Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-01-26 / 4. szám
Budapest, 1927 január 26. 2 Csőd szélén a főváros műszaki adminisztrációja A fővárosnak nincs hiteles kartográfiája — Kevés a műszaki személyzet — Ki fogja a banképítkezéseket ellenőrizni ? — Rendszeresíteni keli a műszaki alpolgármesteri állást Becsey Antal nyilatkozata a tarthatatlan állapotokról A pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén Becsey Antal törvényhatósági bizottsági tag napirend^ előtti felszólalásában szóvátette azt a tarthatatlan állapotot, amely a székesfőváros technikai adminisztrációja tekintetében fennáll; egyben javaslatot tett ama nézve, miként lehetne a bajokon segíteni. A felszólalás érthető feltűnést keltett és azért kérdést intéztünk Becsey Antalhoz, hogy felszólalásának közvetlen okait és álláspontját Ismertetni szíveskedjék. Becsey Arsiaä, aki egyben a Községi Polgári Párt alelnöke is, a következő kijelentést tette. — A székesfővárosi mérnöki szolgálat gyökeres reformálása a törvényhatóság legfontosabb és legsürgősebb feladatai közé tartozik. Nem várhatunk addig, amíg a fővárosi törvény reformja oldja meg az erre vonatkozó feladjatok egész sorozatát, mert közben a főváros egész technikai igazgatása csődbe kerül. Bar a jelenlegi állapot is már a technikai szolgálat csődjével határos. Hogy miért van csődbe a főváros technikai igazgatása? Csak néhány markáns adattal kívánok a kérdésre válaszolni. A székesfővárosnak hiteles, a mai állapotokat feltüntető térképe nincsen. A nagy gonddal őrzött „üvegszelvényeken“ a város fejlődésével beállott változások nincsenek keresztül vezetve. Nem egy vagy két esztendő mulasztásáról van szó. Még az Andrássy-út sincs e térképekre rávezetve, pedig innen-onnan 50 esztendeje, hogy ez a „Sugárút“ megépült. A főváros programmszerü fejlődésének alapfeltétele a városrendezési tervek megkonstruálása. Meg kell állapítanom, hogy ebben a tekintetben teljesen megállóit minden tevékenység. Pedig a fővárosnak európai nevű városszabályozó szakértője van. De nincsen se hatásköre, se személyzete. Nem lévén a perifériákra kiterjedő jóváhagyott szabályozási tervek, az építési engedélyek kiadásánál az a szokás kapott lábra, hogy az építtetni szándékozóktól rever- záltst kérnek, amelyben nem kevesebbre kötelezik őket, mint arra, hogy ha majd a szabályozás úgy kívánja, kötelesek házukat a hatóság kívánságára lebontatni. Hogy az ily intézkedések nem alkalmasak az építkezési kedv fejlesztésére, az bizonyításra nem szorul. Az építési engedélyek tekintetében is képtelen helyzet áll fenn. Építkezni előzetes hatósági engedély nélkül nem lenne szabad. Ma mégis az a gyakorlat, hogy az épületek már esztendők óta állanak, mire az építési engedély megjön. Az építési ügyosztály ma sem bírja a teendőket ellátni, rémítő dolog még csak elgondolni is, hogy mi lesz akkor, ha a bankajánlaiok véglegesítése esetén 3—4000 lakás építése indul meg, még pedig egyidőben az egész vonalon. Ki fogja ezeket ellenőrizni és ki fogja a kellő ellenőrzés hiányában azt az óriási felelősséget vállalni, amely az esetleges bajokból származhatik? Hiszen az egész akciónak egyik alapvető feladata a legtökéletesebb és legszigorúbb ellenőrzés; ez a meggyőződés domborodott ki csaknem valamennyi bizottsági és közgyűlési felszólalásban. Azután itt van a nagy beruházó programúi, amelynek technikai előmunkálatai most készülnek. Közvetlenül meggyőződtem arról, hogy a mai mérnöki apparátus teljesen képtelen egy nagy beruházó programmot kívánatos határidőn belül lebonyolítani. Lesz tehát kölcsönünk, lesz papiroson kidolgozott Programm a köztevékenység fokozása és a munka- nélküliség enyhítése céljából, de azt nem tudjuk végrehajtani, mert nem tudjuk a szükséges felvételeket, terveket, .kiírási műveleteket, stb. idejében elkészíteni, a végrehajtást ellenőrizni és leszámolni. Ott van a fővárosnak a soroksári dunaág mellett levő kikötője, amelynek első, emeletes tárháza most áll befejezés alatt. Köztudomású dolog, hogy 'e fontos közgazdasági intézménybe már sok miliő aranykoronát ruháztunk be, de e beruházások csak akkor válnak jövedelmezővé, ha az egész ügyet erős kézzel és köz- gazdasági látókörrel kapcsoljuk be a főváros gazdasági életébe. Arra pedig az ügyek mai állásában még csak közeli kilátás sincsen. — De minek folytassam! A zűrzavart, amely a technikai adminisztráció terén fennáll, csak fokozta az építésügyi tanácsnoknak: Kabdcbó Gyulának hirtelen elhúnyta, akinek állására teljesen érthetetlen okokból még csak pályázatot sem írtak ki eddig. De hozzájárult a helyzet súlyosbításához az ügyosztályok létszámcsökkentésével kapcsolatos új ügyosztályi beosztás is, amely a helyzetnek, a munkakörnek, stb. úgyszólván teljes félreismerése alapján össze nem tartozó ügyosztályokat csapott össze. Általában úgy látom, hogy ha az lett volna a feladat, hogy hogyan lehet a főváros technikai igazgatását tökéletes csődbe kergetni. akkor ezt sikeresebben elvégezni igazán nem lehetett volna. — Hogy mi lenne a zűrzavarból a kivezető ut? Hát elsősorban egy erős kezű technikai alpolgármester, akinek kezében a technikái igazgatás szálai ösz- szefutnak, akinek vállain a technikai igazgatás óriási felelőssége nyugszik, és'aki a törvényhatóság támogatásával magas nívóra tudná emelni a technikai igazgatást. Sajnos, úgy ennek, mint általában az igazgatás egyéb égető problémáinak megoldása is a fővárosi törvény és minősítési törvény előzetes reformja nélkül el nem képzelhető. Nem lehet tehát egyelőre mást tenni, mint az ügyosztályok munkaltörének helyes és éles körülhatárolásával megfelelő ügyosztályi beosztást csinálni; a legszükségesebb törzslétszámot rendszeresíteni; és a sürgős munkák egész halmazát külső technikai erők foglalkoztatásával feldolgoztatni. Semmi akadályát sem látom annak, hogy úgy a városi térképekhez szükséges felvételek, valamint a szabályozás külső előmunkálatai, az építkezésekkel járó teendők egy része stb. pályázat útján adassanak ki a közigazgatás keretein kívül álló, szabad pályán működő munkanélküli mérnököknek. Ha a közigazgatás és szociális gondoskodás érdekében helyénvaló volt a szellemi szükségmunkák bevezetése, és ha e szükségmunkák során még aziránt is 52 pontban kell statisztikai anyagot szolgáltatni, hogy a háztartási alkalmazottak mikor kelnek, mit esznek, mit isznak, — akkor joggal lehet kíváncsi a törvényhatóság arra, hogy az Andrássy-út megnyitása óta miféle változásokon ment keresztül Budapest hiteles térképe; és hogy a messze előrelátó várospojitika merrefelé kívánja megjelölni Budapest fejlődésének útjait. És nem kevésbé fontos az is, hogy egyetlenegy technikai főiskolánkból kikerülő mérnökgeneráció ambíciója ne fulladjon bele abba a nagy elkeseredésbe, hogy idehaza a mérnöki alkotó munkának nincs elegendő területe. Megvagyok győződve arról, hogy pártunk nem fog egyedül állni abban a felfogásában, hogy a technikai igazgatást a legsürgősebben ki kell emelni a kátyúból, amelybe a rövidlátás és közömbösség belevitték. De a pillanatnyi segítségen felül legerélyesebben kell szorgalmaznia a törvényhatósági bizottságnak a fővárosi igazgatás és minősítési törvény korszerű reformját is. Tovűbb l! potyán utnzhotniib n villamoson o legycsolóR A tisztiügyészség elutasította a kalauzok büntető bíráskodásának Jogát A Beszkárt vezetőségét újabban megint erősen foglalkoztatja a jegy egálok elszaporodása. Az utóbbi tapasztalatok szerint ugyanis az utazó közönség egy része a túlzsúfolt kocsikban szinte minden alkalmat megragad arra, hogy az útiköltséget megtakarítsa, vagy legalább is a szakaszjeggyel a megengedettnél hosszabb utat tegyen. Legutóbb a Beszkárt vezetősége egyszerűen úgy akarta megoldani ezt a problémát, hogy bécsi mintára be akarta vezetni azt a rendszert, hogy a kalauzok a tetten- ért bliccelő utasokra, vagy egyéb manipulálökra, mindjárt a helyszínén megfelelő büntetést mérhessenek különféle pótjegy-díjak, illetve bírságok beszedésével, amikről persze az utasok külön nyugtát kapnának. A Beszkárt tervezetét a tanács legutóbb véleményezés végett a tiszti főügyészséghez terjesztette be, ahol azonban nem tartották. megnegedhetőnek. hogy a kalauzok büntető hatalommal legyenek felruházva. .az ügyészség ienogasa szermi a icxuctuzoK. az ilyesmihez nem rendelkeznek kellő tárgyilagossággal és judiciummal és így a villamosok állandóan a legnagyobb patáliák és jelenetek színhelyévé változnának. És ezalatt a legnagyobb lelkinyugalommal utazhatna ingyen az utazóközönség ama része is, mely különben nem tartozik a jegycsalók kategóriájába. Így ihát egyelőre nem lett semmi abból a tervből, hogy a kalauzok az utazóközönség bíráivá avanzsáljanak és a Beszkárt vezetőségének ismét tovább kell kutatni oly eszközök után, melyek a kMmasakVv*ssziaí^sek megakadályozására alA legegyszerűbb megoldás persze az lenne, hogy kellő számú kocsi járjon, a kocsik ne legyenek túlzsúfoltak és így a kalauzok könnyen ellenőrizhessek az utazó publikumot. HAAS^SoMwéii BUMPEST-VIFMKGEPÁNU-Z SCHEIBER MIKLÓS GÉPÉSZMÉRNÖK Központi fűtés, vízvezeték és egészségügyi berendezések Budapest, VII., Vöiösmarty-utca 19. Telefon: Józs. 52-92, Beniásnisi G. nagykereskedés Cégtulajdonosok: BOROS JÓZSEF és NY1TRAI FERENC Budapest, Vili., &Ún~utca 5. Telefon: József 8-85. HOH^ATH JÓZSEF MÜÁSZTALOS Raktáron tart kész lakberendezéseket. A Műasztalosmesterek Szövetkezetének kiállító tagja BUDAPEST, VJÍI., f*5 A D Á C H - U T C A 5. SZÁM. 1 BÁLINTHIMRE Telefon : lózsef 135-34. elektrotechnikai válaiata ♦ Készít és javít villany világítási, erős- és gyengeáramú I berendezéseket, csillárok, főzök, vasalók raktáron Főv. | tisztv. havi törlesztésre is. I Budapest, VSJL, Kúra-utca 33. Népszínház u. sarok Telefon: József 3—35. Alapítva 1892. FORT OSZKÁR és TÁRSA cégtulajdonos id, FORT OSZKÁR BUDAPEST, IX. ANGYAL-UTCA 33. KÖZPONTI FŰTÉSEK, VÍZVEZETÉKEK, ÉPÜLET EÁOOGOS MUNKÁK GRÜBEL KAROW KtMfi 3SPEST, fill, VÍG UCCfl 27. © és kályhás-mester TELEFON JÓZSEF 25-07- Uj ÉPÜLET ASZTALOS MUNKÁK: Ajtók, ablakok, kap..k, kirakatok, üzletberersderé ek, lakás és irodák rendezések gyártása !. rendű szolid kivitelben. MZ KÁLMÁN AS2SikStÄRU IX,, Kinizsy-u. 12, Alapítási év 1908. W Telefon: J. 59-73. LEGJOBB mwőimü PYBOXÉN ANDEZIT útaiapkö és hengerelési kavicsot szállít visegrádi bányájából SELLS R ÉS MtttiE építési vállalat rt. Budapest, VI., Vilmos császár-úí 7. sz. ,iés„ítő eiCHLER IZIDOR ”yT.£lon araktár : Budapest, VI., Sip- | Műhely telep : Budapest, VIII. pa S síim T ■* T oo.i« I Ti<;•/;! UAlmán-tér 22. és rezbútor-