Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-07-06 / 27. szám
2 Budapest, 1927 július 6. zárszámadási felesleget. Ha viszont ez így volna, akkor ez a zárszámadás szomorú bizonyítvány lenne a főváros vezetőségére nézve. Aminthogy a pénztári felesleg magában is azt mutatja. hogy egészen irreális költségvetési előirányzatot készített a tanács a főváros gazdálkodásáról Lehet ugyan a költségvetési feleslegnél nagyobb a zárszámadási felesleg, de a többletnek a két feles- les. között nem szabad olyan horribilisnek lennie, mint az adott esetben — A gyakorlati élet éppen az ellenkezőjét bizonyítja, tudniillik azt, hogy a költségvetési feleslegnél kisebb a zárszámadási felesleg, amely sokkal kedvezőbb megítélés alá esik egy autonóm testület gazdálkodásában, ahol nem lehet cél a tőkegyűjtés. Én a nagy felesleget nem annak tulajdonítom, hogy a főváros egyes bevételi forrásainak várható hozamát a vezetőség nem irányozta elő a maga teljességében. Tudatosan zárszámadási feleslegre évitette fel a költségvetési előirányzatot. — Ha ez valóban így van, akkor a főváros közönségének feljaidulása a villany, a közlekedés és a gáz drágasága miatt — több. mint jogos. — Ez a teljesen hibás előirányzati rendszer egyébként legújabban az autonom testületeknél szinte gyakorlatszámba megy. ami csak úgy történhetett meg. hogy a bírálatra hivatottak, de maga a közönség sem gondolkodik mélyebben a feleslegeknek a gazdálkodás takarékosságira gyakorolt káros hatásáról. — Az olyan önkormányzati testület háztartásában, amelynél a költségvetéssel szemben nagy feleslegek jelentkeznek a zárszámadásban, hibának kell lennie a gazdálkodás irányításában. Ez a felesleg egyáltalában nem bizonyítja a gazdálkodás vezetésének okszerűségét és különösen nem bizonyítja azt, hogy a bevételek felhasználása tekintetében takarékosan jártak volna el. A feleslegek ugyanis egy külön gazdálkodást tesznek lehetővé — a költségvetésre épített gazdálkodás mellett, — mert ahol olyan nagy zárszámadás! felesleg jelentkezik, mint a fővárosnál, ett valójában még nagyobb felesleg lett volna, de a felesleg előre tudott kimunkálása takaró arra. hogy a nagy felesleg egy részét a végrehajtó szerv elkölthesse. felhatalmazás nélkül a saját belátása szerint, a költségvetésben megjelölt cél mellett más célra. — Én csak annyit mondhatok konklúzióként sokesztendős tapasztalatom alapján, hogy maradjunk mi meg a régi jól bevált rendszer mellett, amely kötelezővé teszi az autonómiáknak, hogy minden várható bevételüket és minden várható kiadásukat reálisan számbavegyók a költségvetés összeállításánál, gazdálkodásukban pedig szorosan a költségvetéshez tartsák magukat, amit az adózópolgárság alkotmányunk alapján joggal elvárhat. fi Gyöngyös*! Köszénüűnya Kisebbségi részvényesei évenként több milliárdos nemzeti njándékot Kapnak a fővárostól Az Egységes Községi Polgári Párt állásfoglalása az üzemek dolgában Az Egységes Községi Polgári Párt hétfőn este előbb Kozma Jenő, majd Gaár Vilmos elnöklete alatt értekezletet tartott, amelyen jelen voltak: Kozma Jenő, Gaár Vilmos, Káillay Tibor, Scheuer Róbert, Andréka Károly, Ugrón Gábor, Becsey Antal, Ziegler Géza, Holtzer Nándor, Rásó Lajos, Diniek Vidor. bibit hi Horváth János, Horváth (IV) Károly, Harrer Ferenc, Glücksthal Samu. Bódy Tivadar, Morvay Zsigmod. Zsiross István, Wellisch Andor, Dósa Ottó, Bittner János, Battenberg Lajos, Bayer Antal, Grosch Károly, Bohn József, Usetty Béla és mások. A napirenden a szerdai közgyűlés tárgysorozata szerepelt. Az értekezleten elsősorban Glücksthal Samu, a közgyűlés által kiküldött 12-es bizottság részéről készített üzemi jelentéssel foglalkozott. Ez a bizottság megvizsgálta a székesfőváros tulajdonában levő üzemek egyrészét és vizsgálata eredményében megállapította, hogy melyek azok az üzemek, amelyek nem fejtenek ki közérdekű működést, tehát megszüntetendők, továbbá felsorolta azokat az üzemeket, amelyek más üzemekbe beolvasztandók és végül azokat, amelyek részint monopolisztikus jellegüknél, részben pedig közérdekű voltuknál fogva íentartandók. Ez volt a bizottság működésének egyik eredménye. A másik feladatát a bizottság, amely a fentartandó üzemek organizációjának megállapítását célozza, az idő rövidsége miatt nem hajtotta végre. Ennek az organizációnak a megszervezése az őszre marad, de még ebben az évben feltétlenül befejezést nyer, Glücksthal sorban felsorolta az egyes üzemeket és megmagyarázta, hogy miért kellett azoknak egyrészét beszüntetni, másokat pedig ökonomikus okokból más üzemekbe beolvasztani. Megemlíti, hogy a Gyöngyösvidéki Köszénbánya r.-t.-ra vonatkozólag a bizottság halasztó indítványt terjeszt a közgyűlés elé. Minthogy ez az üzem nagy veszteséggel jár. a főváros még ezév- ben eladni fogja, vagy pedig megszünteti. Glücksthal előadását az értekezlet helyesléssel fogadta, majd vita indult meg fölötte. Bittner János az üzemi jelentéssel szemben azt hangsúlyozza, hogy a felsoroltakon kívül más üzemeket is meg kellene szüntetni, olyanokat, amelyekSsent István hét kiállításai. Vas, Gép és Háztartási Ipari Kiállítás I. Nemzetközi Reklám Kiállítás Olcsó polgári bútor bemutató Városligeti Ipnrcsornok-Fővárosi Csarnok k Augusztus 18—szeptember 15 FITTLER SÁNDOR I MODERN GÉPEKKEL VILLANYERŐRE BERENDEZETT ORGONA ÉS HARMONIUM GYÁRA Pesterzsébet, Határ-út 20 * nek fentartása a kereskedelmet és az ipart sérti, jj Ezek közé sorolja a faárugyárat, a szappanüzemet, 1 a zöldségüzemet, továbbá az élelmiszerüzemre vonatkozólag az az álláspontja, hogy azt szövetkezeti alapon a húsiparosoknak kellene átadni. Scheuer Róbert kifejti, hogy az üzemek organizációjánál majd meg lehet oldani azokat a kérdéseket, amelyek az üzemek terjeszkedését, illetve azoknak káros hatását a magánvállalatokra kiküszöböli. Az az álláspontja, hogy a fuvarteiepet a köztisztasági hivatalba kell beolvasztani. mert a fuvartelep működésének 90%-át a köztisztasági hivatal veszi igénybe. A beolvasztással meg lehetne takarítani a fuvartelep óriási adminisztrációs költségeit. A faárugyárról az a véleménye, hogy az szintén megszüntetendő. Horváth Károly erősen kikelt a kenyérgyár ellen, amelyet feltétlenül leépítendőnek tart. Rdsó Lajos különösen azt sérelmezi, hogy a főváros a Gyöngvösvidéki Köszénbányá- nak a deficit fedezésére évenkint sok mil- liárdra rugó kölcsönt ad. holott csak a részvénytársulat 51 százaléka van a birtokában, tehát a részvényeseknek 49 százaléka valóságos nemzeti ajándékot kap a fővárostól. Szerinte a fővárosnak feltétlenül meg kell válnia a bányából való részesedéstől. A fővárosnak csak olyan részvénytársulatban szabad részesednie, amelynek részvényei 100%-ig tulajdonában vannak. Utána még felszólaltak Usetty Béla, Bccsey Antal, majd Gaár Vilmos összegezte az elmondottakat és az ülést 9 órakor berekesztette. Budapest letöri a textil- karte! árdiktaturáját A főváros a szállítandó posztóra új versenytárgyalást hirdet Mint ismeretes, a textilkartel magatartása miatt a főváros tanácsa megsemmisítette a legutóbbi posztószállítási versenytárgyalást és felirt a kereskedelmi miniszterhez, engedje meg, hogy külföldi gyárakat és cégeket is felszólítsanak az új textilszállítási versenytárgyaláson való részvételre. A kereskedelmi miniszter már leküldte válaszát a városházára és leiratában közölte, hogy eddig sem volt akadálya a külföldi cégek részvételének a főváros nyilvános versenytárgyalásain. A közszállítási szabályzat ugyanis csak azt írja elő, hogy külföldi árucikkek csak a kereskedelemügyi miniszter előzetes hozzájárulása alapján szerezhetők be. Azt azonban nem tiltja, hogy külföldiek pályázhassanak. Most sem lát tehát a kereskedelmi miniszter semmi akadályt arra, hogy a külföld textilgyárai a főváros új posztószállítási versenytárgyalásán ajánlataikkal résztvehessenek és amennyiben árban és minőségben előnyösebb ajánlatot nyújtanak be. azokat a főváros elfogadhatja. A megrendelés engedélyezését azonban a kereskedelemügyi miniszter továbbra is magának tartja fenn. A városházán remélik, hogy az új versenytárgyaláson a posztókartel már legalább 20—25 százalékkal olcsóbb árakon fog részt venni. RAGACSNÉLKÜLÍ szab. WECbTETÖK volt királyi mérnök r Csonka Foronc maa^~, m&y- & 1 v^víinu s / / ^ éRrtő vánalal [ **'"—*" építési anyagkereskedő | Saját lakatos, bádogos, asztalos és vízvezetékszerelő üzem Budapest, /., Ba anyai-u. 29 ^ ____________Telefon : J. 458-17 és J. 391-84 J SZ ÉKELY SÁNDOR KEMENYFAKERESKEDÖ BUDAPEST, IX., PAPAY ISTVÁN-UT 4. Telefon J. 395- 75 SOflM ARTHUR HAT. ENG. ELEKTROTECHNIKAI VÁLLALKOZÓ Telefon : 48-59 BUDAPEST, IV., VÁCI UCCA 2I KOSZORÚ IMRE Épület, portál és bútorasztalos Budapest, IX., Páva ucca 24. Telefon: József 342-83. szőes sőnos bä.z Villanyszerelések Kerékpárok, motorok és varrógépek eladása és mindennemű javítások eszközlése Telefon: József 340—12 MOHAROS JANOS épület- és díszmü bádogos, gőz-, légszesz-, vízvezeték- és csatornázási vállalata Budapest, IX., Telepi-u. 27 Telefon: József 413-20 Épületasztalosajtó, ablak állandó raktár Agricola Építési-anyag vállalat Budapest, VI., Váci-út 15. Telefon : T. 138—05 SZEIDL KÁROLYI ércöntő gyára I., Alkotás ucca 9. (Déli vasúinál) semiili ISTVÁN épület-bádogos, légszesz- és vizvezetékberentlezö Budapest, I., Krisztina-körút 79 Telefon: K. 5023A f II CT I f| f? 7 I n elektrotechnikai és műszaki vállalat U J 1 L M J L L U BUDAPEST, Vili., BÉKÉS UCCA 1. SZ. (Omnia mozgóval szemben) mmiwi Telefon : József 350—18 Elektromos világítás, motorikus és gyengeáramú berendezések szerelése. Szerelési anyagok és égők raktáron. * * ALAPlTTATOTT : 1895 TELEFON : T. 105-46 VI«, Vilmos császár-út 1. Anker-köz 2. Viaszosvászon LINOLEUM Gummiáruk SOMOGYI SOMA kőfaragómester ALAPlTTATOTT 1867-IK ÉJVBEN Budapest, Vili., Fiumei-út 9 SS'Ä“ kőfaragómunkák kiütését
