Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-02-10 / 6. szám
2 Budapest, 1926 február 10. pártok ímegállapodása értelmében néhány főtisztviselő érdekében élni fog a visszatartás jogával. _______ Eb ben a kérdésben egyébként .igen gyors tempóban haladnak a tárgyalások úgy a tanács kebelében, mint a bizottságokban és a pártközi konferenciákon. Megvan minden remény arra, hogy úgy a tanács, mint a pártok még ezen a héten teljesen tisztázni fogják a helyzetet és létrehozzák a szükséges megállapodásokat. Amennyiben mindezek a tervek felborulnának és a kormány nem járulna hozzá például a két alpolgármester visszatartásához, állásukat ebben az esetben sem fogják egyelőre betölteni, hanem a tisztujjitásig az alpolgármesteri teendők végzésével a két legidősebb tanácsnokot. Csupor József és Berczell Jenő kormányfőtanácsosokat bízzák meg. Ugyancsak ez történnék a megüresedett és megüresedő tanácsnoki állásokkal is. Az 'elhunyt V á- r o s s y Gyula, a nyugdíjba menő Orczy Gyula és az alpolgármesteri teendők elvégzésére kirendelendő Csupor József és Berczell Jenő tanácsnokok helyét ideiglenesen a tisztujitásig egy- egy főjegyző töltené be. A státusrendezés a közigazgatási bizottságban A közigazgatási bizottság hétfőn tartott ülésén, amelyen Ripkia Ferenc dr. főpolgármester elnökölt, a polgármesteri jelentés kapcsán Csilbéry András dr. szóvátette a státusrendezés ügyét. A státusrendezéssel kapcsolatiban kiadott rendeletet bírálta és foglalkozott a kényszernyugdijazások ügyével is. A főváros szerdai közgyűlésén napirenden volt a lakbérek kérdése is, amely tárgynál Bródv Ernő fővárosi bizottsági tag- mondott nagy beszédet. Ennek a beszédnek volt egv része, amely mindenkit, pártkülönbség nélkül megdöbbentett. Budapest rettenetes nyomorából ragadott ki egy képet, amely a maga szörnyűségében fájdalommal töltött el minden jóérzésü embert. Beszélt a sokat emlegetett S u h a j d a-telepröl, ennek fantasztikus és a rablólovagok korában élő keletkezéséről, az ottlakók nyomoráról és szörnyű kiuzsorázottságáról. Olyan korkép ez, olyan döbenetes' látványa Budapest nyomorának, hogy Bródy Ernő beszédének ezt a részét egész terjedelmében, szószerint közöljük az alábbiakban. Aki csak valamit is érez Budapest szenvedőivel szemben, annak gondolkodóba kell esnie, hogy a nyomor vámszedőin kívül még kiket terhel felelősség a Suhajda-telep lakóinak szörnyű helyzetéért. A másik hátborzongatóan nagy kérdés, hogy mi itt a segedelem? Bródy Ernő beszédének itt következő részletét ajánljuk figyelmébe mindazoknak, akik együtt tudnak , érezni a nyomorgókkal és szenvedőkkel: Ezer ember rabszo!gasorsa a nyomortanyán — Beszélni akarok a Suhajda-telepröl. Méltóz- tassék velem együtt eljönni erre a telepre. Budapesten, a Vigszinház hátamögött néhány házzal, a Pan- nonia-utca 14. szám alatt van egy nyomortanya, amely minden képzeletet felülmúl. Ezer ember lakik ott, olyan állapotok között, olyan emberhez nem méltó sorban, amely fel fogja háborítani önöket még most is, ha engem hallani fognak, hát még mennyire felháborított engem, aki ott jelen voltam és megnéztem a helyzetet. Előbb leírom a telepet, aztán a jogi állapotot fogom vázolni. — Körülbelül ezer ember lakik 260 lakásban. Itt van nálam a statisztika, melyet egy szegény cipész, egy munkanélküli állított össze nekem, szobáról-szo- bára járva, amelynek adatait helyben felülvizsgáltam és ellenőriztem. Ezer ember lakik ott a következő módon. Az építkezés a legnagyobbrészt a földszint alatt van. Miután tehát nincs csatornázás, minden esés alkalmával betódul a viz a szobába. Egy méter magas az egész, úgyhogy amikor az ember bejön, beüti a fejét a falba. Az egész telepen ezer ember számára van húsz árnyék szék két traktusban.^ Természetesen csatornázás nincs. Ugyancsak világítás sincs. Paloták tövében, paloták szomszédságában ott él ezer ember úgy, mint talán valamikor a nomád törzseknél, gyertyagyujtás, pertóleumvilá- gitás mellett, hóban és fagyban. A karácsonyest gyönyörei . . . — Hogy önök fogalmat alkossanak arról, hogy mi volt például a Suhajda-telep lakosainak a karáVéleménye szerint a választott tisztviselőknél nem alkalmazható a 35 évi szolgálati idő eltöltésére vonatkozó szabály. A rendelet egyébként is aggodalomra <ad okot. Meg akarja szüntetni a helyettesi áll ásókat, ami arra vezetne^ hogy a tisztifőonvos és főügyész helyettesei felelőtlenül helyettesítenék a főorvost és a főügyészt. Előfordulhatna az is, hogy a közigazgatási bizottság nem tárgyalhatná :a szakhivatalok jelentését, mert a tiszti-főügyész és a főorvos más irányú elfoglaltsága miatt az ülésen nem jelenhetnének meg. Ami a ilétszámcsökkentést illeti, hangsúlyozni kell, hogy a fővárosnál nem leépítésre, hanem az adminisztráció kifejlesztésére van szükség. Csilléry ezután arról beszélt, hogy a fővárosi tisztviselők múlt év julius óta várják a fizetéskiiiönbözeí kiutalását. Javasolta, hogy a közigazgatási bizottság hívja fel a kormány figyelmét az elmondottakra és sürgesse meg a fizetéskülönbözet kiutalását. Ripka Ferenc dr. főpolgármester a felszólalásra válaszolva kijelentette, hogy a státusrendezéssel kapcsolatban kiadott rendelet csak keretrendelet és a törvényhatósági bizottságnak módjában lesz kívánságainak érvényt szerezni, ha a kérdés tárgyalásra kerüi. Reméli, hogy ezek a kérdések közmegnyugvásra oldatnak meg. A fizetéskülönbözet kiutalásához a kormány hozzájárul, ha a törvényhatósági bizottság a kiutalás ellen kifogást nem emel. Kérte, hogy a köz- igazgatási 'bizottság ne hozzon most határozatot. Csilléry a főpolgármester válaszára az indítványát visszavonta. csonyestjük, el fogom önöknek mondani. Karácsony estéjén az történt, hogy hóesés volt és a hó annyira benyomult az udvarba meg a lakásokba:, hogy az elöljáróság utján a tűzoltóságtól szivattyút kellett kérni, hogy a lakásokból a vizet kipumpálják. Ez volt ezer embernek a szent estéje. A pestistelep szörnyűségei — Én végigjártam ezeket a lakásokat. Valahány lakásba bementem, a legtöbb helyen betegeket találtam1, ágyban fekvő betegeket, főleg gyermekeket. A gyermekek a tüdővésznek egyenes áldozatai. Egészen különös lakásbetegségek fejlődnek ki. Egy szegény asszony megmutatta, hogy a padló helyén gomba nő. Láttam egy lakást, amely a pöcegödör szomszédságában volt és a pöcegödör szennye átszivódott 'a lakás falába. Dante pokla nem tud szörnyűbbet felmutatni. mint itt Budapesten, a Vigszinház fényes palotájának tőszomszédságában, a paloták körül levő ezer ember odúja, ennek az ezer embernek a nyomor- tanyája. — Itt van a legfrissebb statisztika róluk, most vették fel az 1925. évi népszámlálás alkalmával. Ebből megtudjuk, hogy volt itt olyan lakás, amely csak konyhából állott, semmi más nem volt hozzá. A lakások zöme olyan volt, ahol csak egy szoba volt összesem Kétszázharminc ilyen lakás van a kétszáz- hatvan közül. E kétszázhafminc lakásban összesen 795, kereken nyolcszáz ember van egy-egy szobában. Istállóból átalakított lakások — lelépési dij nélkül — El akarom mondani, hogyan keletkezett ez a telep. Suhajda János a telekbérlő. Nem tulajdonos, hanem telekbérlő és mint ilyen, egypár istállónak, egypár garázsnak, egypár ipari vállalatnak csinált ott félszereket. Miután ezeket a félszereket megcsinálták, egyszerre eszébe jutott, hogy okosabb és neki lukrativabb lesz ezeket a félszereket lakásokká átalakítani. Újságokban hirdetést tett közzé, amelyben azzal csábította a szegény emberekei hogy lelépés nélkül biztosított nekik lakásokat. Az a szegény, nyomorult ember, aki albérletben lakott, ágyrajáró volt, egyszerre főbérlőnek érezte magát, hogy ilyen csodálatos szerencséhez juthat, hogy lelépés nélkül kap lakást. Kezeim között van az előljárósági határozat, amely a következőket mondja: „Suhajda János raktár és műhely céljaira vette használatba ezeket a helyiségeket és nagyobbára kisiparosoknak és kereskedőknek adta volt bérbe. A kerületi elöljáróság Suhajda János ellen a megtorló eljárást haladéktalanul folyamatba tette. Az eljárás folyamán azonban Suhajda mindezen helyiségeket ismét engedély nélkül, sőt a kerületi elöljáróság tilalma ellenére, lakásokká alakíttatta. A megtorló eljárás során a kerületi elöljáróság 1924 szeptember 19-én kelt határozatával az engedély nélküli építkezési, illetve átalakítási munkálatokért és az ekként létesített helyiségek használatbavételéért i tízmillió korona pénzbírság < megfizetésében marasztalta el Suhajda Jánost és egyben elrendelte, hogy az engedély nélküli lakásokat. uj lakókkal betelepített helyiségeket harminc napon belül iirittesse ki.“ Suhajda fütyül a hatóságok rendelkezésére Suhajda e véghafározat ellen fellebbezéssel élt, s a tilalom ellenére az építkezéseket ismét folytatta, miértis a kerületi elöljáróság őt 1924 november 14-én kelt véghatározatával újabb tízmillió korona pénzbírságban marasztalta el és egyben elrendelte az építkezéseknek karhatalommal való betiltását. Kimondotta a kerületi elöljáróság, hogy Suhajda János építkezései nemcsak szabályta-i lanok, hanem biztonsági szempontból is aggályosak és éppen ezért a véghatározat ellen csak birtokon kívül való fellebbezésnek adott helyet és egyben megkereste^ az V. kerületi kapitányságot is, hogy az önkényes építkezést karhatalommal akadályozza meg. Suhajda János ezen véghatározat ellen is fellebbezéssel ijlt. Most már a Közmunkák Tanácsa vette tárgyalás alá ezeket a határozatokat. A Közmunkák Tanácsa elrendelte, hogy a szabályellenesen, a telektulajdonos hozzájárulása nélkül, a szabályozási vonalak teljes figyelmen kiviil hagyásával, a tűzbiztonsági és köz- egészségügyig rendszabályok teljes mellőzésével épített, s szabályszerű használhatási engedély nélkül használatba vett összes épületek, raktárak, lakás céljaira használt helyiségek, a döntés kézbesítésétől számított harminc napon belül lebontandók. — Kimondotta a közmunkatanács, hogy a telek túlzsúfoltsága s a tűzbiztonsági követelmények mellőzése folytán tűz esetére az ott lakókat közvetlenül életveszély fenyegeti, ezért a lebontás iránt való rendelkezés ellen csak birtokon kívüli fellebbezésnek van helye. Elrendeli ennek folytán a kerületi elöljáróság, hogy az összes épületek most már haladéktalanul lebontassanak. A bontási munkálatokat az építésügyi szabályzat 537. szakaszában foglalt rendelkezés alapján Suhajda János veszélyére és költségére a kerületi elöljáróság fogja végrehajtani. Felhívja tehát az elöljáróság Suhajda Jánost, hogy a bontási költségekre egyelőre első részletként 200 millió koronát a kerületi elöljáróság pénztárába fizessen be. — Ez annyira nem történt meg, hogy két nappal ezelőtt (február elején) kint voltam és még minden helyiséget ott találtam. A kerületi elöljáróság szerintem helyes álláspontra helyezkedett, mert papiroson kimondhatja a lebontást, de honnan van szive ezer embert még abból a rettenetes odúból is kitenni. Ennélfogva az iigy túlnőtt a kerületi elöljáróság hatáskörén. Ez mutatja a közigazgatás némely furcsaságait. Itt vannak mérnkök és építészek, akik keservesen nem tudnak kikinlódni egy építési engedélyt és vau itt egy felek Budapest szivében, amely építési engedély nélkül áll és amelyben az emberek csak pusztulásnak, betegségnek, szégyennek, nyomornak vannak kitéve. Nekem kötelességem a nyilvánosság égő tüzébe bedobni ezt az ügyet és becsületbeli kötelességünk elsősorban hajlékot adni annak az ezer embernek. Uzsoragyanus gazdálkodás Elmondta azután még Bródy Ernő, hogy a Suhaj- da-felep lakosai legtöbbjének heti keresete 180—200— 3C0.000 korona. De van közöttük sok munkanélküli is. Ezzel szemben a heti lakbérük 8—10 aranykorona. Bródy feleletet kért a lakóktól a következő kérdésre: mennyit fizetett előre? Van, aki 1924 december 16-án 242.0000 koronát, aki 1924 december 22-én 6,322.400 koronát fizetett, Fekete Ferenc kereskedősegéd fizetett előre 1924 december 4-én 6,240.000 koronát. A lakásbért ezidőszerint negyedévenként, sőt az utóbbi időben havonként kel! fizetni, itt pedig hat hónapra előre követelte be a lakásbért ez a háztulajdonos, amire a kerületi elöljáróság azt mondja, hogy ez uzsoragyanus gazdálkodás. Bródy Ernő leleplezései bombaként hatottak a közgyűlés tagjaira. Mi azonban arra vagyunk kiváncsiak, hogy miként fognak a hatóságok akaratuknak érvényt szerezni és elsősorban arra, hogy hol fogják a Suhajda-telep ezer szerencsétlen lakóját elhelyezni, ahol emberekhez illő helyen, tető alá juthatnak. Budapest legégetőbb problémáját: ezer és ezer kislakás termelését a legsürgősebben kell megoldani. Czígler János vörösrézáru« és vegyipari gépgyáros Kórházak és laboratóriumok felszerelése. Vörösrézedények és készülékek, vörösrézmosóüstök készítése és ónozása. Alumínium-hegesztés. Budapest, Vili. kér., Koszorú-utca 12. sz. Telefon : József 68—24. Gabriel és Társa MŰSZAKI ÉS ELEKTROTECHNIKAI VÁLLALATA Budapest, Vili., Német-utca 43. szám Telefonszám . József 114—14. Elektromos világítási és motorikus berendezések tervezése és szerelése Szerelési anyagok és égők gyári raktára. Dante pokla a Vigszinház háta mögött Bródy Ernő szenzációs leleplezése a Suhafda-Selep borzalmairól
