Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-02-09 / 6. szám
Ara 40 fillér raínaTnnJnMímjieniTmiIoTnaííT^^ ELŐFIZETÉSI ÁHMK.: Egész évre 20 pengő (250.000 K) Félévre . . lO pengő (125.000 Állandóan : GAZDASÁGI ÉHTESi:ÍÖ Városi, poliíiRai és közgazdasági fj&tilap Felelős szerkesztő: D/1CSÓ EMIC Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Tfudapest VI, Szív-ucca 18. szám "Postaiak. csekkszámla 40.424 Telefonszám: Teréz 137—15 az elmnlt napokban hivatalosan is bejelentette, hogy ötödmagával csatlakozik az Egységes Községi Polgári Párthoz. Az utóbbi hetek az Egységes Községi Polgári Pártot igen jelentős módon megnövelték. Nagy ez a növekedés numerikusán, de egyben nagy értékben is. Kiváló elmék, politikai, közéleti és gazdasági tekintélyek csatlakoztak a közgyűlési terem középső pártjához, de mindé csatlakozások között jelentőségben, tanulságokban leginkább Bárczy István csatlakozását kell mérlegelni. Nem soroljuk fel itt ezen a helyen Bárczy István elévülhetetlen nagy érdemeit, amelyeket Budapest olyan tíz esztendeje örökített meg. amilyenhez foghatót hamarosan nem is igen várhatunk. Nem soroljuk fel ezeket az érdemeket, mert mindig hangoztattuk azokat és sohasem tartoztunk azok közé, akik akár politikai, akár egyéb okokból egy pillanatra is megtagadták volna Bárczy Istvánt. Csak az utak hajlottak széjjel egy időre, amelyeken Budapest igaz barátai jártak, de a célok mindig azonosak maradtak. Volt idő, amikor Bárczy István más módokon, más utakon, más körülmények között és más emberek 'segedelmével akarta elérni Budapest re- naissanceát és Budapest népének boldogulását, mint azok, akikkel mától kezdve újra egy úton jár. Helyesen cselekedett-e akkor, amikor olyan utakat választott. amelyekben ő maga is megcsalódott, ne emlegessük ma. De nemcsak ő csalódott egyedül, mert széthull az az egész tábor, amely egészségtelen és lehetetlen összeköttetéseket keresett, a polgári érdekeket szocialista járomba fogván. A községi választások után, mint a közgyűlési terem legnagyobb pártkoaliciója vonultak föl és bár a kormányzás jogát is maguknak igyekeztek vindikálni, egész tevékenységük meddő ellenzékieskedésben és kákán csomót keresésben merült ki. Ilyen körülmények között igazán nem lehet csodálkozni azon, hogy az egykori balodali blokk ma már nemcsak alkotócsoportjaira esik szét, de valósággal elemeire bomlik. Ezeken a hasábokon szinte az első naptól kezdve, hétről-hétre olvashatták ezt a rájuk nézve most szomorúan bevált jóslatot. Természetes, hogy az akadékoskodók koalíciójában, az alkotómunkának gáncsot vető együttesében, a múlt bűnei fölött örökös jeremiádokat sírók társaságában olyan egyéniség, mint Bárczy István, aki Budapest egyik legnagyobb építőmestere, nem találhatta meg a maga talaját. Az a Bárczy István, aki tíz esztendőn át többet alkotott Budapest élén, mint amennyit kérészéletű tábora csak megálmodni tudott, nem juthatott levegőhöz, nem ébredhetett' önmagára e meddők társaságában. De ne is menjünk ennyire. Beszéljünk ebben a pillanatban, talán a kelleténél őszintébben, Bárczy Istvánról. Mondjuk meg nyíltan, hogy az a Bárczy István, akit a baloldali politika egyidőre, kétségkívül eredményesen tűzött ki zászlónak, ez a Bárczy István egyáltalán nem is politikus. Harmadik turnuson át ül már az ország házában, volt miniszter és bőségesen jutottak neki más politikai tisztségek is. De bevalljuk, hogy mégsem tartjuk őt politikusnak és ez a legnagyobb dicséret, amelyet a mai napon elmondhatunk róla. Sohasem politikát keresett ő a politika táborában, hanem mindig országának, nemzetének, városának javát. Lelke mélyén élő nemes liberalizmusa, egész életén át megnyilatkozó színtiszta demokráciája nehéz és zavaros időkben átcsaphatták arra az oldalra, ahol ezeket a szent dolgokat, amelyek Bárczy István lelkében mindig az őszinte kegyelet tárgyai voltak, politikai jelszóvá süllyesztették és a demagógia, eszközeiként használták fel. De Bárczy Istvánt nem tették meg vezérnek, csak arra való volt, hogy fényes nevével tömegeket lehessen toborozni a maguk kicsinyes politikai céljai számára. Ebben a légkörben nem lehetett Bárczy István az az alkotóerő, amilyennek őt Budapest polgármesteri székében megismertük. Bárczy Istvánnak magának kellett felismernie, hogy nem őbenne van a hiba, hanem azokban, akik körülötte csoportosultak. Lelki nagyságát mutatja, hogy még saját hibáit is fel tudja ismerni és le tudja vonni azokat a konzekvenciákat, amelyek tapasztalataiból kialakultak. Hogy most az Egységes Községi Polgári Párthoz csatlakozott, ennek a jelentőségét Budapest minden polgárának meg kell fontolnia. íme, Bárczy István a maga fényes múltjával, kiváló tehetségével, nagy népszerűségével és tekintélyével bizonyítja, hogy Budapest törvényhatósági életében mélyreható változások állottak elő. Ezek a mélyreható változások pedig nyíltan és eltéveszthetetlenül jelölték ki Bárczy István számára a helyet, ahol életének egyetlen nagy célját: szeretett Budapestjének felvirágzását, eredményesen és sikeresen szolgálhatja. Az ellenzékieskedés, a gyanúsításokban való éldegélés, a bizalmatlanságnak életcélul vaió tűzésének táborát felcserélte Bárczy István Budapest igaz barátainak azzal a csoportjával, amelynek nemcsak jelszava, de komoly életcélja is az alkotómunka. Itt majd Bárczy István nemcsak zászló és cégér lesz, hanem itt majd meg fogja ta- lálni azt a területet is, ahol alkotásokban gazdag ' munkásságát tovább folytathatja. Összefoglaló jelentés a városi pártolt új elfpeiyezlteáéséröl Seregszemle — Csatlakozások az Egységes Községi Polgári V>ártf}oz — A áemoKraia-pári bomlása A Fővárosi Iiirlap már hetek óta ismerteti azokat a mozgalmakat, amelyek a városi pártok között megindultak és amelyeknek célja egy nagyarányú átcsoportosulás volt. Az átcsoportosulás legnagyobb- részben már meg is történt és amidőn ezt konstatálhatjuk, egyben lehetetlen észre nem venni, hogy ennek az átcsoportosulásnak legfőbb eredménye az Egységes Községi Polgári Partnak hatalmas erőgyarapodása. Alig lehet kétséges ezekután, hogy a közgyűlési terem nagy részében úrrá lett az a vágy, hogy a törvényhatósági bizottság alkotó tevékenységét minden eszközzel biztosítani kell. Ez az átcsoportosulás, amely részben már megtörtént, részben pedig folyamatban van, legelsősorban nem politikai természetű, hanem abból a meggondolásból származik, hogy Budapest elérkezett ahhoz az idő- | ponthoz, amikor a közgyűlési teremben ki kell kap- ' csolid minden eddig fennállott politikai ellentétet és egyésülniök kell azoknak a férfiaknak, akik az alkotómunka jegyében kívánják r * öv áros hajóját vezetni. Természetesen nem lehet kikapcsolni az átcsoportosulás okai közül a politikát sem, mert hiszen azok a férfiak, akik az Egységes Községi Polgári Párt új tagjai lettek, az alkotómunka vágyán kívül kétségkívül azáltal a meggondolás által is vezéreltettek, hogy az aklotómunka számára abban a táborban kell egyesülniük, amely a Bethlen-kormány nagyszerű törekvéseit támogatja. Mz indulás Az 1925 májusában megejtett községi választások alkalmával a közgyűlési teremben a politikai pártok a következő számarányban oszlottak meg: Egyesült Ellenzéki Demok. Pártok 128 mandátum Egységes Keresztény Községi Párt 91 Egységes Községi Polgári Párt 24 Egyesült Szabadelvű Párt 7 A választások után tehát az Egységes Községi Polgári Párt a maga huszonnégy mandátumával a harmadik helyre szorult és mint a mérleg nyelve szerepelt, mert a két nagy párt egyikének sem volt meg a szükséges abszolút többsége és így mindenkor döntőjetentőségű volt, hogy hova, melyik véleményhez csatlakozik az Egységes Községi Polgári Párt. A huszonnégy választott tagon kívül azonban az Egységes Községi Polgári Párthoz csatlakozott kilenc olyan városatya, akik hivatalból tagjai a közgyűlésnek, valamint húszán a kinevezett tagok sorából is. Végeredményben tehát az Egységes Községi Polgári Párt ötvenhárom tagot számlált. Néhány hónappal ezelőtt azután a Wolff-párt három tekintélyes tagja jött át az Egységes Községi Polgári Pártba és pedig Usetty Béla, dr. Wenszky Nándor és Bohn József. A polgúrmesíerválasxiás után A tulajdonképpeni nagy átcsoportosulás csirája a polgármesterválasztás körül lezajlott eseményekben keresendő. Ez a választás, különösen a demokratikus blokk számára hozott keserves tapasztalatokat, de annál örvendetesebb volt az, hogy a polgári osztályhoz tartozó várospolitikusok kezdtek! feleszmélni a polgári együvétartozandóság gondolatára. A polgármesterválasztás után megbukott a demokratikus blokk és elemeire bomlott. Az egykori biok pártjai között mind élesebbé váltak az ellentétek. Ezek az ellentétek azután még jobban kiütköztek az országgyűlési választások alkalmával, amelyek két nagy eredményt hoztak. Meghozták elsősorban azt a hatalmas eredményt, hogy Budapesten, ahol a kormány az előző nemzetgyűlési választáson jelölteket sem állított, Budapest polgárságának igen tekintélyes tömegei csatlakoztak gróf Bethlen István lobogója alá. A másik fontos eredmény, hogy most már nemcsak a szocialisták és a polgári elemek váltak el egymástól, de teljesen szétztillöttek azok a polgári elemek is, amelyek a községi választások után a demokratikus biokban egyesültek. Hozzájárult mindehhez a demokratapárt belső nagy válsága, amelynek aktái, úgylátszik, még korántsincsenek lezárva. A biokban tömörült polgári elemek másfelé orientálódtak és máshol keresték azt a területet, ahol a polgári munkát egyesíteni lehet a főváros javára. CsailulfGxás&lc az Egységes Községi Polgári Páriijoz Az egykori baloldali biok tagjai közül legelsőnek Szilágyi Lajos országgyűlési képviselő lépett be a dr. Kozma Jenő elnöklése alatt álló Egységes Községi Polgári Pártba. Ugyanekkor azonban már a képviselőválasztások politikai átcsoportosulása szerint is természetesnek tartotta mindenki, hogy az Ugrón Gábor vezetése alatt álló Egyesült Szabad- civil Párt szintén csatlakozni fog az Egységes Községi Polgári Párthoz. Ez az elmult héten meg is történt, amikor Ugrón Gábor Kozma Jenő dr.-hoz intézett levelében bejelentette pártja csatlakozását. Ezzel az Egységes Községi Polgári Párt tagjaivá lettek Ugrón Gábor, Glückstahl Samu, Nessi Gyula, Bódy Tivadar, Stern Sándor, Nagy Andor és Spett Ferenc dr. fővárosi bizottsági tagok. Ugyanekkor jelentették be belépésüket Bibiti-Horváth János és Horváth IV. Károly is. A szombati napon azután hivatalosan bejelentette az Egységes Községi Polgári Párthoz való csatlakozását az úgynevezett Bárczy- csoport is, amelynek csatlakozása egyébként már hetekkel ezelőtt nyilvánvalóvá vált. Bárczy István szombaton a következő levelet intézte Kozma Jenőhöz, az Egységes Községi Polgári Párt elnökéhez: Kedves Barátom! Értesítünk, hogy a mai napon tartott megbeszélésünk folytán a vezetésed alatt álló Egységes Községi Polgári Pártba ezennel belépünk. Fogadd őszinte nagyrabecsülésünk kijelentését és vagyunk Budapest, 1927 február 5. kiváló tisztelettel: Bárczy István, Harrer Ferenc, Balkányi Kálmán, Halter Károly, Éber Antal. Bárezw István
