Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1927-01-19 / 3. szám

Budapest, 1927 január 19. 3 Az elektromos centrale megoldásának nagy problémái Az állam és a főváros csak együtt oldhatják meg a nagy horderejű kérdést — A Talbot-féle tervezet hátrányai Becsey Antal mérnök, törvényhatósági bizottsági tag nyilatkozata Közgazdasági körökben mind többet beszélnek az angol Talbot-féle ajánlatról és mind nagyobb ér­deklődéssel fordulnak ama tervek felé, amelyek a MÁV. buclapest-hegyeshalmi vonalának elektrifíká- lására vonatkoznak. A kérdésnek nemcsak az állam­ra, de Budapest székesfővárosra is rendkívüli módon vonatkozásai vannak. A Talbot cég ugyanis olyan feltételeket is állított, amelyek a fővárosnak az. elek­tromos áramot fogyasztó hálózatba való bekapcso­lását kívánja. Budapest székesfővárosnak éppen olyan fontos, mint az államnak, hogy ezzel a kér­déssel minél toooet és minél intenzívebben foglal­kozzék. A Fővárosi Hírlap kikérte ebben a kérdésben Becsey Antal kormányfőtanácsos véleményét. Becsey Antal, mint ismertes, az ország legkiválóbb mérnökei közé tartozik, aki, mint a székesfőváros törvényha­tósági bizottságának előkelő tagja, kétszeres érdek­lődéssel viseltetik az elektromos centrálé ügye iránt. Becsey Antal egyébként is kiváló szakértő ezen a te­rületen, de legutóbbi amerikai útján szerzett tapasz­talatai is jószolgálatot tesznek most, amikor egy ilyen nagyszabású ajánlat kritikáját adja. A nagy ér­deklődésre számot tartó nyilatkozat, amelyet Becsey Antal a Fővárosi Hirlap számára tett, itt következik: Becsey Antal nyilatkozata — Érthetőnek tartom, hogy szakkörökben és vá­rospolitikai körökben bizonyos fokú nyugtalanságot váltanak ki azok a kulisszák mögött folyó tárgya­lások, amelyek a MÁV Budapest—Hegyeshalmi vo­nalának elektrifikálására vonatkoznak. A gondolat maga: az elektrifikálással járó nagy gazdasági elő­nyöket széngazdálkodásunk javára kihasználni, a szállításra nem alkalmas gyöngébb tüzelőanyagokat a bányákhoz építendő centrálék segélyével okosan kihasználni, kétségtelenül nagy horderejű és minden szakember őszinte rokonszenvére méltó, de nyugta­lanságot váltott ki a székesfőváros részéről a tervbe vett megoldásnak a módja, amely a székesfőváros gazdálkodását kétségtelenül súlyosan érintené. — A kereskedelmi kormányzat tervezetének alap­ját az angol Talbot-féle ajánlat képezi. Ennek lényege az, hogy a MÁV fentemlített vonalának elektrifiká- lása céljából megépítené akár Várpalota, akár Tata­bánya mellett a maga centráléját, elvégezné a vasút elektrifikálásával járó összes befektetési munkákat, szállítaná a szükséges 60 darab elektromos moz­donyt, stb. és hitelezné a mindezen munkák céljaira szükséges kb. 15 millió dollárnyi tőkét. E hitel egy- harmad részét Angliában gyártandó gépekben és berendezésekben, a hátralékot pedig kötvényesítendő kölcsönökben szolgáltatná. A hitelezés szempontjá­ból előnyössé tenné a helyzetet az a körülmény, hogy az angol kormány a Trade Facilities Act alap­ján a természetben nyújtandó hitel után kivételesen olcsó kamattételt biztosít, amely ennélfogva az egész kölcsönösszeg álagos kamatterheit lényegesen csök­kentené. Viszont kétségtelen hátránya e megoldásnak iparunk szempontjából _ az, hogy a szállítások jelen­tékeny része belföldi iparunk mellőzésével az angol ipart foglalkoztatná. —- Mindezeknek a szempontoknak mérlegelése úgy ipari, mint közlekedésügyi szempontból is a fe­lelős kormányzat hatáskörébe tartozik. A kereske­delmi kormánynak kell tisztáznia azokat a kérdé­seket, hogy az elektrifikálás vasúti forgalom, esetleg sztratégiai szempontból indokolt-e, hogy az elektro­mos vontatás ügye a fejlettség mai stádiumában megnyugvással vezethető-e be éppen a MÁV egyik legfontosabb vonalán. A hazai nagyipar aggályainak figyelembevételével lesz eldöntendő az is, hogy az olcsóbb kamatterhekből eredő előnyök felérnek-e az­zal a veszteséggel, amelyet a külföldi szállítások a hazai termelés szempontjából képviselnek. De a fő­város közvetlen gazdasági érdekeibe nyúlnak bele azok a feltételek, amelyeket a Talbot-cég a főváros­sal való kooperáció szempontjából felállított. — A Talbot-féle új cenrálé jövedelmezőségének alapfeltétele ugyanis az, hogy a vasút változó és meglehetősen nyugtalan terhelése mellett jelentékeny és a hullámzásokat kiegyenlítő alapterhelés álljon rendelkezésre. Az adott viszonyok között e feltételt csak a főváros fogyasztó hálózatába való bekapcso­lódás tudná biztosítani, lalboték évi 100 miliő kilo­wattórát meghaladó ily alapterhelés biztosítását kí­vánták a főváros elektromos műveitől, mégpedig oly egységáron (5 aranyfillér kwóra), amely a fővárosi elektromos müvek rentabilitását súlyosan . érintette volna, de ami még ennél is fontosabb, bizonyos áram­mennyiség kötelező átvétele kedvezőtlenül befolyá­solhatja a székesfővárosi elektromos müvek terme­lési költségeit is, mert tudvalevő dolog, hogy ugyan­azon árammennyiség előállítása annál kisebb szén- fogyasztással jár, minél kedvezőbbek az üzemben le­vő gépegységek terhelési viszonyai. A Talbot-féle új centrálé kooperációja tehát kettős vonatkozásban válhatik hátrányossá a székesfővárosi elektromos művek gazdaságosságára: — az átveendő áram­mennyiség túlmagas egységárainak megfizetése és a kelenföldi elektromos telep üzemviszonyainak kedvezőtlen befolyásolása révén. — Teljes tárgyilagossággal kell azonban meg­állapítanom, hogy a főváros nem oldhatja meg ezt a nagy horderejű problémát azzal, hogy egyszerűen a negáció álláspontjára helyezkedik. A fővárosnak tudnia kell, hogy fejlettebb viszonyainál fogva az energiagazdálkodás terén fokozott feladatok várnak reá országos vonatkozásban is. Az elektromos ener­gia gazdaságos termelése és racionális szétosztása óriási kihatással lehet és lesz is úgy a székefőváros, mint az egész ország termelési viszonyaira. Az energiatermelés tekintetében — és ez az elektromos művek becsületére legyen leszögezve — a kelenföldi telep vezető szerepet tölt be úgy arányainál, mint gazdaságosságánál fogva is, nemcsak csonka ha­zánkban, hanem a kontinensen is. A telep nemcsak hatalmas arányokban fejlődött, hanem fejlődése so­rán céltudatosan bekapcsolta a széngazdálkodás ősz- j szes modern vívmányait is. E telepen tehát a f kilowattóránkénti szénfogyasztás a 2—3 kg.-os régi szükségletről ma már kb. 1 kg.-ra esett le és a most épülő 35 atmoszférás gépegység segélyével ez a szénfogyasztás kb. 0.7 kg.-ra lesz lecsökkenthető. Remény van azonban arra is, hogy a folyamatban levő új hőgazdálkodási törekvések e fogyasztást méginkább csökkenteni fogják. — Egész biztosan el fog következni tehát hama­rosan az az idő, amikor a főváros a modern telepei segélyével, számolva a főváros és a környék ipari szempontjaival is, oly árpolitikát fog követhetni, amely az ipari és a háziipari termelés versenyképes­ségének alapja lehet. Ebben a főváros kereteit meg­haladó elgondolásban vezető szerep vár a főváros közmüveire — Már idejében bele kell tehát kapcsolódnia a főváros energiagazdálkodásának egy oly széleskörű programúiba, amelynek országos körvonalait a ke­reskedelmi kormányzat van hivatva megrajzolni. Éppen ezért szükségesnek tartom, hogy az állammal való kooperáció helyes és intézményes formái mi­előbb megtaláltassanak és hogy ebbe a kooperációba a székesfőváros a közel fekvő szénbányák meglevő és könnyen továbbfejleszthető áramfejlesztő telepeit is belevonja. E kooperáció céljaira létesítendő elek­tromos távvezeték, amely Pilisvörösvár, Dorog, Tokod, Tatabánya, stb. szénvidékeit foglalná össze, az energiatermelés legszélsőbb szempontjait is fel­ölelhetné és lehetővé tenné az energiaelosztás ki- terjesztését oly területekre is, amelyek ily távveze­ték hiányában még nem jöhettek számításba. — Mindezeknek az az alapfeltétele, hogy az állam és a főváros ezekben a nagy horderejű problé­mákban egyetlen egy lépést se tegyenek külön-külön, pláne egymás ellenére ne! Mert amennyi áldás fa­kadhat a céltudatos együttes erő kifejtéséből, ugyan­annyi veszedelem forrásai lehetnek a külön utakon járó és esetleg egymással szembekerülő, habár egyébként jó szándékú törekvések. __f & GYÁRTJA : KÖLSCH-FÖLZER-WERKE ß. Q, 5. W. vezérképviselet: MÜLLER GÉZA MÉRNÖK, BUDAPEST V, GÉZA ÖCGA S TELEFON ; T. 75-52 „IKARUS“ Hűtő és Fémárú R. T. Budapest VI, Országbíró u.26b. L; L. 978-93 Minden rendszerű autó- és tej­hűtők készítése és javítása. Benzintartányok. jégcellák. Tej- transzportkannák. „Armit“ rend­szerű különböző fűtőkészülékek (szobafütő-kályhák, radiátorok központi fütőház gáz-radiatorok) ELKOVITS J. központi fűtések és vízvezetéki = berendezések vállalata = BUDAPEST, VUHDRASS9-ÚT 92. TELEFON: 12—07. KUGLE»JÁNOS autó javító és carosseria üzeme VII., Hcijtsár-úf 125. szám. (Saját ház.) Telefonszám : L. 916-77 Alapíttatott 1902. évben FELBER ViNCE UTÓDA FELBER REZSŐ Azelőtt: FELBER és RUMAN kályha-,épület-,mü-és vasszerkezeti lakatos üzeme Budapest, VI., Kartács-utca 23. szám Betoncsövek, burkolatlapok nagy készlete áljDREA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG B « BrfT I» ““ — * Cementárugyár, beton- és mélyépítés Budapest, V.. Hold-utca 19. Telefon: Lipót 972-10, í&AlNSmTH ANTAL villanyszerelési Budapest, VII!., Kissalétrom-utca 2 Telefonszám: József 1-64 Telefonszám: József 1-64 ozv. Schenkengel Adolfné épületasztalos Budapest, IX., Soroksári-út 132. Telefon: J. 19-41. Elvállal mindenféle faipari- és szakbavágó miinkát. Ne dobja ki pénzét, hanem vegye mindjárt a legjobbat. Az INTERNATIONAL 1, 11/2l 2 tonnás gyorsjáratú, 3, 4, 5 tonnás nehéz teherauíomobilok és autobetszok üzemben a legolcsóbbak és legmegbízhatóbbak Érdeklődjék egy international autó tulajdonosnál ! KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTÉTELEK! Vezérképviselet: SZÉKE LY GARAGE Budapest, VIH,, Práter-utca 44/b. — Telefon ; József 54—08. 3© IMI ©C?lfÍ köfaragómestcr a ALAPÍTTATOTT 1867-IK É.VBEN Budapest, VIE., Fsumei-űt 9 elvállalunk minden az ____-______ « ép ítkezési szakba vágó készítő et

Next

/
Thumbnails
Contents