Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-06-01 / 22. szám
PYSÍ Tizenhatodik évfolyam Ara 40 fillér Budapest, 1927. június 1 22. szám rbiiiaíiiallioiiiDiiíaiiiDmaniaHíniiiaiiiáiiiaiiiDiiiiniiiPiiiai»auiaiuoiiiaii»oiiia»»aiiiauia»ianiBiiiqmci ELŐFIZETÉSI ARAK.: Fgésx évre 20 pengő (250.000 K) Félévre . . ÍO pengő (125.000 K? Állandóan : GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ Városi, poliiiKai és Köxgaxáasági ßetilap Felelő» »merlcesxíő: BACSÓ E.MIE Megfelenllc minden szerdán SxerKesxtöség és Kiadó fiivá tál: Budapest VI, Szív-ucca 18. szám PostataK. cseKK-számla 40.424 Teletonszdm : Téré» 137—15-u-L-L-_-_-------j--.-_-.--i -inj~inj—in----*rm~i----------1----------------------------- - ' mm»****» " ■ -VAs^.A hajnali aláírás, amikor csütörtökre virradóban Sipőcz Jenő, Budapest polgármestere és Mr. Fisher, a Banker's Trust Co. teljhatalmú megbízottja, véglegesen megkötötték a 20 millió dolláros kölcsönszerződést, erősen szimbó- likus jelentőségű. A főváros házinyomdájának eddig nem sok dolga volt a „dollárjelek“-kel és ez a körülmény hosszúra nyújtotta a szerződés kiszedését, előállítását. Hajnal lett és amikor a polgármester hazafelé ment autóján, a híres-neves Boráros tanácsnokról elnevezett tér felől derengés köszöntötte. Vájjon eszébe jutott-e, hogy ez a fizikai tünemény szim- bólisztikus jelentőségű? Eszébe jutott-e, hogy a nyomdai munka késlekedése véletlenül a — hajnalhasadásig nyújtotta ki a nevezetes aktust, a 20 millió dolláros szerződés aláírását, amelyet csak néhány perccel eiobb végzett el. Budapest minden polgárának éreznie kell ezt a szimbolikus jelentőseget. Lz a hajnali aláírás mindenekelőtt beiejezte a nagy kölcsön ügyét. Ä hónapokon ul loiyt largyaiasok. a ikoucson ménéit és kölcsön ellen lelvonuit érvek, a világ bankárjainak pályázó tömege, a nat százalékos és a hat és tél százalékos kamatozás körül való nagy töprengés, ettől az órától kezuve minü a múlté, valamenyi csak emlék már. Be nemcsak ennyit jelentett a csütörtökön hajnai- oan történt szerzodésaiáiras. Zárókő volt ez az utoiso tíz esztendő után, amely a tétovázás, az óva- koaas. az önkéntes és kényszerű tétlenség, a meg- öenuottság, a leromlottság évtizede vort. Az aláírás aktusától, az áldozoesütörtóki hajnaltól kezdve Bu- uapest, miután az utolsó két esztendőben eltakarította a romokat, megindul, ha nem is az alkotások, ue a javítások, a reparáciok útján, amelyeknek meg keli előznie az immár közeifekvö hatalmas fejlődést. Lezárult ezzel az a korszak, amely nem termeit egyebet, csak jelszavakat és a jelszavak tömegéből csak egyetlen egy akadt olyan, amely íme. éppen az áldozócsütörtöki hajnalon élő valósággá lett: az alkotómunka jelszava. A csütörtöki hajnalhasadás tehát igaz valójában annak a nagy gondolatnak az ünnepe volt, amelyet Ripka Ferenc töpolgarmester vetett bele Budapest köztudatába. A mag, amelyet az első órában vetett el, amikor betette lábát a Váci uccai újvárosházára, íme, sudárba szóikként. Jött és megmutatta az utat, amelyen Budapest becsületes, doigozo polgársága megtalálja azt a boldogulást, amely a nagy és virágzó Budapesthez vezet. A béke és az alkotómunka gondolatát, amelyet Ripka Ferenc mint egy szál ember kezdett hirdetni évekkel ezelőtt, Budapest polgárságának nagy tömegei mohón szívták magukba. Elérkeztünk a megvalósuláshoz. Ma, még csak a kapukat nyitogatjuk. A kapukat, amelyek a nagy, a boldog, a hatalmasan fejlődő világváros felé vezetnek. A húszmilió dollár egy város életében csak első segély lehet. Csak arra való, hogy kötszer jusson a vérző sebekre, foLt jusson a kiszakadt gúnyára, olaj a berozsdásodott gépezetekbe. Mindez azonban munkát és ismét munkát ad, kenyeret azoknak, akik eddig nélkülöztek, életet az iparnak, kereskedelemnek, jobb falatot a város minden polgárának. A Programm, amelyet a főváros kitűzhetett a maga számára, hogy a húszmillió dollár kereteiben megvalósítson, természetes, csak nagyon szűkös. Lakást adunk a hajléktalanoknak, megjavítjuk a világítást, tökéletesebbé tesszük az intézményeket, amelyek az élelmicikkeket juttatják hozzánk, végét szakítunk a vízmizériának és vagy félszáz autóbusszal fellendítjük a pesti ucca forgalmát. Ez az egész, nincs tovább. Nem kerül egy fillér olyan célra, amivel a várost szépítenénk,; vagy amivel a luxust szolgálnánk: csak az élet legelemibb szükségleteit elégítjük ki. Mégis azt kell mondanunk, hogy történelmi jelentőségű fordulathoz értünk el Budapest életében. Mert ismételjük, nemcsak arról van szó, hogy megjavítjuk a legszükségesebb szükségleteink kielégítését, hanem arról, hogy megkezdődik az alkotómunka, amely egy város számára magát az életet jelenti. Budapest polgársága tudja és érzi, hogy ez a nagyjelentőségű fordulat annak az atmoszférának a győzelme, amelyet a társadalmi béke és az alkotómunka hirdetői teremtettek meg a főváros számára. Nem lehet ma elmenni ennek megállapítása alkalmával szótlanul Ripka Ferenc főpolgármester érdemei mellett. Fölöslegesek azonban az ünneplő szavak, mert Budapest egész polgársága hálásan emlékezik arra, hogy Ripka Ferenc száműzte a városházáról a politikát, csöndes, szisztematikus munkával megteremtette a legellentétesebb politikai pártok szoros együttmüködéA Fővárosi Hírlap munkatársának alkalma volt Scitovszky Béla belügyminiszterrel a főváros minden I olyan aktuális kéMésrőL beszélni, amelyek már a belügyminiszter előtt vannak, vagy rövidesen odakerülnek. A belügyminiszternek kérdéseinkre adott válaszai a legnagyobb mértékben érdekelhetik a várospolitikai köröket. Nyilatkozott a belügyminiszter az 1926. évi kislakásépítkezés hiteltúllépéséről, valamint a 20 milliós dollárkölcsön felhasználásáról, amely utóbbiról nagy nyomatékkai jelentette ki a miniszter, hogy megtett minden óvintézkedést abban az irányban, hogy az eredeti tervtől eltérés ne következhessek be. Véget szakított nyilatkozatában a miniszter annak a sok pletykának, amely cáfolatok ellenére is a köztudatban élt a próbaautóbuszok kérdésében. Ezek a pletykák a miniszter elutasító döntéséről szóltak, ezzel szemben a valóság az, hogy a miniszter döntését még egyáltalában nem hozta meg, ellenben tanulmányozni kívánja az autóbuszközlekedés egész kérdéskomplexumát Örömmel kell tudomásul venni a miniszter nyilatkozatának ama részét, amely az idegenforgalom fellendítésének kérdésével foglalkozik. Scitovszky Béla belügyminiszter nyilatkozatából látnivaló, hogy a legnagyobb lelkesedéssel hajlandó felkarolni ezt az ügyet, amely életkérdése a fővárosnak. A Fővárosi Hírlap legutóbbi számában megjelent nyilatkozatában már meg is jelölte az utat a belügyminiszter, amely úton az idegenforgalom fellendítése elérhető. Fővárosi problémának deklarálta ezt a kérdést, amelyet Ripka Ferenc főpolgármester hatáskörébe kell utalni, hogy ő vezesse a nagy akciót. Scitovszky Béla belügyminiszternek ez a multheti nyilatkozata általános megelégedést keltett, mert mindenki ismeri azokat a nagy érdemeket, amelyeket Ripka Ferenc főpolgármester ezen a téren is szerzett. A főpolgármester hivatalbalépése óta szüntelenül a legnagyobb lelkesedéssel és a legnagyobb odaadással dolgozik az idegenforgalom emelése érdekében és a Szent István Hét gondolatának felvetésével, a mezőgazdasági és ipari kiállítások sürüsítésével a legértékesebb munkát ő végezte az idegenforgalom emelése érdekében. Nyilatkozott a belügyminiszter arról az üzleti akcióról is, amely szerint magánvállalkozók négyszáz telefonfülkét akarnak felállítani Budapest túlzsúfolt uccáin. Az elterjedt hírek szerint a kereskedelmi mi- i nisztérium már meg is kötötte volna a szerződést a j Vasúti or g almival és az Általános Beszerzésivel, de Budapest közönsége, amely örömmel fogadna minden célszerű újítást és kényelmi berendezkedést, a legnagyobb aggodalommal tekint az agyontömött budapesti uccáknak újabb, lehetetlen megterhelésére. A budapesti keskeny járdák, amelyek amúgyis tele vannak már bódékkal, hirdetési oszlopokkal, világító reklámokkal, az új négyszáz telefonfülkét sehogy sem bírják el. Kávéházak, trafikok, üzlethelyiségek egymást érik, amelyekben a legnagyobb kényelemmel bármikor, bárki telefonálhat. Nincsen tehát értelme annak, hogy a legforgalmasabb uccákat még ezekkel sét és biztosította annak az altoktómunkának a lehetőségét, amelynek küszöbéhez, ime, most érkeztünk el. Azok az urak, akik a városházán a polgárság bizalmából az ügyeket vezetik, gondoljanak vissza azokra az időkre, amikor hol balról, hol jobbról induló politikai hullámok tették lehetetlenné, hogy Budapest érdekében valamit teremtsenek. Emlékezzenek vissza ezekre a szomorú időkre és állítsák szembe a mával, amely a legnagyobb lehetőségeket adja meg arra, hogy tehetségüket és munkaerejüket érvényesítsék. Álljanak meg egy pillanatra ez előtt a mérhetetlenül tanulságos ellentét előtt és sietve kezdjenek munkához. Sietve, gyorsan, mert Budapest népe már régen dolgozni akar. a telefonfülkékkel is elbarikádozzuk akkor, amikor a keskeny járdákat máris mindenféle rekvizitum és hatalmas kávéházi és vendéglői terraszok veszik el a járókelők elől. A belügyminiszter egyelőre lényegbe- vágóan nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, de nyilatkozatából érzik, hogy a legnagyobb figyelemmel lesz Budapest lakosságának eminens érdekeire. A belügyminiszterrel folytatott beszélgetésünk során mindenekelőtt a tavalyi fővárosi kislakásépítkezés hiteltúllépése iránt érdeklődtünk, amelyre vonatkozólag Scitovszky Béla belügyminiszter a következőket jelentette ki: Az 1926. évi városi kislakásépítkezés hiteltúllépése ügyében megindítottam a vizsgálatot. A vizsgálat folyamatban van. Hangsúlyoznom kell, hogy ennek a vizsgálatnak is az a célja, ami a többi hiteltúllépések ügyében megindított vizsgálatoknak is céljuk volt, — hogy elsősorban nekem tájékoztatásom legyen. Ennek a vizsgálatnak az eredményétől függ, hogy milyen lépésekre szánom majd el magamat. Arra a kérdésre, hogy a húszmilliós dollárkölcsön felhasználását miként fogja ellenőriztetni, Scitovszky Béla belügyminiszter a következő érdekes választ adta: — Éppen az eddigi tapasztalatok alapján megtettem minden óvintézkedést abban az irányban, hogy az eredeti tervtől eltérés ne kövétkezhessék be. A dollárkölcsön felvételét jóváhagytam, de a felhasználás előtt az illetékes fővárosi tényezőknek esetenként ki kell kérniök előzetes jóváhagyásomat. Kizárt dolognak tekinthető tehát, hogy a dollár kölcsönből eszközölt beruházásoknál túllépés fordulhasson elő, de kizártnak tekinthető az is, hogy a felvett kölcsön ne programszerűen vétessék igénybe. Ismétlem, éppen a legutóbbi tapasztalatok alapján a legteljesebb elővigyázatossággal fogom a dollárkölcsön felhasználását ellenőrizni. Szóvátettük ezután a próbaautobuszok megvásárlásának kérdését. Megemlítettük azt a hírt is, amely szerint a próbaautobuszok megvételére vonatkozó A legteljesebb elővigyázatossággal fogom a dollárkülcsön fel- használását ellenőrizni,- mondja Scitovszky belügyminiszter A belügyminiszter nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak a múlt évi kislakásépítkezés hiteltúllépé^éröl, a dollár- kölcsön jóváhagyásáról és felhasználásáról, a próbaautóbuszok megvásárlásáról, az idegenforgalomról és az uccai telefonfülkékről
