Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1927-07-20 / 29. szám

2 Budapest, 1927 július 20. Az amerikaiak üzletet akartak csinálni Budapest szemetének elégetéséből Egy amerikai pénzcsoport ingyen akarta felépíteni a szemétégetőt és ellen­értékűi óriási értékű területet kért — A főváros érdemleges tárgyalásba sem bocsátkozott az ajánlattevőkkel Tizenöt esztendeje foglalkaztatja a főváros ve­zetőségét a házi szemét feldolgozásának., hovafor- dításánák problémája. Ötödik esztendeje, hogy év- ről-évre beállítják a költségvetésbe a kísérleti szemétégető telep felállításának költségeit — és évről-évre annak rendje és módja szerint törlik is. Ennek oka való­színűleg az, hogy a város vezetői között — úgy látszik — még mindig akadnak, akik nem méltá­nyolják kellően ennek a nagyfontosságú és a mil­liós város életébe vágó problémának égető szük­ségét. így történt az idén is. s így természetesen ebben az évben is elmarad a kísérleti telei) felállí­tása. A köztisztasági és közegészségi ügyosztály elismerésre méltó makacssággal az 1928. évi költség- vetésbe újból beillesztette erre a célra a szükséges összeget, de szerepel a szemétégető a beruházási Pro­gramm második ciklusában is. ha ugyan időközben megint nem törlik. Amíg azonban a szemétégető sürgősségét^ és fontosságát a budapesti adminisztráció ilyenmódon méltányolja, addig egészen váratlanul fölneszeitek az idegen, messze földről való pénzemberek. Ezeknél nyilván nem az játszik szerepet, hogy mire van szük­sége Budapestnek, hanem üzletet látnak a dologban. A közelmúltban ugyanis egy amerikai érdekeltség ajánlatot nyújtott be a fővároshoz. Az ajánlat szerint az amerikaiak hajlandók a budapesti szemétégető telepet Lágymányoson a leg­modernebb gépberendezéssel teljesen ingyen felépí­teni és nyomban a főváros rendelkezésére bocsátani azzal a feltétellel, ha a főváros átengedi a tulajdonjogát annak a területnek, amelyet a lágymányosi Duna- ágból. a tervek szerint a szemétégetőben termelt salakkal fel akarnak tölteni, s hasz­nálhatóvá akarnak tenni. A látszólag kedvező ajánlatnak ez a feltétele azon­ban olyan súlyos, hogy még érdemleges tárgyalásba sem bocsátkozhattak az ajánlattevőkkel. Egy olyan telep létesítése ugyanis, amely Buda­pest napi szeméttermését el tudná égetni, a szakkö­rök számítása szerint mindössze 15 millió pengőbe kerülne. Ennél pedig sokkal értékesebb az a terület, amelyhez a főváros a lágymányosi holt Danaág fel­töltése révén annak idején jutni fog. Ez az óriási terület ugyanis a Műegyetem tőszomszédságában lesz, annak a Boráros-téri híd megnyitása után a város centrumába jut. illetve a „Nagy Budapest“ fejlődési irányának pólu­sában van, amit 15 millió pengőért elkótyavetyélni nem lehet. Budapestnek magának kell a szemétégető tele­pet megépíteni, annál inkább, mert az összes befek­tetés tíz év alatt amortizálja önmagát. Vass miniszter és a főváros egyetértenek abban, hogy hatalmas, modern, új vásárcsarnokot kell építeni Amíg a drágaság kérdésében az ankétozás fo­lyik, szinte magától megindult az árak lemorzsoló­dása. Nagy hatással volt ebben a tekintetben a bé­csi forradalmi megmozdulás, amely erőteljesen csök­kentette a magyarországi árakat. Tisztázni kell azon­ban azt a kérdést is. hogy ezzel csődöt mondott-e a népjóléti miniszter által összhívott ankét? Akik így állítják be a dolgot, természetesen hamisíta­nak, mert az ankétnak nem a pillanatnyi segítés volt a hivatása, hanem az. hogy bizonyos nagy kérdéseket oldjon meg. Ugyanazok, akik az ankétezés csődjéről beszélnek, egyben a fővárost is prügelkncibenak akarják meg­tenni. Ügy állítják be, mintha a főváros volna az oka a drágaságnak és mintha a főváros üzemei nem felelnének meg árszabályozó hivatásuknak. Sőt akadtak olyan lapok is, amelyek a legnagyobb lelki­nyugalommal leközliik a parlament üléséről szóló tudósítást és lap más helyén kijelentik, hogy Vass József és Bad János miniszterek „mai beszéde súlyos kritika volt a főváros jelenlegi vezetősége el­len.“ A miniszterek azonban ezt a súlyos kritikát el­felejtették elmondani, helyettük a lapok mondják el, hogy „a főváros mai vezetősége nem tudja megol­dani azokat a problémákat, amelyeknek megoldása kötelessége volna.“ A miniszteri megrovásokból te­hát egyetlen szó sem igaz, mindössze az történt, hogy Mayer János földművelésügyi miniszter tört ki egy uiságnyilatkozatban a főváros ellen, ami ter­mészetes is. hiszen a földművelésügyi miniszter min­denkor a mezőgazdaság védő-fiskálisa, akinek köte­lessége a maga híveit minél szebb színben bemu­tatni. Bad János miniszter a fővárosról nem is szólott, , A Szent István hét kiállításai. Vas, Gép és Háztartási Ipari Kiállítás I. Nemzetközi Reklám Kiállítás Olcsó polgári bútor bemutató Városligeti tpgresarnok-Fővárosi Csarnok Augusztus 18—szeptember 15 A LISKA BÉLA Budapest, oki, mérnök, építőmester mSp2* Vass József helyettes miniszterelnök pedig azt fej­tegette, hogy valahogyan az élelmiszernagykéreskedöket és a terme­lőket kellene közvetlenül érintkezésbe hozni egy hatalmas piacon. De mikor lesz a főváros abban a helyzetben, — mon­dotta Vass miniszter, •— hogy egy 1400 négyzetmé­ternyi területet kisajátítson a vásárcsarnok környé­kén erre a célra. Vass miniszternek ezeket a szavait aligha lehet a főváros megrovásának nevezni. Kide­rül a miniszternek a főváros iránt való jóindulata abból a nyilatkozatából is. amelyet a drágasági ankét után a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt mon­dott: # . — Megállapítottuk, hogy a főváros központi vá­sárcsarnokának mai elhelyezése nagyon rossz, amit különben maguk a főváros kiküldöttei is elismertek és hangsúlyoztak. Éppen ezért nagyszabású vásárcsarnokot kell építeni, amely minden tekintetben lehetővé teszi a főváros ellátásának zavartalan lebonyolítá­sát és minden európai igényt kielégítő mó- • dón épül fel. Hogy milyen módon építsük meg ezt a központi vásárcsarnokot, arra nézve ma még nem tudok kész tervvel előállani, az azonban bizonyos, hogy ezzel a problémával foglalkozni kell. hogy ez a kérdés már nem lehet vita tárgya. Az ankéten az a véle­mény alakult ki, hogy olyan vásárcsarnokra van szükség, amely­nek nagyobb vasúti vágányhálózata van. hogy úgy a behozatal, mint a kivitel köny- nyebben legyen lebonyolítható, sőt hogy az új vásárcsarnokból lehessen Bécs felé irányítani élelmiszerkivitelünket. Régi Programm az is. hogy a Danaparton lévő pia­cokat. közraktárakat és az elevátort mai helyéről el­helyezzük. mert ma úgyszólván teljesen elzárta a Boráros tér felé a szabad közlekedést és akadálya a főváros fejlődésének is. Ezt a kérdést is sürgő­sen meg kell oldani. Az ankéten különben a főváros képviselői is kö­rülbelül ugyanazon az állásponton voltak, mint Vass miniszter. Vájná Ede tanácsnok hangsúlyozta, hogy Budapest székesfőváros akadálytalan és egyen­letes élelmezéséhez sokban hozzájárulna, ha meg­valósíthatná azt az 1911-ben felmerült tervet, amely az élelmiszernagykereskedelmet megfelelő árusító­helyhez akarja juttatni. E terv abból áll. hogy az élelmiszernagykereskedök részére hatal­mas külön csarnokot létesítenének, a mar­ha- és sertésvágóhidak között elterülő terü­leten. A modern, világvárosi mintára alkotott csarnok mel­lett azután a mai központi csarnok kerületi csar­nokká degradálódna. RAGACSNÉLKÜLÍ szab. A.® wecsTtetök: HmstSomogh BÜDAPE5T-VI-FEMGEPÁNUS.. Csonka Ferenc volt királyi mérnök magas-, mély- és víz­építő vállalat ~ építési anyagkereskedő \ Saját lakatos, bádogos, asztalos és vízvezetékszerelő üzem Budapest, i, Baranyai-u. 29 Telefon: J. 458-17és], 391-84^ JQ Epiilet-köfaragó, márványbwrkoló munkák, síremlékek és mauzóleumok készítése Gyulai Bernét építőmester, kőfaragó Telefon : J. 358-94. Iroda : Budapest, Vili., Fiumei-it 2. Telep: Budapest, VI , Hajtsár-út I7I. Aranyéremmel kitüntetve ! Aranyéremmel kitüntetve ! FILL ÉS BARTUSKA laboratórium felszerelési és üvegtechnikai ipar Budapest, I., Horthy Miklós-út 6 . Tel.: J. 335-10 I | B UDAPESTI KŐGYÁR (HÄMMERLE) szállít műkő készítéshez darát minden színben. Vállal mindenféle műkőmunkát. — Telefon: Lipót 906—37. Budapest, V., Visegrádi ucca 65. sz. I Q7P1ÍFI V QÁNnnR épület-bútor és 0£.k.l\LLI OMIlUUn KEMENYFAKERESKEDÖ BUDAPEST, IX., PAPAY ISTVAN-UT 4. Telefon: J. 395-75. POflM ARTHUR HAT. ENG. ELEKTROTECHNIKAI VÁLLALKOZÓ Telefon: 48-59 BUDAPEST, IV., VÁCI UCCA 21 KOSZORÚ IMRE Épület, portál és bútorasztalos Budapest, IX., Páva ucca 24. Telefon: József 342-83. SZOeS 3HÍ10S Ä Villanyszerelések Kerékpárok, motorok és varrógépek eladása és mindennemű javítások eszközlése Telefon: József 340—12 Épület- AÁ §§ stes ajiö, o Agricola Építési-anyag vállal bloß“ 04 Budapest, VI., Václ-út 15. dl Telefon : T. 138—05 1 | FELVONO,PAR Handlovits >■ I ■ Budapest Vili, Szentkirályi ' tt ■■ 1 1 ■ ucca 35. Telefon J.409-V2 CS HOTT)Cilit UPí/ uj BUDAPEST # * ALAPlTTATOTT : 1895 TELEFON : T. 105-46 VI., Vilmos császár-út 1. Anker-kSz 2. Viaszosvászon LINOLEUM Gummiáruk SOMOGYI SOMA köfaragómester ALAPÍTTATOTT 1867-IK ÉJVBEN Budapest, Vili., Fiumei-út 9 SfkeÄ?ÄB“ kőfaragómunkák készítést \

Next

/
Thumbnails
Contents