Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1927-07-20 / 29. szám

Ara 40 fillér Tizenhatodik évfolyam Budapest, 1927. julius 20 29. szám I i gwTtia»HOi»oiiiaiiTaiiiDiimniaHiaiiiQ»iiPiiiBin83aoalfiigFi3aiaiaumiiia»iiBTiiaiiiaHaa»iigiMPHiaHiS5iiiciiih!i C£ŐF/Z£IJÉS/ Ahak: Városi, poUtiteCLl Sitii«* Hösgaxdaságifieiilap /állandóan: T" gazdasági Énrmstiö Felelő» tucerlce»xiö: ti/SCSÓ FMIC Megjelenni minden szerdán Sserlcesxíöség és RSadlóíylnaíal: Budapest VI, Sxív-ucca 18. szám Posíö/ak. cseUli-számla 40.42-4 Telefonssdm : Teréz 137—13 11 A szerencsétlen Bées ismét véres és pusztító forradalmi lázban vergődik és ha elcsendesülnek is a viharok, lehiggadnak is a kedélyek, ereznünk kell, hogy a betegség csírái, amelyek egészen a háború utáni összeomlásban gyö- keredznek, még mindig nem irthatok ki. Tudjuk na­gyon jól, hogy az. ami Bécsben történt, nem írható a városi politika számlájára, nem tekinthető Bécs magánügyének, hanem egész Ausztria országos be­tegsége. Mégis, azt kell mondanunk, hogy ezek a nagy lázak, amelyek 1918. óta a császárváros testét újból és újból ellepik emésztő tüzűkkel, elsősorban mégis csak magát az osztrák fővárost sújtják. A nyugodt Magyarország, a megelégedés boldog réve felé evezd Budapest szánalommal tekint Bécs szenve­dései, kínos vonuglásai leié. Az osztrák főváros ne­héz óráiban azonban érdemes revidiálni azokat a ta­nulságokat, amelyeket — és ezt büszkén mondhatjuk nagyszerű magyar államférfiak idejekorán le tud­tak vonni. Amit Magyarország és amit Budapest meg­cselekedtek, azt nem tudta, vagy nem akarta meg­cselekedni Ausztria és Bécs. Ami providenciális állami érfiaink törekvései soha jobban nem igazolód­tak. mint ezekben a napokban, amikor Bécs vergő­dését szánó szemmel kell néznünk. Ezek az állam­férfiak a természet törvényeit követték, amikor a magyar élet számára olyan súlypontot kerestek, amelyen nyugodva fölborithatatlanul. megingathatat­lanul áll a magyar társadalmi egyensúly. Amíg Ausztria és Bécs társadalma két óriási táborra sza­kadt és a két óriási tábor egyensúlyozásával meddőn kísérletezett, amíg a tűz és a víz egyensúlyát kereste botorul; addig a magyar államférfiak a természet meghamísíthatatlan törvényei értelmében a középre helyezték a súlypontot. Egymással ellentétes erők, amelyek még emellett többé-kevésbé mindig egyen- lőek is, csak összeütközéseket, csak harcokat, csak küzdelmeket hozhatnak életre. Amíg az ellentétes erők békésen működnek együtt, addig paktumok lé­tesülnek, alkudozások révén születnek az élet lehe­tőségei, de ha az egyenlő, de ellentétes erők többé nem tudnak egymással parallel haladni, jön a véres és pusztító összeütközés. A magyar társadalmi élet ezzel szemben a maga központi egyensúlyával soha félre nem billenhet, soha paktumokat nem keres és soha összeütközésekben nem robbanhat ki. A másik nagy tanulság, hogy amíg Ausztria és Bécs egymástól elkülönített életet teremtett a maga számára, addig a mi államférftaink eloszlattak min­den ellentétet az ország és az ország fővárosa kö­zött. Csak most éltünk át egy nagy drágasági roha­mot és a drágasági roham leküzdésére irányuló tár­gyalások során egyetlen türelmetlen szót nem hallot­tunk, amely az ország és a főváros békés együttélé­sét, meleg bartáságát megingathatta volna. Bécs veszedelme és átka. hogy más politikai nézeteket vall, mint az ország és más világnézet alapján ren­dezi be életét, mint maga Ausztria. Ilyen körülmé­nyek között meg lehet érteni, hogy miért vannak ott állandóan véres kirobbanások és miért tudunk mi ma nyugodt, boldog haladásban élni. Ma. amikor az osztrák fővárosból nap-nap után a legszomorúbb hírek jönnek, meg kell emelni a ka­lapot azok előtt az államférfiak előtt, akik a magyar élet megszilárdulását olyan tökéletes módon meg­teremtették. Ma látjuk csak igazán, hogy mit jelen­tett az a politika, amelyet gróf Bethlen István inaugurált Magyarországon és amelynek végrehaj- I tására a főváros élére olyan férfiút küldött, mint Ripka Ferenc főpolgármester. Még emlékezünk azokra az órákra, azokra a napokra, amikor Ripka Ferenc, mint kormánybiztos bevonult az újváros­házára és hirdetni kezdte a társadalmi békét, hirdetni kezdte a felekezetek között való megértést és min- denekfölött hirdetni kezdte a vidék és a főváros nagy kiengesztelődését. Ugyanolyan ellentétek, ugyan­olyan indulatok pusztítottak ebben a városban is, mint amilyenek az osztrák fővárosban évek során teljesen és kiírthatatlanul kijegecesedtek és amelyek I a mostani katasztrófát felidézték. Ha gróf Bethlen István hatalmas és makacs energiája lehetővé nem feszi a lehetetlent, ha Ripka Ferenc igazságai ter­mékeny talajra nem találnak Budapest népénél, akkor talán a magyar főváros is olyan lázas és izzó napo­Scitovszky Béla, belügyminiszter. — mint a Fővárosi Hírlap legutóbbi számában jelentettük, — négyheti tartózkadásra Marienbadba utazott, ahon­nan augusztus második feliében tér vissza Buda­pestre. A belügyminiszter, aki az utóbbi időben gyöngélkedett, nem óhajt négy hétnél hosszabb sza­badságidőt igénylbervenni és pedig. — mint . teljesen beavatott helyen a Fővárosi Hírlap munkatársával közölték. — azért, mert a parlament őszi ülésszakának megnyitá­sáig el akar készülni mindazokkal a tör­vényjavaslatokkal. amelyek a fővárosi admi­nisztráció problémáinak megoldását céloz­zák. Scitovszky Béla belügyminiszter tehát az őszi kampány kezdetén & törvényjavaslatok egész sere­gét terjeszti a képviselöház élé. E javaslatok közül úgy terjedelemre nézve, mint jelentőségénél fogva is kettő emelkedik ki: 1. a vármegyei. 2. a fővárosi kérdésieket rendező ialvaslat. Amíg Scitovszky Béla belügyminiszter Marien- badban nyaral, addig a belügyminisztérium törvényelőkészítő osztályában serényen folyik a munka. E miinisztériális m un kállait óikról Scitovszky belügyminiszter közvetlen kör­nyezetéből a következőkben informálták a Fővárosi Hírlap munkatársát: — A beiiigyminiisztér úr a vármegyei törvénv- iaivaslatnak elsőbbségi jogot tulajdonít, tehát első­sorban ezt a törvénytervezetet készíti el a minisz­térium illetékes ügyosztályai. A vármegyei törvényjavaslatnak alapja ..a vidéki törvényhatóságok újjászervezé­séről'4 szóló törvényjavaslat lesz. amelyet annak idején — még négy évvel ezelőtt — Rakoszvky Iván belügyminiszter terjesztett a nem­zetgyűlés elé! Az új vármegyei javaslat intézkedni fog a kormány által is helytelenített ex-lex meg­szüntetéséről, amennyiben rendelkezéseket tartal­maz majd a vidéki autonómiák teljes átalakításá­ról, de gondoskodik azoknak a vármegyei problé­máiknak a megoldásáról is. amelyek az úiabb idők­ben merültek föl s amelyekről az elavult törvényes rendelkezések nem intézkednek. Ebbe a keretbe kát élne át ma vagy holnap, mint amilyenekért ma Bécset szánjuk és sajnáljuk. A bécsi katasztrófa azonban tökéletesen igazol bennünket és tökéletesen igazolja azokat a férfiakat, akik páratlan energiával, odaadással és lelkesedéssel kiegyensúlyozták a ma­gyar társadalmi életet. Nem politikáról beszélünk itt ma, hanem a tár­sadalom életéről, amely csak úgy lehet harmonikus és állandóan biztosított, ha a nagy ellentéteket még jobban elválasztjuk egymástól, Budapest társadalma gróf Bethlen István és Ripka Ferenc vezérlete alatt nagy tömegekben állt oda a szélsőségek közé, hogy azokat a társadalmi élet messzeeső szárnyaivá de­gradálja. Bármilyen ellentétek lehetnek az egymás­tól olyan messze eső szárnyak között, mindig ott fog állani a középen a józan, alkotni akaró polgárság óriási kompakt többsége, amely a maga szilárd össze­tartásával és békeakaratával el fog hárítani Budapest fölül minden katasztrófát. tartozik a feljebbvi'tel problémájának leegyszerűsí­tése is. Ez a nagyjavasíliat valamint az ettől füg­getlenül beterjesztendő kisebb javaslatok együtt­véve a közigazgatás reformiát adják, vagyis életbeléptetésük az' állami adminisz­tráció leépítését fogja eredményezni. — Ami az új fővárosi törvényt illeti, ennek anyaga is feldolgozás aliaitt áll. E javaslat alapjául az az anvag szolgál. amelyet Ripka Ferenc főpolgármester saját elaborátumaként adott át a belügy­miniszternek. Ennek az anyagnak az alapján most szövegezik az új fővárosi törvény nyers tervezetét, amely szeptemberben sorozatos ankétek elé kerül. Mint érdekességet említették fel- beavatott kormánypárti körökben, hogy a belügyminiszter kezdetben idegenkedett az ankétezés gondolatától. Az vo'lt az álláspontja, hogy az ankétezéssel csak ellaposítják a kérdést és a végeláthatatlan tanácskozásokon „a sok bába között elvész a gyer­mek“. Később azonban, — főként a büntetőjavaslat sorsán okulva — úgy döntött a belügyminiszter, hogy vala­mennyi érdekelt fél véleményét meghall­gatja. így azután a végleges szöveg megalkotására csak októberben kerülhet sor. — Az új fővárosi törvény egyébként 'lényeges változásokat fog eredményezni a főváros autonó­miájában. A legfeltűnőbb változási a törvényható­sági bizottság létszámiában lesz. amennyiben a belügyminiszter lényeges leszállítást ter­vez. Nem lehetetlen, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok létszáma mindössze százra fog redukálódni. Fontos intézkedéseket tartalmaz majd az új fővá­rosi törvény az összeférhetetlenségre vonatkozóan is. Ebbe a tekintetben olyan szigorú kautélákat állít majd föl az új törvény, hogy a legújabban is felme­rült példákhoz hasonló esetek teljes mértékben ki­küszöbölhetők lesznek. A belügyminiszter ugyanis szigorú és egészen világos, félre nem érthető és ki nem játszható rendelkezéseket óhajt e tekintetben is a javaslatba felvétetni. jcítovszKy belügyminiszter szeptemberben tartja meg a Hősi törvény revíziójáról szóló nnRétot A belügyminiszter ant összes érdekelt feleket megakarja hallgatni — A törvény- hatósági bizottság tagszámának erős leszállítását tervezik — Szigorú intéz­kedések az összeférhetetlenségre vonatkozólag I

Next

/
Thumbnails
Contents