Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-07-06 / 27. szám
Budapest, 1927 július 6. 3 Döntött a kislakásépitési híteltúilépések vizsgálóbizottsága Kimondotta a bizottság, hogy a kislakásépítkezésnél mindazok a szabálytalanságok éppúgy, sőt még fokozottabb mértékben megvoltak, mint amelyeket a Szent Gellért-fürdő építkezésénél megállapítottak — „Rendelje el a közgyűlés az építkezéseknél a pontos hitelnyilvántartást“ A pénzügyi bizottság, amikor kiderült, hogy a törvényhatósági bizottság engedélye nélkül az 1926. évi kislakásépítkezéseknél is 52.2 milliárddal többet költöttek, mint amennyire tervezték az építkezéseket, külön vizsgálóbizottságot delegált. Ennek a bízott- | ságnak tagjai voltak Bittner János, Éber Antab Harrer Eerenc, Erdős Antal, Karok Kristóf és Lipthay Lajos. A bizottság a legrészletesebben átvizsgálta az építkezés egész anyagát, a költségvetéseket,^ a terveket, a kifizetéseket, azonkívül többízbei^ részletes felvilágosításokat kért Buzáth János alpolgármestertől és Liber Endre tanácsnoktól. A bizottság utolsó ülését hétfőn tartották meg és egyhangú határozatot hoztak. A határozat nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a kislakásépítéseknél is megállapították a költségvetés jogsérelmére történt ugyanazon szabálytalanságokat, 1 amelyek a Széchenyi- és Gellért-fiirdő építkezésénél felmerültek. Hangsúlyozza a jelentés, hogy ezek a szabálytalanságok a kislakások építése esetében még fokozottabb mértékben fordultak elő. Szigorúbb megtorló intézkedések helyett bölcs mérséklettel megelégszik a vizsgálóbizottság egy a jövőre szóló preventív javaslattal: szigorú és az építésvezetőségtől független hitelnyilvántartást kíván az összes építkezésnél. A vizsgálóbizottság határozata A vizsgálóbizottság szószerinti határozata, amelyet a közgyűlés elé terjeszt, a következő: Az 1926. évi ki'slaikásépítkezésnél mindazok 1 a, 'szabálytalanságok — elsősorban a költség- vetésiog megsértése — és mindazok a hibák, 1 A közeli napokban Budapest közlekedését új intézménnyel, egy. bár szűkre szabott éjszakai közlekedési eszközzel, a síneken járó motorossal gazdagítják. Budapesten. éjjel egy órakor megszűnik minden közlekedés. Se villamos, se autóbusz nincsen és akinek nem jut pénze drágább közlekedési eszközre, mint például az éjszakai munkásoknak, az nekivághat gyalog az éjszakának. A villamos párórás éjszakai üzemzárlatára a szakemberek véleménye szerint okvetlenül szükség van. hogy az áramfejlesztő gépeket karban lehessen tartani, továbbá, hogy a felső vezetéket és a vágányhálózatot ki lehessen javítani. Ezért határozta el a BSzKRT, hogy az éjszakai közlekedés problémáját érdekes újítással, síneken járó motoros kocsikkal próbálja megoldani. A kelenföldi főműhelyben készen áll öt darab sárgára fényezett vadonatüf motoroskocsi. A külsőjük teljesen egyezik a villamoskocsikéval, a különbség csak az. hogy benzinmotor hajtja és hogy a kocsi tetején erős védőszerkezet van felszerelve az elektromos áram ellen.. A kocsikban huszonnégy ülőhely és nyolc állóheív van. tehát összesen mindegyik kocsiban harmincketten férnek el. A legközelebbi napokban már megtartják a mű- tanrendőri bejárást és valószínűleg már a jövő héten megindul az éjjeli forgalom. amelyről Patz Sándor, a BSzKRT forgalmi igazgatója a következőket mondta el a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Az éjszakai két-kétésfél órás üzemzárlatra technikai okokból okvetlenül szükség van. Hogy tehát a sokat sürgetett éjszakai forgalmat mégis megteremthessük, motorosokat építtettünk, amelyek teljesen pótolják a villamosjáratot. Ilyen kocsi egyelőre próbaképpen öt darab készült. Az éjszakai járatok elsősorban az éjszaka dolgozó munkások érdekeit szolgálják, akik a messze perifériákon laknak és csak éjszaka két óra után indulhatnak haza. — Azt, hogy melyik vonalakon indulnak meg a járatok, a közlekedési bizottság fogja legközelebb megállapítani. Valószínű azonban, hogy elsősorban Kisoest-Szentlörinc. Pesterzsébet és Ujpest-Rákospalota felé megy maid az éjszakai motoros. Minthogy azonban éjszaka minden viszonylatban elég egy-egy kocsi, meg van a lehetősége annak is. hogy a város belső területén is létesítünk egy körforgalmi járatot, amely a legforgalmasabb útvonalakat érintené. Érdeklődésünkre megtudtuk, hogy ezek a város belterületére tervezett éjszakai járatok a bécsi Rundbahn-Linie-k mintájára a Keleti pályaudvartól indulnának a Rákóczi úton, Erzsébet-hídon át a Délivasútig. onnan a Margit-hídon át a Nyugati pályaudvarig, majd a Nagykörúton át a Boráros térig haladnának. Egy másik reláció volna, amely Óbuda, Berlini tér. Vilmos császár út, Muzeum körút. Ferenc József-híd. Gellért tér, Horthy Miklós út és Kelenföld között közlekedne ingaszeriíen. — Hogy a perifériális éjjeli járatok. — folytatja Patz igazgató, — a Rókustól, illetve a Berlini tértől, vagy mindegyik mint centrumból, a városházától, illetőleg a Károly-köruti kitérőtől indulna-e, azt a közlekedési bizottság dönti el. — Hogy hogyan válnak be az új motorosok, milyen lesz az éjszakai járatok keresettsége, előre bajosan lehet megmondani. Egyelőre azt hisszük, hogy a periferiáiis vonalakon elég lesz egy-egy járat negyed- hármos. vagy félhármas indulással. Ha nagyobb lesz a kelendősége, akkor még egy járatot indítunk. A motorosokkal különben az éjszakai járatokon kívül a forgalom biztonságát is fokozni, @a®itit©nÉá motorkerékpár abroncs A Conti Block motorkerékpárabroncs megaka- aalyozza a motorkerékpár veszedelmes csuszá- ? a?yaru^al°kban és nedves utakon. Futó- feluletenek különösen célszerű profilirozás a legmesszebbmenő védelmet nyújtja csúszás ellen, amit gummi egyáltalán nyújthat. Az ideális motorkerékpárgumml. A Continental gummisarok rppen olyan, mint a Continental gummlabronos, szilárdítani akarjuk. Ha például valami súlyosabb üzemzavar áll be valamelyik útvonalon, akkor ideiglenesen fenn lehet a forgalmat tartani ezekkel a motorosokkal. Végül pedig alkalmi járatokra is felhasználjuk maid a motoros kocsikat. Pályázati hirdetmény Budapest székesfőváros tanácsa nyilvános pályázatot hirdetett a „Ferenc József koronázási jubileumi díj“ alapítvány rendelkezésére álló 1926. évi szobrászmüvészeti díjára. Az 1927. évi április hó 22-én lejárt pályázati határidőig beérkezett pályázatok csekély száma arra mutatott, hogy a pályázatról a művészek egy része nem szerzett tudomást, miért is a bíráló bizottság a pályázatnak újból való kiírását határozta el. A tanács ehhez képest újból pályázatot hirdet a Ferenc József koronázási jubileumi alapítvány 1926. évi szobrászművészed díjára, az alábbi feltételek mellett. A 794/1903. kgy. számú alapító okirat rendelkezései szerint a székesfőváros az alapítványi juta^ lomdíjakkal nem a beivégzett tehetségeket akarja megkoszorúzni, hanem támogatni kívánja azokat, akik a magyar festőművészet és szobrászművészet terén rátermettségüknek már nyilvánvaló jelét adták, akikről méltán feltehető, hogy ezzel az anyagi támogatással tehetségüket, képességeiket és isme-, retieiket még inkább iki fogják fejleszteni s ezáltal a magyar művészet felvirágoztatását fogják elősegíteni. Az alapító okiratnak a festő- és szobrászmüvészeti díjra vonatkozó rendelkezései a következők: 1. Az alapítványi díj minden öt év második, harmadik, negyedik és ötödik esztendejében (tehát évenként; minden ötödik év kihagyásával) kerül odaítélés alá. 2. Ez a díj 40 évesnél fiatalabb, olyan festők és szobrászművészek jutalmazására való, akik művészi képességüknek, önálló becsű alkotásokra való hivatottságuknak már kétségtelen jeleit adták és művészi tanulmányaikat külföldön akarják kiegészíteni. 3. A díjat ugyanaz a művész csak egy évre kaphatja és pedig váltakozva festők és szobrászok. A jubileumdíj élvezetében levő művész a bíráióbizott- ságnak.az általa bemutatott s a főváros tulajdonába átmenő kész mű alapján hozandó újabb határozatával a díjat kivételesen még egy évre elnyerheti. 4. A székesfőváros tanácsához benyújtandó pályaművek lehetnek kész festmények és vázlatok, nemkülönben kész szoborművek vagy azok vázlat- mintái. A pályázók tárgyukat szabadon választják. Folyamodásukkal a pályázók tartoznak bemutatni születési bizonyítványukat, az addig való kiképzésükről szóló okiratot, részletes írásbeli előadását jövendő tanulmányaik, céljaik, szándékuk, terveiknek. 5. A díjat a jutalmazott félévi előleges részletekben a képzőművészeti bizottság elnöke által látta- mozott nyugtára kapja meg. Az év végén tartozik a pályanyertes művész valamely vázlat, avagy műtárgy bemutatásával munkásságát igazolni, amely vázlat vagy műtárgy a főváros tulajdonában megmarad. A pályázat alá bocsátott alapítványi díjakat a főváros törvényhatósági bizottságának közgyüülése áital alapítandó bírálóbizottságok ítélik oda. Az alapítványi díjakban csak magyar állam-, polgárok részesíthetők. . Ha a pályázók között a bírálóbizottság a díjra érdemest nem talál, a ki nem adott díjra a következő évben újabb külön pályázat hirdetendő. A tanács ezeknek a díjaknak összegét egyenként 1600 pengőben állapítja meg. Az alapító oklevél közölt 2. pontja alapján a bíráló bizottság csak olyan pályázók pályázatát fogja tekintetbe venni, akik az 1921. óta nyilvános művészeti kiállításon már részt vettek. Nyilvános kiállításnak tekintendők elsősorban a Műcsarnok, a Nemzeti Szalon, az Ernszt múzeum és a főiskolák kiállításai, minden más kiállítás felől — abból a szempontból, hogy az a pályázat feltételeinek megfelel-e — a tanács dönt esetről-esetre. A kiállításon való részvétel hivatalos katalógussal, vagy a rendezőség okmányával igazolandó. Akik a felsorolt alapítványi díjakra igényt tartanak, erre vonatkozó kérvényüket az alapító okiratban kikötött feltételeket igazoló hiteles okmányaikkal felszerelve, legkésőbb 1927 szeptember 20-án déli 12 óráig nyújtsák be a tanács segédhivatalához (Központi városháza I. em. 114.). Az elsőízben kiírt pályázatra elfogadott kérvényeiket a tanács az újabb pályázaton is elfogadottnak tekinti. A megjelölt határidőn túl beérkező kérvényeket a tanács minden további tárgyalás nélkül hivatalból visszaadja. A pályázók, kiknek pályázatait a tanács a pályázati feltételek fenforgásának hiánya miatt nem utasította vissza, műveiket (legfeljebb hármat) tartoznak a Nemzeti Szalonba később külön közlendő időben beküldeni, ahol azok nyilvános kiállításra kerülnek. A pályázati kérlemek elbírálása a beküldött művek alapján történik. Kelt Budapesten, a székesfőváros tanácsának 1927. évi június hó 15. napján tartott tanácsülésében. Buzáth alpolgármester amelyek a Szent Gellért fürdő építkezésénél megállapíttaittak, nevezetesen: a hitelkereteknek részletes tervek és részletes költségvetés nélkül való megszavaztatása, a póthiteleknek csak utólagos kérése, a munkáknak részletes kiviteli tervek és részletes költségvetés nélküli kiadása, a gazdálkodásban követendő hiánya, épúgy, sót még fokozottabb mértékben megvoltak. Minthogy azonban — e tekintetben a Szent Gellért fürdő építkezési hiteltúllépések felülvizsgálatára kiküldött albizottság kritikáját és a, Indák jövőre való kiküszöbölésére vonatkozó javaslatát —- a Szent Gellért fürdővel kapcsolatban már megtette, s ezekhez a közgyűlés hozzá is járult; minthogy továbbá az egyéni felelősség szempontjából a fegyelmi eljárás úgy az' önkormányzat, mint a felügyeleti hatóság részéről ez ügyiben folyamatban van, az adott esetiben, pótlólag csak a következő javaslattételre szorítkozunk : Rendelje el a közgyűlés az épíkezéseknél a pontos hitelnyilvántartást, még. pedig oly módon hogy a hitelnyilvántartó szerv az építkezést intéző ellenőrzendő szervtől teljesen független legyen. Az 52.2 milliard korona többletköltséget. — mindezektől eltekintve — miután már befejezett építkezésekről van szó, megszavazásra ajánlja a közgyűlésnek a vizsgálóbizottság. NéJ&ány nap mmmIvii megindulnak as éjszakai Éjfél két óra után indulnak a. motorosok a perifériáikra, de meg vau a lehetősége, hogy a városban és létesítenek egy körforgalmi járatot
