Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-09-21 / 38. szám
4 Budapest 1927 szeptember 21. Önkormányzat, amely a polgárság érdekeit szolgálja — Az utóbbi hetekben sok szó esett a főváros önkormányzatáról. Voltak, akik azt a felfogást juttattak kifejezésre, hogy az autonómiát csökkenteni kell, sőt voltak, akik azt mondják, hogy meg kell szüntetni. Azt hiszem valamennyiünk nézetét tolmácsolom, amikor megállapítom, hogy önkormányzatunknak lehetnek bajai és ezeket a bajokat orvosolni kell. Az autonómia megszüntetése azonban nem áll a főváros érdekében. Ugyanakkor, amikor egyesek tisztán kortesfogásból azt hirdetik, hogy pártunk autonómia-ellenes, a mi pártunk az autonómiát meg akarja semmisíteni, — mindnyájunk nevében ki kell jelentenem, hogy ez valótlan, mi autonómiát akarunk, de olyan önkormányzatot, amelyben nem a szélsőségesek uralma biztosittaiik. önkormányzatot, amely a polgárság érdekeit van hivatva szolgálni. — Nincs tudomásom illetékes tényezőknek olyan szándékáról, amely a főváros autonómiáját meg akarja semmisíteni. Én a polgári értelemben vett önkormányzat abszolút híve vagyok, de azt a keretet kívánom megőrizni, amelyben a polgári érdekek érvényesülhetnek. Nem felülről látom az autonómia veszedelmét, ezt a veszedelmet egészen másutt látom. Én abban látom a veszedelmet, ha egy esetleges többség az autonómia által biztosított összes jogokat a polgárság érdekei ellenére akarja kihasználni. Őszintén kijelentem, híve vagyok annak, hogy ezt a veszedelmet kikerüljük. — A várost fentartó elem ia polgárság, amelynek olyan mértékben kell kivennie a 'részét i&z önkormányzat tevékenységéből és amelynek akkora szerepet kell juttatni az autoriómiáblaJn, amilyen mértékben viseli a főváros közterheit. Ezért fűződik a polgárság érdekeihez a fővárosi ügyek is tápolása és nemcsak a városa iránti szenet étiből igyekszik a budapesti polgár a,z önkormányzat ügyét szolgálni, hanem azért is, mert súlyos adóterheit a legjobb helyen felhasználva, a közügyet előbbre viive akarja látni a municipium kormányzatát. — Ennek a szempontnak mérlegelésénél nem ismerem el annak az álláspontnak a helyességét, hogy mindenki, aki országgyűlési választó, egyúttal a törvényhatásági választásokban is részt vehessen, mert annak az országban több évi hel.vbenlakással bíró országgyűlési választópolgárnak. akinek nem fűződik különösebb érdeke a fővároshoz, aki nem érzi át a mi fájdalmainkat. aki bizonyos okokból egy kotéria szavazógépjévé lehet, az nem alkalmas arra. hogy legfontosabb ügyeinkbe beleszóljon és érdekeink képviseletét szavazatával eldöntse. — Remélem, hogy a polgárság érdekében fogják megalkotni az új fővárosi törvényt. Egyet azonban már most le kell szögeznünk: lehetetlennek tartom, hogy — akármilyen legyen is az új törvény — a főváros érzületben, felfogásban és az önkormányzat vitelében elválljon az országtól, amire az elmúlt években sajnálatos példái volt. lehetetlen, hogy olyan helyzetbe kerüljünk, mint Bécs, amelynek valósággal ellenfele Ausztria többi része. — A fővárosi törvény reformjának kérdését — mindnyájan tudjuk. — leginkább a tavasszal kipattant hibák miatt helyezték a fővárosi politika homlokterébe. Az ilyen hibákat ki kell irtani, de nem magát az autonómiát. Ezek a hibák nem az autonómia mulasztásaiból, vagy tevékenységéből jelentkeztek, hanem éppen ellenkezően azért keletkeztek, mert az önkormányzatot egyáltalában nem vették figyelembe, fia az adminisztráció. a közgyűlés elhatározásaihoz és rendelkezéseihez ragaszkodott volna, akokr nem álltak volna elő ezek a hibák és a baj éppen az volt, hogy a végrehajtószervek nem tartották tiszteletben az autonómia határozatait. — Nem vagyok hajlandó a végrehajtószervek hibáit az önkormányzat hibáivá átminősíttetni. Az autonómiát nem érheti sérelem, sem külső vádaskodással, sem törvénymódosítással. A felügyeleti hatóságnak nézetem szerint nem lehet más hivatása, mint a Budapest kormányzatában jelentkezett bajok orvoslása. Ezért mi szigorúan ragaszkodunk az autonó4-w ,'í:v> •jjílfu: tw .....,.............................. „ . sz igetelő £s tetúEedűitáilatat Koruk E. Budapest vili. kér., aózset-körút Eft. Geietonszam: a. ft&a-si. rniának abban a keretben való fentartásához, amelyben a polgárság érdekeit képviseli. — Az új törviéryről csak hallomásból beszélhetünk, -hiszen aranyi tervei és elgondolást hallottunk már, (anélkül, hogy bármelyiknek is komoly alapja volna. Ha meghallgatnak bennünket a reform megalkotása előtt, ki fogjuk fejteni, hogy új törvényre elsősorban adminisztratív szempontból van szükség. Igaz, hogy az 1872. törvény túlélte magát, hiszen az a fővárosi üzemek felállítása és egyéb modern technikai berendezésle előtt készült. Az új törvénynek azorban főkép az adminisztrációt kell érintenie és megfékezni azokat az ambíciókat, amelyek egyes végrehajtószerveknél mutatkoznak. Azt azonban el sem tudom képzelni, hogy a reform az önkormányzatot megszüntesse vagy szükebb korlátok közé szorítsa. — hu itt hitet teszek — ha módom lesz rá, —- minden befolyásomat abban az irányban érvényesíteni kívánom, hogy az új törvény e tekintetben tartalmazzon újításokat és fékező rendelkezéseket, de a polgári önkormányzat szempontjából nem. Az önkormányzatnak azonban erős elhatározással és munkakészséggel hozzá kell látnia, hogy fővárosunkat a, mostaninál magasabb színvonalra emelje és megszűnjenek -a bizonyos vonatkozásokban még ma is ázsiai állapotok. A főváros polgárságában meg van az áldozatkészség és ha ia közlekedési, közvilágítási, útburkolati és köztisztasági szempontokat a fővárosban nem érvényesítik úgy. mint azt nemcsak a világvárosokban, hanem a Budapestnél jóval kisebb német városokban látjuk, akkor ez csak a nemtörődömségnek és az adminisztráció mulasztásának tulajdonítom. Fel az állványokra: építsünk! — Mi -tudjuk, hogy a jó közlekedés először a jó utaktól függ. s -.azért forszírozzuk, kívánjuk mindenekelőtt a modern útépítést, hogy Budapest ne szégyenkezzen rossz útjai miatt. De tudjuk azt is, hogy jó utakat, s általában minden produktív építkezést és fejlesztést csak a jó közigazgatással lehet csinálni, ezért reformálni és átszervezni akarjuk a főváros egész adminisztrációját. Tűrhetetlen az is, hogy a lakosság hetekig és hónapokig szaladgáljon hivatalból hivataliba, ha valamilyen ügyesbajos dolgát ell alkarja intézni, csak azért, mert az adminisztrációt megköti a bürokrácia. Friss életet, friss vérkeringést akarunk a hivatalokban. több szociálpolitikai érzéket a város vezetésében. — Mindez azonban csak úgy csinálható meg, ha a szakértelmet hagyjuk szóhoz jutni. Hogy ezt hogyan értem, arra nézve legegyszerűbb példa a Talbot-ügy. E kérdés körül nagy vihar dúl a különböző politikád körökben, pedig ebből a kérdésből nem is volna szabad politikumot csinálni. Hiszen ez műszaki probléma,, melyet mérnököknek kell eldöntendők. Azért mi az ország két tudós professzorát kértük fel, hogy világítsák meg számunkra és a nagyközönség számára ezt a fontos közgazdasági kérdést, s azután fogunk majd állást foglalni. — A várospolitikai élet minden terén ki akarjuk venni tehát részünket. De emellett ne feledkezzünk meg a szervezkedésről sem. A párt alapja az. hogy a polgársággal szoros viszonyt tartson fenn, hogy gyökereit a legszélesebb néprétegek közé bocsássa, hogy onnét táplálják gondolatokkal, kívánságokkal, életerővel. Ép ezért különös gondot fordítunk kerületi szervezeteink kiépítésére, amiről különben magatok is állandóan meggyőződhettek. — Ezzel kapcsolatosan azonban engedjétek meg, hogy egy kéréssel forduljak hozzátok. A párt csak úgy lesz erős. s csak úgy juthat hatalomra, ha minden egyes embere átérzi annak a fontosságát, hogy új Budapest felépítéséhez ö is elvigyen legalább egy téglát. Akkor az új Budapest olyan lesz. amilyennek mi szeretnénk látni, nagy, hatalmas és boldog. — Ennek reményében ürítem poharamat az Egységes Községi Polgári Pártra. Kállay Tibor felszólalása Kozma Jenőt nagy tetszéssel fogadott beszéde után percekig ünnepelte a vacsora közönsége. Ezután Kállay Tibor, a Polgári Egység Klubjának elnöke üdvözölte, mint egyszerű fővárosi választópolgár Kozma Jenőt. — A mai összejövetel -— mondotta — tulajdonképen seregszemle, amelynek az a célja, hogy megállapítsuk az eszmék közösségét, a célok azo- nősságát a fővárosi polgárság érdekében megvívandó küzdelmekben. A mai baráti vacsora azonban elismerése azoknak a valóban nagy eredményeknek, amelyeket a fővárosban ez az új párt alig néhány évi működése alatt Kozma Jenő vezetése mellett elért. A legközelebbi választásokon azt akarjuk elérni, hogy sok-sok tízezerre szaporodjon a lobogónk alá sorakozó polgárok száma. — A kormányzati hatalomhoz való viszonyunkat — folytatta — befolyásolták azok a bajok, amelyek a főváros közéletében legutóbb mutatkoztak. Ilyen bajok régebben, évtizedek óta voltak, és ha mégis most új helyzet előtt állunk, ez csak azt jelentheti, hogy Budapest fejlődése, kulturális nívója megköveteli ezeknek a lábúknak a sürgős orvoslását. Ennek az orvoslása azonban nem idegen hatalmaknak közreműködésével, hanem magában az autonómia eddigi kereteiben, legális úton kell megtörténnie. Senki sincsen, aki nem akarná biztosítani az államhatalomnak a felügyeleti ellenőrzés teljességét. Meddő és céltalan azonban valami autonómia-blokk létesítése, mert ennek az volna a következménye, hogy elvonná az erőket a polgárság érdekében való alkotó munkától. Becsey a trójai falóval Kállay Tibor beszédét nagy tetszéssel fogadta a vacsora közönsége és hosszasan éljenezte a szónokot. Utána Becsey Antal Kállay Tibort köszöntötte, aki megjelenésével a mai összejövetelnek országos jelleget adott, dokumentálva, hogy a párt szerves része annak az országos munkának. amit Bethlen István tábora reprezentál. Majd az AngLiából e napokban visszaérkezett Ereky Károlyt köszöntötte. Végül ő is aktuális várospolitikai kérdésekkel, a fővárosi törvény revíziójával, az autonómia ügyével foglalkozott, hangoztatva, hogy a párt mindig síkraiszáll a nemes értelemben vett autonómia mellett, de nem engedi az autonómiát trójai faló gyanánt felhasználni arra, hogy vele az állam- és polgárellenes elemeket becsempésszék. Majd Bárczy Istvánt aposztrofálta, akinek személye és kivételes tehetsége az Egységes Községi Polgári Pártnak igen nagy értéket jelent és felkérte őt, hogy mint a programelőkészítő bizottság elnöke, minél előbb kodifikálja azt, amit a pártnak keresztülvinnie kívánatos. (Éljen Bárczy!) Ereky Károly mondott még rövid felköszöntőt és még mások is felszólaltak, a vacsorán, amely a késő esti órákig tartott és Kozma Jenő, valamint Kállay Tibor ünneplésével fejeződött be. \fflm (qixtéáíiKÍŰházAa. ifast&s a JU, / 456-03. NEUMANN ÉS TAPSA fatelítö és faburkolati vállalat Városi iroda: Budapest IV, Muzeum-körút 27. Telefon: J. 361-59 Gyártelep és gyári iroda : VII, Egressy út 34. Telefon: J- 892-70 RIEMER MIKSA fi beronde- vállalata kftzpontl fűtés, egészségügyi Kések és bádogos munkák SUDAPEST, II., Batthyány-ucca 18. Telefon: L. 970—32. DUNÁNTÚLI MESZ-, TÉGLA- ÉS KOIPAR R.-T. KÖZPONT: Budapest, IV., Mária Valéria ucca I. szám. Telelőn: Liptít 985—07. Sürgöny cím : Dunmész. Szállít: Meszet, mészkövet és bazaltkavicsot. /dW Vállal mindennemű kőfaragó munkát. ____________ Th iergfirtner Slöhr r.-t. egészségügyi és fűtőberendezések gyártása és felszerelése Budapest, I., Budafoki-út 9-11. Telefon: József 33S-/7. • Telefon : József S8S 17 JSSW Függdállvánv kölcsönzés és mindennemű építési anyagok árusítása Lepár és Társánál, Budapest, Vll„ Thököly-ut 97. szám. NETTOLIN a jelenkor legtökeletesebb tlezinficiáló eszköze NETTOLIN MÜVEK Budapest, Vili., TreSort ucca 7. sz. Telefon: J. 424-79. Tisztviselőknek 10°/0 engedmény Bppcio* Mihály TAKARÉK TŰZHELY ÜZEME Budapest, Vili. kér., Mária-ucca 46. szám Telefon : üzem : J. 388-41 Telefon : lakás .1. vM-öő MIHÁLYI LAJOS építőmester, építési vállalkozó idapest, VII. kerület, Csengery ucca 20 Telefon : József 430—'ZO
