Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1926-02-24 / 8. szám

programmot a városházának minden fóruma elfo­gadta, akkor hivatalosan is fel fogják szólítani azo­kat a tőkecsoportokat, amelyek eddig jelentkeztek, hogy tegyék meg konkrét ajánlataikat. Alkalmunk volt a kölcsönök kérdésében Ripka Ferenc főpolgármesterrel is beszélni, aki a következőket volt szives a Fő v á- rosi Hírlap munkatársának mondani: — A főváros legközelebbi munkaprog- rammjának keresztülvitelére, becslésem sze­rint 40—50 millió aranyk.-ra van szüksége. Minden törekvésünk arra irányul, hogy az uj hitellel kapcsolatos munkaalkalmak már a tavasszal felfrissíthessék Budapest gazda­sági életének vérkeringését. Mindazok a hí­rek, amelyek arról szólónak, hogy a frank­ügy megingatta volna a külföld bizalmát Budapesttel szemben, nem felelnek meg a valóságnak. Tény az, hogy ez az ominózus iigy alapjában fenyegette azt a hatalmas gazdasági rekonstrukciós munkát, amelyet gróf Bethlen István miniszterelnök immár negyedik éve rendkívüli sikerrel végez. A külföld bizalminál azonban nem hogy inga­dozást, de mégcsak tétovázást sem tapasz^ tálunk. Komoly angol és amerikai nagy tőke­csoportok legutóbb is elhalmoztak bennünket olyan ajánlatokkal, amelyek azt a reményt keltik bennünk, hogy minél kedvezőbb hite­lezési feltételekkel kaphatunk majd kölcsönt. — A most készülő beruházási pro- grammnak igen fontos feladatai lesznek. A Emlékezetes az a hónapokig tartó huzavona, ami a városligeti Széchenyi-fürdővel kapcsolatos szabad­téri uszoda körül folyt a különböző szakbizottságok­ban és a plénunr előtt. Bérezel Jenő dr. tanácsnok, a városgazdasági ügyosztály vezetője, az Országos Testnevelési Tanács és a Magyar Uszó- Szövetség kérelmére tudvalévőén egy nagysza­bású és a sportszempontoknak minden tekintetben megfelelő tervezetet dolgozott ki egy a Széchenyi- fürdővel kapcsolatos ötvenméteres, ugrótoronnyal fel­szerelt versenyuszoda létesítésére. Ez az uszoda lett volna hivatva arra, hogy az augusztus hó folyamán Budapesten lezajló nagy nemzetközi uszóverseny, úgynevezett ..Európa -bajnokság a“ és -a nemzetközi vizipolómérkőzések simán lebonyolíthatók legyenek. Az első fórum, a középitési bizottság át­látva az Európa-bajnokság hatalmas propaganda jel­legét és nagy nemzeti jelentőségét, a magyar sport- közvélemény általános örömére egyhangú lelkesedés­sel fogadta el a Széchenyi-fürdővel kapcsolatos sport­szerű uszoda tervezetét. A pénzügyi bizottság azon­ban annak ellenére, hogy az uszodát a Széchenyi­Csak az tájékozódhatik alaposan a főváros ügyeiről, aki a Fővárosi Hirlap-ot olvassa. Előfizetési ára fél évre 10 pengő (125.000 korona). fürdő tartaléktőkéiből fel lehetett volna építeni és az uszoda három esztendőn belül önmagát fizette volna ki, különböző helyszíni szemlék címén levette napi­rendről e tárgyat. Közben azután a sportszerű uszoda ügyét összekeverték az uszóstadion, sőt a ter­vezett nagy nemzeti stadion kérdésével. Egy egész sereg helyszíni szemlét, alkalmi ankétet, ad hoc ülést tartottak, mindenki, aki valaha úszni tudott, vagy úszni látott .elsőrendű uszóstadionszakértőnek képzelve magát, jobbra-balra osztogatott tanácsokat. Már-már úgy látszott, hogy vízben marad az egész Európa-bajnokság, a Magyar Úszó-Szövetség vezető­sége hiába kilincselt és úgy volt, hogy a nemzetközi uszóverseny rendezését le kell mondani. Ekkor érke­zett a fővároshoz az Irgalmas rend beadványa, amelyben a rend az Európa-bajnokságra való tekin­tettel bejelentette, hogy bizonyos építkezési könnyebb­ségek és kedvezmények, valamint egy 6 méteres föld­sáv átengedése ellenében hajlandó a Császár-fürdőt ötvenméteres, teljesen sportszerű uszodává átalakí­tani. Heteken keresztül folytak a tárgyalások az Ir­galmasrend és a főváros városrendező szakértői kö­zött. A különböző bizottságok azután súlyos kikötések mellett hozzájárultak a Császár-fürdő átépítéséhez. Az Irgalmasrend azonban e kikötések mellett nem volt hajlandó vállalni az átépítés milliárdos befektetését. Már megint úgy látszott, hogy felborul az Európa- bajnokság egész terve, amikor azután nyilvánosságra került a Közmunkák Tanácsának ebben az ügyben hozott döntése, amely az Irgalmasrend felté­teleit teljes mértékben honorálta. Értesülésünk szerint Matyóik Aladár és Ha- j ó s Alfréd műépítészek most készültek el a Császár­már folyamatban levő és megvalósuló lakás­építéseken kívül további ilyen beruházások­nak is helyet kell szorítani a főváros köl- csönének keretében. Másik törekvésünk az, hogy a modern energiagazdálkodás szem­pontjából a főváros üzemi politikáját olyan nívóra segítsük emelni, ahova a nyugat nagy városainak üzemi gazdálkodása már elju­tott. Ezzel két célt is kívánunk elérni, az egyik az, hogy az üzemek holt kiadásainak csökkentésével csökkenjenek a főváros ter­hei is. A másik, hogy a fogyasztó által vál­lalt terheket is apasztani tudjuk. A modern energiagazdálkodás megvalósításának legfőbb eszköze, amint azt a Fővárosi Hírlap már többször említette, a villamosoentrálé felállítása lesz. Amikor tehát a főpolgármester a fentiekben a modern energiagazdálkodásról beszélt, elsősorban a villamoscentrálé megalkotására 'kell gondolnunk. Ér­tesülésünk szerint rövid időn belül ebben a tekintet­ben is döntő jelentőségű lépéseknek kell történniük. Mielőtt ezek a lépések azonban megtörténnek, kon­krét üzemgazdasági és üzemstatisztikai adatokat kell összeállítani, amely munka most van folyamatban az Elektromos Műveknél. Előreláthatólag ezek a mun­kálatok két héten belül befejeződnek és akkor azután eme statisztikai adatok alapján mérlegelni lehet egy­részt azt, hogy érdemes-e a fővárosnak magának megvalósítani az elektromos centrálé tervét, vagy pedig elfogadják az amerikai pénzcsoport által tett ajánlatot, amelynek egészen kivételes előnj^ei az első látásra is kibontakoznak. Egész valószínűnek lehet tartani, hogy a villamoscentrálé ügyében még már­cius hónap folyamán megtörténik a végső és elha­tározó döntés. fürdő átépítésének végleges terveivel. Ezzel kapcsola­tosan kérdést intéztünk Barczen Gyula tanácsnokhoz arra vonatkozólag, hogy az Irgalmasrend megkapta-e már az építkezési engedélyt? Kérdésére munkatár­sunk a következő felvilágosítást kapta: — Az Irgalmasrend rnmdezideig még nem mu­tatta be a Császár-fürdő átépítésére vonatkozó végleges terveket. Amint bemutatják nekünk azo­kat, haladéktalanul intézkedni fogunk az építke­zési engedély kiadására vonatkozólag. BarczeF. tanácsnok fcelvilágositásaibóíl kitűnik, hogy a fővárosnál várják a tervek bemutatását. Ter­mészetesen sietni kell az üggyel, mert az Európa- bajnokságok időpontja fix, augusztus 18—23-ijg zajlanak le, tehát elmozdithatatlanul ehhez kell ido­mulni az építkezési munkálatoknak is. Másrészt ér­deke az Irgalmasrendnek is, hogy az uszoda a nyári íiirdőszezon derekáig üzemképes állapotban legyen, mert :az építkezéssel töltött szezon deficitje nehezen talál fedezetre a költségvetésben. Éppen ezért k e H, hogy sürgős legyen a rendnek az utolsó nehézség elhárítása. A Császár-fürdő átépítésével az Európa-bajnok­ság ügye elintézést nyert. A Széchenyi-fürdővel kap­csolatosan már nincs is .szükség sportszerű uszodára. A főváros éppen ezért csak úszómedencével kapcso­latos strandfürdő terveire hirdetett tervpályázatot. A pályázat határideje március elsején jár le. Értesü­lésünk szerint rendkívül sok ismert és neves építész vesz részt a nyilvános pályázaton és igy remény van arra, hogy valóban elsőrangú terv alapján, az elő­irányzott tizen kjét mill|lji áJr d körona költségigei modern, minden kényelemmel felszerelt és esztétikai szempontokból is kifogástalan formában építik fel az uszodát. Az utóbbi napokban híre já.rt annak, hogy az uszoda és az azzal kapcsolatos strandfürdő aligha ké­szül el az ősz előtt és igy a nyáron még mindig nem lesz a fővárosnak balparti uszodája. Erre vonatkozó­lag B á n ó c z i László dr. bizottsági tag a pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén a napirend letárgyalása után kérdést akart intézni az elnöklő Folkusházy Lajos alpolgármesterhez, aki azonban a nagy zajban nem hallotta meg Bánóczi jelentkezését és az ülést bezárta. Ülés után aztán, amikor meghallotta, hogy miről van szó, a követke­zőket jelentette ki: — A Széchenyi-fürdővel kapcsolatos uszoda és. strandfürdő építésére hirdetett tervpályázat március elsején jár le. A lehető leghatározottab­ban ígérem, hogy a munkálatokat a legjobb terv alapján a lehető leggyorsabb tempóban fogjuk le­folytatni. Közegészségügyi szempon­tok mellett elsőrendű pénzügyi ér­deke a fővárosnak, hogy a strand­fürdő július végére készen legyen. Minden reményem meg van arra, hogy készen is lesz. Folkusházy Lajos alpolgármester kijelentései sze­rint tehát minden ellenkező híreszteléssel szemben mégis megindul a nyáron a fürdőélet a városligetben. Városházi augur ok izgalom- mentes köí%yülést jósolnak A vezérek pártközi konferenciája a közgyűlés sima lezajlását sejteti A folytatólagos közgyűléseket szerdán uj közgyű­lés követi, amelynek tárgysorozatán mindössze hu­szonhat tárgy szerepel, ezek között is alig akad azon­ban öt-hat fontosabb előterjesztés. A tárgysorozat legnagyohbrészét személyi ügyek és alapszabályjóvá­hagyások foglalják le. A személyi ügyek közül kiütkö­zik egy, amely fájdalmas emléket elevenít fel. A fő­város tanácsának egyik legértékesebb, de a kurzus által kibuktatott tagjának, Kemény Géza tanács­noknak özvegye és kiskorú gyermekei kérnek nyug­dijat. illetve nevelési dijat, a tanács azzal a javaslat­tal járul a közgyűlés elé, hogy Kemény Géza özve­gyének nyugdiját és gyermekei nevelési diját kegy utján, március 1-től kezdődően a II. fizetési osztály 2. fizetési fokozat szerint állapítsa meg. Kétségtelen, hogy a közgyűlés ehhez hozzá fog járulni. A közgyűlés többi tárgyai közül a legfontosab­bakat csak az elmúlt pénteken tárgyalta le a pénz­ügyi bizottság és igy azok még élénk emlékezetben vannak. Ezek között szerepel a Szepesi Hitel­bank telkeinek parcellázása, illetve a főváros ré­széről való megvétele és ezzel kapcsolatban a N á- dor-kert és Unger-féle telkek mevásárlásá- nak ügye. Telket vett különben a főváros R a d o c z a Jánostól a Villányi-utón és a Magyar Általá­nos Kőszénbánya rt. alkalmazottainak nyug­díjintézetétől a Zsigmond-utca és Török-utca sarkán. A Radócza-íéle telken a kelenföldi plébánia és a Cis- tercita-rend gimnáziuma és rendháza épül fel. A másik telekre városszabályozási célokból van szükség. Fontos tárgyai a szerdai közgyűlésnek az i n s é g- a d ó kivetéséről és beszedéséről szóló előterjesztés, valamint a Budapesti Kisipari Hitelinté­zet rt. alaptőkéjének felemelése és a dunai rako- dópart.ok ez évi bérének megállapítása. A Kis­ipari Hitelintézet rt. ügyét a bizottságok szé­lesen és behatóan tárgyalták és hozzájárultak ahhoz, hogy alaptökefelemelés céljaira 5 milliárd koronát az ezévi költségvetésbe, másik ötmilliárd koronát pedig a jövő évi költségvetésbe vegyenek fel. Az alaptőke­emelés formája az, hogy a közgyűlés hozzájárul a Budapesti Kisipari Hitelintézet rt. 305 millió koronát kitevő alaptőkéjének 2305 millió koronára való feleme­léséhez. Ebből a célból az intézet kétmillió darab A) sorozatú részvényt bocsát ki, amelyet 2500 koronát kitevő árfolyamon Budapest székesfőváros közönsége vesz át. Számos kisebb ügy elintézése után Vájná ta­nácsnok felel majd interpellációkra, amelyek között nagy érdeklődésre fog számottartani az a válasz, amelyet a vásárcsarnoki szabályrendelet revíziója tárgyában fog mondani. Interpellációkat is bőven je­gyeztek be a szerdai közgyűlésre, ezek közül érde­kesebbek a következők: Csepregi Horváth János azt fogja kifogásolni, hogy a főváros adószámviteli hivatalai évek óta nem teljesitik az adóelőírásokat. B. V i r á g h Géza a VII. kér. elöljáróságon tapasztalt rendellenességekről, Kiss Menyhért a Magyar Takarékpénztárak Jelzá­logbankja és a Magyar Kender- és Lenipar rt. rész­vénye ügyében, L i p t a y Lajos a Széna-téri piac rendezéséről, Kabakovich József a betegápolási adó kirovásáról és behajtásáról és Deutsch Mór a tej és péksüteményekkel való házalás beszüntetésé­ről, valamint a sütőipar éjszakai munkájának ellen­őrzéséről interpellálnak. Mindez valószínűleg csöndes közgyűlés reményét kelti. Kirobbanhat, mint azt már többször tapasztaltuk valami olyasmi, amire senki sem számit, mert azt le­het mondani, hogy eddig Budapestnek nem volt niég teljesen csendes közgyűlése, amióta Budapest tör­vényhatósági bizottsága együtt van. Kis csete-paték szinte minden közgyűlésen előfordulnak, ha azonban a vége jó, minden jó és eddig még ezek a kis csete­paték nem hátráltatták a főváros nagy érdekű ügyei­nek elintézését. Ha a szerdai közgyűlésen lesz is egy kis vihar, a városházi időjósok azt mondják, hogy ez csak Farkas István interpellációjának kapcsán törhet ki. A szocialista városatya ugyanis „a tanács­nak az autonómia határozatait figyelembe nem vevő és azokkal ellentétes intézkedései ügyében“ interpel­lál. A Fővárosi Hírlap éppen legutóbbi számá­ban beszélt ezekről az ellentétekről, amelyek a tanács és az egyes bizottságok között ki-kitörnek. Valószínű, hogy ennél a témánál egy kicsit megelevenedik majd a közgyűlés képe, de remélni kell, hogy a tanács ré­széről a közgyűlésen olyan kijelentések fognak elhang­zani, amelyek a kedélyeket megnyugtatják és a bi­zottságoknak a tanáccsal való harmonikus együttmű­ködését végre-valahára végleg biztosítják. Szálloda, kórház, szanatórium berendezés legolcsóbban ELBERT VASBUTORG YÁÍTÓNÁL Budapest, Vili. kér., Bezerédi-utca 4. sz­Nem hagyják vízben az uszósport híveit Európa uszóbajnokát az idén Budapest szállítja — A Császárfürdő sport­uszodája idejekorán elkészül — A nyáron már sirandélet lesz a Városligetben Folkusházy alpolgármester és Barcséra tanácsnok nyilatkozata

Next

/
Thumbnails
Contents