Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-02-24 / 8. szám
Ara 5000 kor. Tizenötödik évfolyam Budapest, 1926 február 24. 8. szám. Előfizetési árak: Egész évre 20 pengő = 250.000 kor. Félévre 10 pengő = 125.000 kor. ÁLLANDÓ MELLÉKLET: gazdasági hírlap VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhiva tál: VI. kér., Sziv-utca 18. sz Postatak. csekk-számla: 40.424 Telefon: 137—15 szám Rózsahegyi Kálmán huszonöt esztendeje, amelyet az ország első színpadán diadaltól diadalig emelkedve töltött el, mérhetetlen kincse ennek az országnak és ennek a városnak. Ekés tollak és szárnyaló beszédek méltatták ezt a huszonöt esztendőt és mi mégis úgy érezzük, hogy az ünnep múltával meg kell állanunk ennél .a határkőnél, amely nemcsak a művész számára határkő, de Budapest kultúrája számára is az. Meg kell államink, mert a mód, ahogyan Rózsahegyi Kálmánt sikerült ünnepelni, biztató és reményteljes jelensége Budapest életének. Ha sikerült mindenek hódolatát közös nevezőre hozni, ha sikerült minden disszonanciát elkerülni, ha egy akarattal, ha a lelkesedés azonos extázisával rajongta körül a művészt ennek a városnak minden társadalmi osztálya és minden világnézetű lakossága, akkor az érdem elsősorban a művészé és a művészeté. Rózsahegyi Kálmán művészete annyira kifinomult és annyira hódí- tóan magyar, hogy ennek a művészetnek színe előtt összeomlik a mai kornak minden kicsinyes indulata és ezt a művészetet mindenki áhitatta!, emelkedett lélekkel szemléli. Rózsaheg3Ti Kálmán művészetére nem mert sarat hányni egyetlen őrület sem, amely az utolsó esztendők során végiggázolt ezen a városon. Az egyik őrület nem mert ehhez a művészethez hozzányúlni, hogy vörösre fesse át és a másik betegség némán kapitulált ennek a művészetnek utolérhetetlen magyarsága előtt. Járnának még ma is bármilyen lázak ennek a városnak a levegőjében, akkor sem zavarhatta volna meg egyetlen egy disszonáns hang ezt az ünnepet, mert a művészet, amelyet ünnepeltünk, magasan trónol a mindennapi indulatok és alacsony politikai divatok fölött. A jelenségekből azonban, amelyek valóságos kristályosodott nemzeti egységet iiikröztettek ezen a jubileumon, örömmel következtetünk arra, hogy lehiggadt szenvedélyek, megnyugodott lelkek, gyógyuló sebek napjai jöttek el számunkra. Ezen a jubileumon mindenki ott volt. Eljött az állam, a íővá/os, a művészet és a tudomány minden faktora, ott voltak a mágnások, a polgárság és a munkások képviselői, Budapest társadalmának minden rétege, de képviseltette magát a magyar falu is, amelynek szavát becsületesebben, hűbben, melegebb szívvel még nem tolmácsolták magyar színpadon, mint ahogyan azt Rózsahegyi Kálmán már több mint negyed százada cselekszi. És egyforma volt mindenkinek a lelkesedése. Van a művészetnek olyan magas foka, amelyhez nem juthat el sem az elfogultság, sem az irigység. Ilyen a Rózsahegyi Kálmán művészete. Ennek a kornak legnagyobb betegsége a politikai és a világnézeti ellentétek. És még ezek sem tudtak a legkisebb sebet sem ejteni Rózsahegyi Kálmán művészetén. Szinte ugyanazon a napon, amelyen mindenki meghódolt Rózsahegyi művészetének kifinomultsága és magyarsága előtt, fájdalmas harc kezdődött meg a budapesti városháza egyik bizottsági üléstermében. Egy nagy magyar művész körül folyt a harc, egy nagy magyar művész ecsetjének alkotása ellen intézett rohamot a reakció. Pedig ez a művész, Kernstock Károly ma külföldön is ia legnagyobb magyar nevek közé tartozik. Több, mint egy évtizede díszíti Kernstock Károly alkotása az egyik fővárosi iskola falát. Nemes, gazdag alkotása a művésznek, amely ellen csak a prüdéria, a művészetben való analfabétaság, vagy a minden magasztost legázoló politikai elfogultság emelhet vádat. Mégis hadjáratot indítottak ez ellen a kép ellen és ma zárt csatasorban kell felfejlődniük ennek az alkotásnak a védelmére mindazoknak, akik a művészet szabadságát szentnek ismerik. Azoknak, akik Kernstock Károly alkotása ellen az attakot indították, mi komoly kérő szóval ajánljuk figyelmébe azt a gyönyörű egységet, amellyel Budapest társadalma Rózsahegyi Kálmánt tudta ünnepelni. Bent a Nemzeti Színház hatalmas csarnokában tökéletesen harmonikus volt a művész ünneplése és nekünk mégis úgy tűnik föl, hogy, bár messze történt a Rózshegyi-iinnep színteréről a másik, a művészetellenes hangnak a megnyilatkozása, az mégis ünneprontás volt. Mi ezeken a hasábokon hétröl-hétre azt hirdetjük, hogy ennek a városnak egész életét politikamentessé kell tenni. A társadalmi béke, a szenvedélyek lehiggadása hozhatja csak meg Budapest A városházán némi ellanyhulás után, amely abban nyilatkozott meg, hogy a nagy tervek körül való munkálkodás rövid időre szünetelt, most újra nagy élénkség tapasztalható. Mind sűrűbben tart ülést a tizenkettes bizottság és mind sűrűbbek a megbeszélések a főpolgármesternél és a polgármesternél. Mindezek erőteljes összefüggésben állanak azokkal a hatalmas problémákkal, amelyek most megoldásra várnak. Az utóbbi időben akadály volt az is, hogy a városi pártok vezetői egyszersmind tekintélyes szerepet játszanak az országos politikáiban is és igy a frankügy által hullámzásba hozott politika jelentősen lefoglalta idejüket és érdeklődésüket. Emellett a városházán az utolsó hetekben leginkább a státusrendezés kérdésének megoldásával foglalkoztak. Ez a munka azonban most már eÍvben befejezettnek tekinthető és igy a városházi pártok vezetői a főpolgármesterrel és a polgármesterrel egyetemben egész energiájúikkal a főváros nagy 'gazdasági kérdéseinek elintézéséhez foghatnak. Ezeknek a nagy problémáknak megoldása most már igen sürgős, mert hiszen ezektől függ az, hogy a tavasszal meginduljon Budapest székesfőváros nagy alkotó tevékenysége. A legfontosabb kérdéseket a következőkben foglalhatjuk össze: 1. az uj nagy beruházási programúi kidolgozása: 2. a főváros pénzügyeinek rendezése, a költség- vetés összeállítása, a külföldi kölcsönök visszafizetésére fedezet teremtése; 3. az üzemek jövedelmezőbb gazdálkodásának biztosítása a modern energiagazdálkodás alapján, igy elsősorban a villamoscentrálé felállítása révén; 4. gondoskodás a beruházásokhoz szükséges külföldi kölcsönökröl; 5. a tavaszi építkezések megindítása. 1826. évi költségvetés és épitési Programm A főváros pénzügyeinek rendezésével tökéletesen egyértelmű az 1926. évi költségvetés megszerkesztése, mert ennek kereteiben már benne kell lenni annak a pénzügyi megoldásnak is, amely a főváros háztartását most már véglegesen rendezni fogja. A költségvetés azonban még mindig nincsen készen. A főváros pártjai úgy fogják föl a helyzetet, hogy a költségvetés késedelme önmagában véve még nem volna nagyobb baj, de sokkal nagyobb veszedelemnek tartják azt, hogy ennek következtében késik az építkezési Programm is. Abban pedig teljesen egyetértenek a városházi pártok, hogy a tavasszal uj életét. Ha társadalmi, politikai, felekezeti és világnézeti különbségek nélkül fog össze Budapest lakossága, akkor nincs messze a cél, akkor hamarosan megkezdődhetik ennek a városnak szellemi és fizikát újjáépítése. Akkor újra épülhetnek díszes paloták, hatalmas középületek, akkor újra fejlődhetik Budapest kultúrája, akkor újra teremhetnek nagy művészek és nagy alkotások. Egyazon napnak két eseménye áll itt szemben. Az egyik Rózsahegyi Kálmán összhangos, lelkes ünneplése. A másik annak a vágynak a váratlan fellángolása, hogy egy nagy művész kiváló alkotását eltüntessék. Az egyik eseményben az építés, a másikban a rombolás szelleme nyilatkozott meg. A rombolás szelleme egy évtizeden át volt ur Budapest életében. Most az építés szellemének kell hatalomra jutnia. És mi hiszünk benne — a Rózsahegyi-ünnep is jogot ad erre, — hogy az építés szelleme hamarosan és mindörökké legyőzi Budapesten a gyiifölség szellemét. az épitkezéseknek feltétlenül nagymértékben kell megindulniok. Éppen ezért általános a pártok követelése, hogy a tanács minél előbb terjesszen elő építkezési programmot. Ennek értelmében a pénzügyi bizottság már is kimondotta, hogy az építkezési programmot a költségvetés komplexumából kiemelve fogják az illetékes szervek tárgyalni. Ugyanez az álláspontja az építkezések kérdésében a főváros tanácsának is. amely széleskörű tárgyalásokat folytat az újabb épitőprogramm és a költségfedezet kérdésében. A tanácsban és az ügyosztályokban a munkálatok már is minden irányban megindulnak, hogy a tavaszi építkezéseket akadály nélkül meg lehessen indítani. Egyben folynak a tárgyalások a főváros háztartásának rendbehozatala érdekében is. A tizenkettes bizottság éppen ezért igen komolyan foglalkozik Vázsony i Vilmosnak az ingatlanokra bekebelezett terhek konjunkturális törlesztéséből származott rendkívüli nyereségek megadóztatására vonatkozó javaslatával. Ez természetesen tulajdonképpen egy városi vagyonadó lenne, amelytől a városházán igen jelentős jövedelmeket remélnek, de még a számítások nem jutottak el annyira, hogy az ebből befolyó hatalmas pénzösszegek elegendőknek bizonyulnak-e a főváros háztartásának rendbehozására. Ripka Ferenc főpolgármester nyilatkozik a külföldi kölcsönről, a beruházási programmré! és a villamos centráléről Ezzel párhuzamosan gondoskodni kell a főváros uj külföldi kölcsönéről is. Ehhez természetesen elsősorban beruházási programúira van szükség és véglegesen csak akkor lehet majd megállapítani, ha ez a Programm elkészül, hogy milyen az az összeg, amelyet a főváros a külföldi hitelezőtől igényelni fog. Ä tanács a külföldi kölcsön mai helyzetéről nem igen ad felvilágosítást, mert arra az álláspontra helyezkedik, hogy a fővároshoz eddig konkrét kölcsönajánlat egyáltalában nem érkezett. Ez természetesen nem jelenti azt, mintha cáfolni akarnák, hogy igenis, ajánlottak több oldalról is a fővárosnak előnyös külföldi kölcsönöket. Ezekről az ajánlatokról, Morgan ékéről és a Speye r-b ankházéról már több Ízben megemlékeztünk. A városházán nyert információink szerint még több ajánlat is van, ezek a külföldi tőkecsoportok azonban csak akkor tesznek majd részletes kölcsönajánlatot. ha a fővárostól erre vonatkozólag hivatalos felszólítást kapnak. Az ügyosztályok most dolgoznak a beruházási Programm összeállításán. Ezt a programmot először a tanács, majd a többi illetékes faktorok tárgyalják le és amikor majd a Lűzns munka folyik o Mos ezéui költségvetése és o beruházási Programm elkészítéséi Ripka főpolgármester nyilatkozata a külföldi kölcsönről és a villamos ceniráléról
