterem : IV Váci ucca 39. sz. NÁDOR LAJOS TE LEFON SZÁM: JÓZSEF 344-68 Bíró Jenő és Társa “ TWFSrríi Budapest, I!,, Ostrom ucca 12, * >> Telefon: Lipót 912—64, T e 1 e f o n: J. 623—09. FISCHER HENR8ÍK épületfa kereskedő Budapest, SSL Iker., Szent Endrei-út 8189. K w E I S Z és ¥iOOK Telefon ' faszén-, kőszén- és tűzifa nagykereskedők József 572-79 és BUDAPEST, “K. Síi: Ci 1 1X1 ^ r ” ° Kőbányal-út, Ganz-gyárral szemben. Müller TesuróKveairöái'i'.t. Badcpesi GS 60 év óta gyárija a legjobb aralracen tintákat, ragasztóssere&ei, írógépszalagokat, továbbá Sémtiszfitószerekeí, és a hires KORONA KÉKITÓT ÁBRÁNYI FERENC épület-és díszmübádogos, Ségszesz és vízvezeték berendező Budapest, Vili., József ucca 31. Telefon: „József“ 325—71 Telefon : „József“ 525-71 p Q fi Q 7 h § fi® jű £ linóleum és íaíikárpit nagy válaszát u M ő L sh Ifi I ifi is El {ékban. Telefon : József 325-58. BUDAPEST, IX,, LÓNYAY-U, 11. Beton', Estrich- és Asbesteljazaiok készítése. Szakszerű munka. : : Ajánlatok díjmentesen. FRIlDNUNi FiRENCZ Épület és díszmii bádogos, íégszesz és vízvezeték berendező Budapest, V;., Nagymezö-u. 48. Tel. T. 267-85. RCDőm/- és [íHKhtoshrú üzem ezelőtt Gulyás György NAGY és GULYÁS BUDAPEST, Vili., BAR05S-U. 18. - TELEFON J. 458-90. GflRZQGyUlA . és autogéuforrasztó BUDAPEST VI., Podmaníczky-ucca 33. Telefon: 263—21. R PREDMERSZKY GÉZA M BÁDOGOS ÉS SZERELŐ BUDAPEST. VII., ROTTENBILLER UCCA 19. „VIKTORIA“ zászlógyár és díszítő vállalat BUDAPEST, IX, Páva-ucca 7. Zászlók, ROMBOID B Fül díszítések, címfestő, mázoló és szobafestő munkák Telefon : J. 352-09 Alapíttatott: 1842. NNMNUIMIUH«IIRIBIMHmBROBBBI»MMBRRaaHUHMI8IRineaBt7IR HUTTERER és KÓSA épület- és díszműbádogos, egészségügyi berendezési vállalat Budapest, IV. kér., Magyar-ucca 42-44 sl Telefoni József 462—23. Telefoni József 462—23. 99 VULKÁN GÉPGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, V, VÁCI-ÚT 66 fém- és famegmunkálására Közlötnövek (Transmissió) Yasöntvények, Marási (Fräser) munkák NEKOLNY és EISENSTEIN vasüzeme | | Telefon; Lipót 999-26 | Budapest, Vi, Aréna-út 65 “ Zöldy Béla csiszolóárú kü- lönlegességek, okleveles géoészmérnök gépek, Telefonszám: Lipót 985—52 szerszámok. BUDAPEST, VI., Vácí-út 1. slám Wcstend palota. Böhm Károly és Kállay Géza Építőmester-, oki. Mérnök Épitési Vállalkozók Telep — Iroda: Budapest, X., Kőbányai-út 43 E Telefon: ’ózsef 365—25. VV1rjj 1
