Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-03-30 / 13. szám
2 Budapest, 1927 március 30. nalon behatóbban gyokarolni kívánja azt az ellenőrzési és felügyeleti jogot, ami a papíron idáig is meg volt, de amit a múltban lazábban gyakoroltak. Az az új kiegészítő rendelkezés, hogy a költségvetésnek — a szorosan vett háztartási, árva- és gyám- hatósági kiadásokon és bevételeken kívül — fel kell ölelnie a törvényhatóságok kezelése alá tartozó valamennyi intézet, alap, vagy vállalat költségvetését is és hogy mindenkor fel kell azt a kormányhoz terjeszteni, azért indokolt, mert a törvényhatóság háztartásáról másképpen tiszta képet szerezni nem lehet és mert különösen a városokban, pláne a fővárosban, az összes intézetek, alapok, üzemek költségvetése a szorosan vett háztartási költségvetést súlyban, jelentőségben, pénzügyi méretekben megközelítheti, sőt meg is haladhatja. Mi a véleménye excellenciádnak a pénzügyi ellenőr kiküldési jogúról? — Nem tekinthető az autonómia sérelmének, hogy a kormány kiküldöttje útján, vagy a pénzügyi ellenőr kiküldésével gyakorolhat ellenőrzést. Ha az önkormányzati testületek anyagi erejük szigorú szemmeltartásával és a törvényes rendelkezések lelki- ismeretes betartásával készítik el költségvetésüket és vezetik egész háztartásukat, akkor a helyszíni megvizsgálásától (ami különben idáig is lehető volt) nincs mit tartaniok. Pénzügyi ellenőr kiküldésére pedig ilyenkor egyáltalán nem is kerülhet sor. Ez a kivételes kiküldetés különben elvileg azért sem kifogásolható. mert ez csak komoly szükség esetén, mindig csak minisztertanácsi felhatalmazás alapján és a képviselőháznak való bejelentés Jiötelezettsége mellett kerül alkalmazásra. Ez az egészen kivételes rendelkezés bizonyára mindig csak közérdekből, inkább az autonómia javára, mint kárára történhetik meg, s olyan felelősséggel jár, ahol minden hatalmi visszaélés ar/iál inkább kizártnak tekinthető, mert a kivételes jog gyakorlása bizonyos tekintetben közigazgatási bírói kontroll allatt is fog állani. — Mi a véleménye excellenciádnak az üzemekre vonatkozó rendelkezésekről? — A törvényjavaslatnak az a rendelkezése, hogy a kormány az önkormányzati testület nem gazdaságos, vagy nem közszükségletet szolgáló üzemeinek korlátozását, átalakítását, összevonását, vagy megszüntetését rendelheti el, továbbá, hogy jövőre üzem, vagy vállalat részvénytársasági alakban csakis a kormány hozzájárulásával létesíthető; végül, hogy a ma részvénytársasági formában működő üzem, vagy vállalat ily alakban csak miniszteri engedéllyel folytatható: elsősorban Budapest székesfővárosra nézve igen nagyjelentőségű. Ez első pillanatra radikális újításnak és az autonóm pénzügyi gazdálkodást tényleg erősen korlátozó rendelkezésnek látszik. Rámnézve azonban nem meglepő, mert bőséges alkalmam volt a főváros üzemeinek egész életébe alaposan belenézni akkor, amidőn az 1925. évben, mint a fővárosi üzemek megvizsgálására alakított szakbizottságnak elnöke, e bizottságnak hat egész hónapra kiterjedő működését vezettem. Az üzemek életében általában véve igen sok rendszertelenség, igen sok visszásság mutatkozik. Ennek nagyobbára természetes indokai vannak. Egyik főoka a rendszertelenségnek az 1872. évi fővárosi törvény elavult és hiányos voltán kívül az, hogy kereskedelmi törvényünk (1875. XXXVII. t- c.) megalkotása idejében egyáltalában nem voltak még Magyarországon közüzemek; így e törvény megalkotásakor még nem lehetett foglalkozni a közüzemekkel szemben figyelembe veendő szempontokkal. Másik természetes főok a hosszú háborús idő és az ezt követő összeomlás súlyos korszaka, mely kény- szerítőleg és ötletszerűen termelte egymásután a legkülönbözőbb üzemeket, amelyeknek visszafejlesztése most olyan lassan és nehezen megy. ■— A részvénytársasági alakulat pedig (mint éppen a legnagyobb üzemek egy csoportjának mai megjelenési formája) különösen akkor, ha az üzem összes részvényei a közhatóság tulajdonában vannak, azért esik kifogás alá, mert az ilyen részvénytársasági alak azt jelenti, hogy a municipiumok igen tekintélyes vagyona egész külön autonómia vezetése alatt áll. Ilyenkor még magának a városi vagyon kezelésének ellenőrzése is kiesik a tanács és törvényhatósági bizottság, végeredményben az összes vagyonfelügyeleti hatóságok bárminő minimális ellenőrzése köréből. így lépten-nyomon mutatkozik az a kontraszt, hogy amíg a főváros közgyülésénak aránylag igen kisjelentőségti, apró-cseprő háztartási határozatai az 1872. XXXVI. t.-c. előírása szerint belügyminiszteri jóváhagyást igényelnek: addig az üzemek sokmilliárdos ügyeibe még a közgyűlésnek, még a tanácsnak sincs semmi beleszólása. Véleményem szerint okvetlenül szükséges lenne a közüzemek különleges helyzetére való tekintettel az új fővárosi törvényben olyan új típus megalkotása, amelyik a teljesen önálló vezetést igénylő közüzemi vállalatoknak megfelel. A főváros részesedése az üzemi fölösle^elkfeől KövetelJ&eí-e a város pénztára hozzájárulást a részvénytársulati alapon müteöáő üzemeiktől ? Mint ismeretes, az elmúlt esztendőben a tizenkettes bizottság, majd pedig a pénzügyi bizottság javaslatára kötelezték a főváros üzemeit, hogy üzleti fölöslegük és a beruházótőke-törlesztés és kamatja helyett bruttó bevételüknek egy bizonyos, üzemenként külön-külön meghatározott, százalékát tartoznak hozzájárulásként a főváros pénztárába beszolgáltatni. Ez az intézkedés azonban hamarosan csődöt mondott, mert az üzemektől várt hozzájárulási eszközök nem folytak be abban a mértékben, ahogy azt tervbe vették. A belügyminiszter idejekorán tiltakozott ez ellen a rendszer ellen és kifejtette, hogy ezt az eljárást a jövőre nézve kielégítő megoldásnak nem tekinti. A belügyminiszter egyik megokolása ebben a tekintetben az volt, hogy olyan üzemek terhére is állapítottak meg hozzájárulást, amelyek háztartási üzemeknek tekintendők és így ebben az esetben a főváros tulajdonképpen az egyik zsebéből a másikba tette a pénzét. Határozottan kimondta a belügyminiszter, hogy az üzemeknek és vállalatoknak a községi alaphoz való hozzájárulása kérdésében irányelv a jövőben az legyen, hogy az üzemek és intézmények elsősorban a beruházási tőke és egyéb kölcsön törlesztésének és kamatjának fedezetéről kötelesek költségvetésükben gondoskodni. Az ilyen természetű tartozások figyelembevételével, a bruttó rendszer szerint részletesen és áttekinthetően összeállított költségvetés szerint mutatkozó tiszta jövedelemnek beszolgáltatására kell ezután kötelezni ezeket az üzemeket. A belügyminiszternek ez a rendelkezése tulajdonképpen a régi rendszert állította vissza, a tanács engedelmeskedett a belügyminiszternek és az 1927. évi költségvetésben az üzemek ügyét már a belügyminiszter eme rendelkezése szerint kezelik. Ellentét van azonban még mindig a belügyminiszter és a főváros között a részvénytársasági alapon működő vállalatok kérdésében. A belügyminiszter ugyanis előbb említett leiratában kifogásolta, hogy a főváros a hozzájárulások befizetésére azokat a részvénytársasági alapon működő vállalatokat is kötelezte, amelyek nem kizárólagosan a főváros tulajdonai. A részvénytársaságok — mondotta a belügyminiszter — a részvényesek egy csoportja javára fizetéseket nem teljesíthetnek, hanem a r észvény tár sajsá goknak minden részvényest egyformán megillető jövedelmében, csak az osztalékban részesednek. A pénzügyi ügyosztály most a költségvetéshez csatolt jelentésében vitatkozik a belügyminiszter véleményével és azt fejtegeti, hogy a részvénytársaságok között abból a szempontból, hogy ki a részvények egészének, vagy egyrészének tulajdonosa, különbséget tenni nem lehet. A fennálló törvényes rendelkezések értelmében — mondja Csupor tanácsnok — a főváros közönsége még akkor sem rendelkezhetik az ilyen részvénytársaságokkal, ha mindjárt valamennyi részvénynek, vagy a részvények jelentős többségének a tulajdonosa is. Eli DIANA lOiBORIZEIZ HUBERT Budapest VI, Liszt Fsrenc tér 4 | Egészségügyi berendezések - Csövek. Műsza ki cikkek. Fémgyárlás f Ma már 1?| I íft d 6 E?ÍU Körmendy - féle ifPliíüia Hi®® melegvíz-fűtésű kazánnal füt, mert egy 3 szobás lakás kifűtésére napi 10 kg szén elegendő. :Gyártja: Körmendy Ferenc Budapest Vili, Rökk Szilárd u. 27 55 IRoüeitát csak LAVINA .... RIVAL rolettamdra szereljen. Viszontelárusitók kedvezményben részesülnek. LAVINA- H©LETTAÜZEM cégi. Illés Sándor mérnök. Budapest, VI, Eötvös ucca S3. — Telefon: L. 971—92. y^aauuuáJiMu.jrarag^garwgTi... — - - jukth-i-m mi í BEHRINGER ISTVÁN [£2? BUDAPEST, II., KOPÁS-SJCCA 41 Telefon : Lipót 999—28. u Készit mindennemű épület-, mű-, vasszerkezeti és tömegáru S lakatos munkákat. Autogén hegesztés. B Ö3f£'7ffíll* SÍ ff lift Sí pala'’ cserép' és íemeztető- ä SltSAivI SiJ iff till zet jókarbantartási válla aí Mindennemű építési an agok raktára BUDAPEST, VII!,, Baross-utca 116 Telefon : József 14—84 HAMVAS ÉS TAKSA okú gm. Budapest V, Kálmán u. 20. Tel.: L. 921-02 Villamos szerelések és anyagok motorok, dynamók és generátorok vétele, eladása és javítása. Rádió készülékek és alkatrészek. Városi tisztviselőknek kedvező fizetési feltételek. HIKKEf? GYULA Réz-, vasbutor-, sodronyágybetét gyára Szálloda, kdrház és penzió teljes berendezések Budapest Víl, Holló u. .3 Mintarakt.: VII,Dohány U. 6 (Izr. temp.m.) Tel: Gyár J. 124-12, Mintarakt. J. 61-97 S CHILLINGEN ZSIGMOND gjPja»»K30B”- betonépítési és burkolási vállalat Budapest, VI., Izebella-u. 66. Telefon: Teréz 8-64 Alapítva CZELDER ALAJOS lele‘“ 1875-ben „ „ _ „ TETOFEDOMESTER L.905-00 BUDAPEST V. kor., Pozsonyi- út 19. sz. Tető jókarbantartási vállalat. GYÁRIPARI ES K A Z Á N K O VÁ CSŐ K TERMELŐ SZÖVETKEZETE BUDAPEST, VI., ÜTEG-UTCA 32. SZ. —TELEFON: L. 914-23 Elvállal mindennemű kovács, kazánkovács, gép- és vasszerkezeti munkát, valamint autogénhegesztést és vágást. Telep: VI., Országbíró- és Üteg-utca sarok. HUDACSEK JUSTIN ÉPÍTÉSZ ÉS ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ BUDAPEST, VI., VÁC1-UT 1, I. EM. 10., WESTEND ÉPÜLET LANGE és TARSA BUDAPEST, VII., Nefdejts-ufca 12. Telefon: József 58—96. Fűtési, vízvezetéki és csatornázási berendezések. Fiirdöberendezések. Általános gépberendezések.
