Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1926-02-17 / 7. szám

1 I Budapest, 1926 február 17. yöMEasHtíijmvp Újabb építkezési tervek a mesvalásulSs küszöbén Hullámuszoda a Gellértfürdőben, szanaforium a Margitszigeten és egyéb építési tervek bejelentése !' ; Budapest gazdasági életének állandó legnagyobb problémája az építkezések lehetővé tétele. E tekin­tetben a hét legnagyobb eseménye, hogy végre me- jelent a magánépitkezések támogatásáról szóló és régen megígért rendelet. Ez a rendelet 50 százalékos építkezési hitelt biztosit mindazoknak, akik a lakás­ínség megszüntetésére bérházakat akarnak létesíteni. A rendelet értelmében március 1-ig lehet jelentkezni az akcióban való résztvételre. Amint a Fővárosi Hírlap előre jelezte1, az 50 százalékos kölcsönöket a Pénzintézeti Központ bonyolítja le. A kormány rendeletét természetesen a társadalom és a gazda­sági élet kritikája kiséri. Legelső sorban a rövid törlesztési időt és a kamatot kiiogásolják. Az építkezési akció igazi fellendülése, a kritikusok szerint, igazi sikerre akkor vezetett volna, ha a kor­mány kamatnélküli kölcsönt tud biztosítani. De, ha már kamatot kell is fizetni, igen soknak tartják, hogy a Pénzintézeti Központ évi 7'A százalékos kamatot és félszázalékos jutalékot szed. Rövidnek tartják a törlesztési időt is, mert nem igen fognak kapkodni a ■ kölcsön után, ha a hitelösszeget 16 év alatt havi 6% százalékos utólagos részletekben kell visszafizetni. Feltétlen sikerre vezetett volna az akció, ha hosszabb lejáratú törlesztési időt, az ilyen esetekben szokásos 30—40 évet szabták volna meg és a kamatot is Ki­sebb percentben állapítják meg. Hogy azonban az építkezés intenziven meg­induljon, sürgősen módosítani kell az építési szabályrendeletet is, mert a mostani megkötöttség sok akadályt gördít az építkezni szándékozók elé. Vannak, akik sürgetik azt is, hogy az 50 százalékos hitelösszeg megadását és a könnyítéseket az emeletráépítéseknél is meg kell adni, mert a lakástermelésnek ezt a formáját sem szabad figyelmen kívül hagyni. Budapesten igen sok égy- és kétemeletes ház van, amelyeknek tulajdono­sai emeletek ráhuzásával szívesen emelnék házuk ho­zadékit. Általánosan elismerik azonban, hogy a kor­A Fővárosi Hírlap kimerítően informál mindenről, ami a vá­rosházán történik. Kérjen mutatványszámot a kiadóhivataltól. (VI., Sziv-utca 18.) mánynak ez a rendelkezése első lépésként igen jelen­tékeny és valószínű, hogy a kormány ezzel a kezde­ményezéssel sikereket fog elérni. Legelső feltétel azonban az, hogy a kormány rendeletét az illetékes hatóságoki de legelsősorban maga a Pénzintézeti Központ gyorsan és a. bürokratikus formák lehető mellőzésével hajtsák végre. Az építkezési akció folytatása A főváros is tovább folytatja építkezési akció­ját. A középitési ügyosztály ezidőszerint a következő építkezési tervekkel foglalkozik: 1. Emeletráépítés a III. kerületi kiskorona-utcai iskolaépületre; 2. a Széchenyi hegyikilátó átépítése; 3. a jánoshegyi toronyőrlak munkakiirása; 4. a fonyódi fővárosi árvaházi üdülő két emeletre való átépítésének munkakiirása; 5. a kerepesiuti temető ravatalozó-házának át­építése; 6. a kerepesiuti temető igazgatósági épületének kibővítése. Ez az épület az idők folyamán annyira szűknek bizonyult, hogy a temető megnövekedett forgalma mellett, a hivatalos ügyek lebonyolítása az igazgatósági épületben rendkívüli nehézségekbe üt­közik. A kibővítéshez szükséges költséget 1 milliárd 47,000.000 koronában állapították meg. 7. A Szent Gellért-fürdő termáluszodájának meg­építése. Mint ismeretes, a városgazdasági ügyosz­tálynak régi terve, hogy a Gellért-fürdő jövedelme­zőségét a modern hullámfürdő építésével fokozza. A hullámfürdőt először a mostani télikert helyébe tervezték, ez a terv azonban nagy ellenzésre talált, úgyhogy a legújabb tervek szerint a hullámfürdőt a szálló parkjában helyezik el. A park közepén épül a fürdőmedence, amelyben alkalmas szerkezettel ál­landó hullámverést idéznek elő. Az esti órákban a medencét egészen megtöltik vízzel, valósággal egy kis tavat képeznek, amelyen és amely kötül szökő­kutakat építenek, amelyeket este színesen megvilá­gítanak, úgyhogy a hullámfürdő külön látványosságot is nyújt. A fürdőmedence körül megfelelő napfiir- döző-helyről is gondoskodnak. 8. A IX., soroksáriad vámépület laktanyahelyisé­geinek lakásokká való átalakítása. Anyagbeszerzések A Fővárosi Hirlap értesülése szerint a fő­város tanácsa legközelebb pályázatot fog kiírni a VI., Váci-ut és Gyöngyösi-ut sarkán épülő bérházhoz szükséges 1 millió darab mészhomoktégla beszer­zésére. A tanács az idei útépítésekhez és javításokhoz szükséges főanyagok szállítására már régebben ki­hirdette a versenytárgyalási pályázatokat. A beérke­zett ajánlatok fölött ezen a héten döntött a tanács és a legolcsóbb ajánlatok figyelembevételével, 7 milliárd korona értékű gránit-, bazalt- és trahit-követ vásá­rolt az idei útburkolási szükségletek fedezésére1. Szanatóriumot rendeznek be a Margitszigeten A Szeijt Margitsziget Gyógyfürdő rt. a felsőszi- geten lévő szállodaépülethez szárnyépületet terve­zett. Ennek a szárnyépületnek a tervei körül azon­ban a múlt év őszén erős ellentétek merültek fel egy­részről a részvénytársaság, másrészről a főváros ta­nácsa és a közmunkatanács között. A főváros taná­csa és a közmunkatanács ugyanis úgy találták, hogy az a terv, amelyet a részvénytársaság előterjesz­tett, nem felel meg a bérleti szerződés intencióinak. A részvénytársaság őszi tervét tehát visszaadták és a részvénytársaság kénytelen volt a tanács akarata előtt deferálni. Most azután olyan tervet nyújtott be a részvénytársaság, amelyet a közmunktanács elfo­gadott. E tervek szerint a tervezett szárnyépületet a modern szanatórium követelményeinek megfelelő berendezéssel, röntgennel, műtőszobával, laborató­riumokkal svéd tornával, vizgyógymóddal, diétás konyhával és orvosi igazgatással, szanatóriumi ren­deltetésre képezik ki. A közmunkatanács ezekután a szárnyépitkezéshez megadta beleegyezését és az épít­kezést a részvénytársaság kötelező beruházási szám­lájára engedélyezte azzal, hogy a szanatóriumot az év végéig üzembe kell helyezni. Emberséges hajlékot kapnak a Sutiajda-telep szerencsétlen lakói Liber Endre tanácsnok mindnyájukat az épülő fővárosi kislakásokban ffogja elhelyezni — Legkésőbben ez év nevember haváig lebontják a Subajda-telepet 5 a főváros a kislakásokat igénylők számára építtet. Ezek a lakások 1926 novemberéig felépülnek és L i- b e r Endre tanácsnok már most biztosította a Suhaj- da-telep lakóit arról, hogy ezekben a kislakásokban otthonhoz juttatja őket. üsszeiratta valamennyit és felhívta őket arra, hogy jelentsék be lakásra való igényüket, amit a főváros feltétlenül ki is fog elégí­teni. Ismerve Liber Endre melegen érző szivét, amelyben a szenvedők mindig helyet kaptak, meg­nyugvással nézünk ennek az ezer szenvedőnek jö­vője elé és bizunk benne, hogy eljön az idő, amikor ezt a szemét-telepet, mint pestis­fészket, felperzselik, hogy ne veszélyeztesse a város polgárainak életét és egészségét. Czfgler János vörösrézáru- és vegyipari gépgyáros Kórházak és laboratóriumok felszerelése. Vörösréz- edények és készülékek, vörösrézmosóüstök készítése és ónozása. Alumínium-hegesztés. Budapest, Vili. kér., Koszorú-utca 12. sz. Telefon; József 68—24. Gabriel és Társa mérnökök MŰSZAKI ÉS ELEKTROTECHNIKAI VÁLLALATA Budapest, Vili., Német-utca 43. szám Telefonszám : József 114—14. Elektromos világítási és motorikus berendezések tervezése és szerelése. Szerelési anyagok és égők gyári raktára. ÜTZENKIRCHEN WALTER TECHNIKUS, MŰSZAKI VÁLLALKOZÓ Egészségügyi központi fűtés, gáz- éa villanyberendezés ______ Budapest, V., Nagykororia-utca 21. szám Te lefonhívás 38—46 NAGY MENYHÉRT polgári és katonai szabóság Budapest, IV., Kecskeméti-u. 9, félem. (a Calvin-fér közelében) e Telefon: József 104—25 GRÖHWALD HENRIK telefSASKÜS B r ó d y Ernő dr. bizottsági tag multheti köz­gyűlési interpellációja nyomán a Fővárosi Hír­lap ismertette azokat a borzalmas állapotokat, amelyekben a Suhajda-telep lakói évek óta élnek a Pannonia-utca 14. számú telken vájt földalatti odúk­éban és földfeletti kamrákban. Azóta munkatársunk végigjárta a telepet és * amit ott látott, az megcsufol minden olyan leírást, amelyet író fantáziája eddig az ilyen nyomortanyákról adott. Elképzelhetetlen, hogy ilyen helyen emberek lakhas­sanak és hihetetlen, hogy akadjon ember, aki feleba­rátaitól pénzt fogad el, amiért ebben a piszokten­gerben menedéket ad neki. Mert, aki idemenekül, az a sorsnak véresre korbácsolt üldözöttje, aki belefá­radt a lakásért való hajszába s végkimeriilésében ;oskadt ennek a szemétdombnak ,a küszöbére. És amikor a menekülő aléltan kopogtat a korhadt ajtón, azt felelik neki: Megmentem az életedet, ide a pénzeddel! Borzalmas, hogy az emberi szervezet mennyit bir el, de ennél is borzalmasabb, hogy az emberi íelketlenség mire vetemedhetik. És, ha valaki egykor arra vállalkoznék, hogy meg­írja a háború utáni élők nyomorát, ez a telep nem is az emberi nyomor, mint inkább az emberi Íelketlen­ség szempontjából lesz históriai dokumentuma a mos­tani korszaknak. És dokumentuma lesz ' annak is, hogy amikor minden összeomlott, ennek a telepnek deszkái, papirosból készült tetőzetei mily szívósan dacoltak az idővel és a hivatalos hatalommal. Állam és város többször elrendelte a telepen épült deszkabódék eltakarítását és a bódék ma is állanak és szomorúan hirdetik, hogy a nyomor mindennél erősebb; állam és város nem tudott hajlékot adni ezer embernek, tehát ott kellett valamennyit hagyni a nyomor áldozatául. Nem tudjuk e pillanatban, hogy az állami és vá­rosi lakásénitő-akció milyen eredményeket produ­kál az idei évben. A Suhajda-telep rettentő súllyal nehezedik a szociális lelkiismeretre s valameddig e telep tetői alatt férgek módjára nyüzsögnek emberek, szó sem lehet arról, hogy megoldottuk a lakásínség súlyos problémáját. Budapesten ma mindössze hetven üres Lakásról tud a statisztika. ]És e hetven üres la­kással szemben ott a Suhajda-telep a. maga rettentő odúival! Kétségbe kellene esnünk, ha a főváros lelki- ismerete nem szólalt volna meg, amikor halvány ké­pét kapta ezeknek a borzalmaknak. Liber Endre tanácsnok, a szociálpolitikai ügyosztály vezetője, magáévá tette a Suhajda-telep lakóinak ügyét és haladéktalanul intézkedett, hogy a telep lakói az elsők legyenek, akik lakást kapnak azokban a bérházakban, amelyeket BUDAPEST* VII., | Vnmos-c°ászár-ut 19. = Cimfestészeti mű­terme. Speciáliata üvegtáblákban.

Next

/
Thumbnails
Contents