Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-03-30 / 13. szám
Budapest, 1927 március 30. 3 ^oivfáSnSigggy» Döntő fordulat előtt autobuszforgalom kiterjesztése Lehull a lepel a hétpecsétes titokról — A négytagú szakéríe bizottság jelentése — Scheuer Róbert és Kakujay Károly különvéleménye — Nemzetközi pályázatra nincs szükség, a kocsikat csak a hazai ipar gyárthatja — Hetven motor és alsóváz már készül A titokzatosság fátylába burkolt és a gyanúsítások nyilaival lövöldözött autobuszmegrendölések ügye erősen az aktualitás előterébe tolódik. Nem jelenti ez azonban azt egyszersmind, hogy közeledünk a megoldáshoz, mert ahogy a dolgok mutatkoznak, az igazi bonyodalmak csak most merülnek fel. Ellentét eddig is volt éppen elegendő. Az 1926. év végén a tanács kézhez kapta az autóbuszüzem jelentését a próbaautóbuszok vásárlásáról. Ezt a jelentést fölülvizsgálásra kiadták Simanek Emil műegyetemi tanárnak és Súrmezey Endre vasútigazgatónak. Ezt a kettes bizottságot később négyes bizottságra egészítették ki, amennyiben meghívták abba Cimponérin Dénes és Leitner Jenő állami autószakértőket. Ugyanakkor az autobuszalbizottság is megkezdte a maga vizsgálatát és az ellentétek ott kezdtek felmerülni, hogy az autóbuszalbizottság hiába várta a szakértőknek hozzájuk való csatlakozását: a négyes szakértői bizottság nem vett tudomást az autobusz-albizottság létezéséről és mindmáig nem határozta el magát a közös munkára. Az autóbuszalbizottság tehát szintén önálló munkát végzett és a négyes szakértőbizottság csak akkor hívta meg az autóbuszalbizottság két mérnöktagját, Scheuer Róbertét és Kakujay Károlyt, amikor már a jelentésük teljesen készen volt. A négyes szak- bizottságnak ezt a jelentését — mint a Fővárosi Hírlap megírta — hétpecsétes titokként őrizték és a legilletékesebbeket sem engedték abba betekinteni. A próbajáratokra feltétlenül! szükség veit Most azután kedden délben illést tartott az autóbuszalbizottság, amelyen Scheuer Róbert és Kakujay Károly bizottsági tagok előterjesztették a maguk különvéleményét. A Scheuer—Kakujay-féle különvélemény elfogadja a négyes szakbizottságnak azt a megállapítását: „a közlekedési bizottságnak az a határozata, amely szerint a különböző autótípusok kipróbálásával készíti elő a főváros tanácsának a típus tekintetében szükséges döntését, teljesen indokolt, volt és az autóbuszüzem vezetősége szerencsés kézzel választotta ki a mi viszonyainknak aránylag legmegfelelőbb kocsikat“. így a négyes szakbizottság és a Scheuer —Kaka jay- féle szakvélemény közösen állapítja meg azt a tényt, hogy a próbaautóbuszok beszerzésére szükség volt. Ennek legfőbb bizonyítéka az, hogy a többhavi próbaüzem után némely kocsinál, amelyeknek típusát előzőleg mindenki a legjobbaknak tekintette, olyan szerkezeti hibák mutatkoztak, amelyek ezt a kocsit majdnem az utolsó helyre tolták vissza. Megállapítják a szakértők, hogy tisztán elektromos autóbuszok beszerzéséről szó sem lehet. Viszont a benzin-elektromos kombinált üzem esetleges előnyei nem egyenlítik ki azokat a hátrányokat, amelyek a megoldás bonyolultabb voltából és az íizemzavar-fóriások szaporodásából keletkeznek. A szakértők tehát egyöntetűen arra az álláspontra helyezkednek, hogy a beszerzés szempontjából kizárólag a benzinüzemet lehet csak számbavenni. Megoszló szakértői vélemények az alvázról és ax imperialról A szakértők véleménye azonban az alváz kérdésében már megoszlik. A négyes bizottság azt mondja, hogy a kisebb típus 40 férőhellyel kéttengelyes és földszintes, a nagyobb típus 50 férőhellyel pedig ugyancsak kéttengelyű alvázú, nyitott imperiálos kocsi legyen. A javaslat első részét a Scheuer—Kakujay vélemény is osztja, noha ők a kisebb típusra 32, 36 férőhelyes kocsit is megfelelőnek találnak. A nagyobb típus tekintetében azonban a nyitott imperiálos kocsit a Scheuer —Kakujay vélemény feltétlenül mellőzendőnek mondja. Nem fogadják el e tekintetben irányadóul a londoni példát, mert Londonnak a mienktől merőben eltérő kiimája van, ott nincsenek olyan csikorgó hidegek, mint Budapesten. Nem fogadják el a négyes bizottságnak azt a véleményét sem, hogy a nyitott imperiálos kocsikon legfeljebb majd esernyővel ül a közönség ést az üléshez kötött bőrvédőtakaróval fedi be a lábát, hogy a megázás ellen védekezzék. Aligha hihető, hogy a budapesti közönség rászánja magát, hogy esernyővel a kezében utazzék nyitott imperiá- lon. A nyitott imperiálos kocsik rossz időben már ma is üresen futnak. A tapasztalat szerint az autóbuszok igénybevétele nálunk rossz időben mindig lényegesen nagyobb, mint jó időben és ezért nem szabad olyan kocsitípust választanunk, melyen a kisebb igénybevétel idején 50 férőhely és a nagyobb igénybevétel idején, tehát esőben, csak 26—28 használható férőhely lenne. A négyesbizottság szakvéleménye nagyon lebecsüli a kényelmi szempontokat és azt mondja, hogy a kocsitipus kiválasztásánál a közönség igényeit nem lehet döntően figyelembe venni. Különösen vonatkoztatják ezt a város belső, rövid útszakaszain közlekedő járművekre. A Scheuer-féle szakértői vélemény ezzel szemben a kényelmi szempontok mellett rámutat az egészségügyi szempontokra is. A Scheuer-féle vélemény érthetetlennek mondja a négyesbizottságnak azt a megállapítását, hogy az autóbuszüzem szerencsés kézzel választotta ki a mi viszonyainknak aránylag legmegfelelőbb kocsitípusokat, ha végeredményben a négyesbizottság mégis olyan kocsitípus bevezeíéséeí javasolja, amilyen a próbakocsik között egyáltalában nem is szerepel. Védekezés a kocsi felborulása ellesi; A négyesbizottság azt mondja, hogy sima utakon esős, fagyos időben a tömör gummiabroncsok veszélyes csúszást, farolást okoznak. Különösen az imperiálos kocsiknál igen veszedelmes, ha a kocsi tarolva nekiütközik a járda peremének és ugyanakkor kerék- vagy csaptörés következik be, úgy hogy a magas kocsi könnyen felborulhat. Ehhez a mindenképpen helytálló megállapításhoz csatlakozik Scheuerék különvéleménye is és így a mi viszonyaink közt a tömör gummi-abroncson járó autóbuszt, főleg az imperiálost, mind a két szakvélemény kizárja. A Scheuer-féle szakvélemény azonban ezzel szemben megállapítja, hogy az emeletes tömlőabroncsos kocsiknál viszont a pneumatik kiszakadása idézheti elő a felborulást, különösen, ha az első kerekek tömlői szakadnak ki, amely esetben a fentiilők még szerencsés körülmények között is olyan lódítást kaphatnak, hogy könyökkel és fejjel áttörik a kocsik oldalablakait, ennek következtében súlyos szerencsétlenség, vagy pánik támadhat. Abban mind a két szakvélemény megegyezik, hogy feltétlenül a légtömlős abroncsokat kell alkalmazni. A különvélemény azonban a négyesbizottság véleményével szemben az emeletes kocsik teljes mellőzését követeli. Nincs szükség nercszstközi pályázatra A megfelelő kocsitípusra vonatkozólag a négyesbizottság nem tartja szükségesnek a nemzetközi pályázat kiírását. Ezt a megállapítást helyesli a Scheuer— Kakujay-féle különvélemény is és a két vélemény abban is megegyezik, hogy fölösleges volna új magyar típust megalkotni. Egyedül célravezető útnak azt mondják, hogy a legjobban bevált típust, vagy típusokat ií>ef ______ npkés &; 5---------------------G YÁI? TJ A : KŐ LSCH-FŐLZER-WERKE SIEGEN i. W. VEZÉRKÉPVISELET: MÜLLER GÉZA MÉRNÖK, BUDAPEST V, GÉZA UCCA 5 ^ TELEFON : T. 75-52 kell megfelelő licenciák alapján a belföldi ipar által gyártatni. A kivitelre vonatkozólag a négyesbizottság javaslata az, hogy „ff székesfőváros tanácsa felszólítja a hazai automobilgyárakat, hogy a szakbizottság által első. de legfeljebb második helyen minősített gyártmányok valamelyikének gyártását vegye fel üzemébe és ilyen típusú izocsi gyártására adjon ajánlatot. Az árajánlat beadásánál a gyárnak nyilatkoznia kell. hogy ha megfelelő számú kocsira megrendelést kap. akkor az ajánlott típus teljes gyártására berendezke(Folytatása a 4. oldalon.) I Tíliln: J. 95-1* HL ATKY JÓZSEF OKL. MÉRNÖK MÉRNÖKI IRODÁJA ÉS ÉPÍTÉSI VÁLLALATA Magasépítés, út, vasút, hídépítés, vasbeton BUDAPEST Vili, JÓZSEF-KÖRÚT 77-79, 1. EM. 17 Saját anyagtelep: I, FEHÉRVÁRJ-UT 78. Telefon: József 125-91 isii er @s __________Budapest, IV., Párisi-ucca 3. sz. Bú torszövet, függönyanyagoK nagy vúlasziélcban 95 „IKARUS“ Hűtő és Fémáru R.T. Budapest VI, Országbíró u, 26 b, T.i L. 978-93 Minden rendszerű autó- és tejhütők készítése és javitása. Benzintartányok. Jégcellák. Tejtranszportkannák. „Armit“ rendszerű különböző fűtő- készülékek (szobafűtő-kályhák, ra~ diatorok, központi fűtőház gáz-radiátorok) I A6AZINER ALBERT ÉS TÁRSA nwiMB™Ilii REDÖNYGYÁR Budapest, V. kér., Honvéd-ucca 38. Telefon: Teréz 106—43 RADÓ EDE PARKETVÁLLALATA Budapest, VI., Rózsa ucca @5. 3—MaMB» Telefon: L. 981-30. Vállal mfndonnemii parkeimunkát régi padlók Javítását és gyalulását. ASCHENBRENNER JANOS Telefon : J. 78—89 ácsmester Telefon ; J. 78—89 BUDAPEST, VII., RÓNA-UCCA 41. SZÁM Telep: VIL, Hajtsár~út 113. sz. Betoncsövek, burkolatlapok nagy készlete ANDREA RÉSZVÉNYTÁRSAS’ÁG á™ la v! BU? Bt« ff1« Cementárugyár, beton- és mélyépítés Budapest. V., Hold-utca 19. Telefon: Lipót 972-ro. 10 tonnás Chenard &Walcker tehervontató-traktor képJg£ Róka é$ Társa automobil rt. 60% megtakarítás teherautóval szemben — Kívánatra üzemben bemutatjuk — Kérjen ajánlatot Budapest, VI., Aréna-út57.Telefon: L.906-09,916-71
