Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-02-03 / 5. szám
2 Budapest, 1926 február 3. jfomjzo^jíijzfíip rácsonyi segélyének utolsó felvonását is. Legfontosabb tárgyai közé tartozik a közgyűlésnek^ nz, hogy Csupor József tanácsnak felhatalmazást kér a közgyűléstől, hogy a költségvetés elkészültéig a tanács a székesfőváros háztartását az 1925. évi költségvetés keretében tovább vihesse. Foglalkozik a közgyűlés a lakások felszabadításának és lakbérek részletekben való fizetésének ügyével is. Sok minden apróság mellett letárgyalják a Császár-fürdő férfiuszodájának sportuszodává való átalakítását is Szaporítják a végrehajtódat Kétségkívül Uegszomorubb tárgya lesz a főváros közgyűlésének, hogy szaportania kell a végrehajtói állásokat. A tanács előterjesztése szelíd jszóval úgy mondja ezt, hogy a kerületi elöljáróságok adószámviteli osztályaihoz húsz havidíjas hivatalnoki és negyven ideiglenes altiszti állást kíván szervezni. De azután hamarosan kiderül, hogy erre a személyzeti szaporításra azért van szükség, mert a végrehajtói munkák az utóbbi időben rendkívüli mértékben megszaporodtak. Az 1924-ik esztendőben ugyanis a végrehajtások száma az előző évhez viszonyítva, annak négyszeresére, az elmúlt évben pedig az előző évhez képest, annak hatszorosára emelkedett. Tömörebben kifejezve ez annyit jelent, hogy ma huszonnégyszer annyi a végrehajtás, mint két esztendővel ezelőtt volt. Az uj végrehajtók fizetése szerény összeg lesz, amennyiben havonként és fejenként 1,037.000 koronát kapnak, aminél nem sokkal kevesebb az altisztek fizetése sem, amennyiben ezek 884.000 koronát kapnak havonként. Az uj végrehajtóknak és altiszteknek azonban igen jelentékeny „közlekedési“ költségeik vannak, úgyhogy az uj végrehajtók és altisztek a költségekkel együttvéve évenként, kevés híján, a fővárosnak egymilliárdját fogják felemészteni. Interpellációk és válaszok A szerdai közgyűlésen számos interpelláció hangzik el és a tanács tagjai több régi interpellációra válaszolnak. így Orczy tanácsnok az ut- és járdajavítási munkálatokról, 'valamint a közlekedés rendjének biztosításáról. Édes tanácsnok a Szent László kórházi állapotokról. Qömöry főjegyző közlekedési sérelmekről, Szvoboda tanácsjegyző pedig a kapualjak, lépcsőházak és a lakók névjegyzéktáblájának megvilágításáról fog beszélni. A szerdai közgyűlésre bejegyzett interpellációk a következők: Sümegi Vilmos: %z angyalföldi ut- és csatorna rendezése ügyében; Zimmermann Dezső: a székesfővárosi Gázművek szénárusitása ügyében; dr. Gál Jenő: a budapesti mozgófényképipar válsága ügyében; dr. Kiss Menyhért: ia Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálog Bankja és a Magyar Kenderés Leni-par rt. részvényed ügyében a székesfőváros árvaszékének érdekeltsége szempontjából; dr. Melha Armand: a kézműipar fejlesztése és a szabadkereskedelem fokozása ügyében; Bohn József: a kereskedelmi miniszter által kiküldött pékellenőrző bizottságok ellen érkezett panaszok és a főváros lakosságának reggeli süteménynyel való ellátása tekintetében, valamint a kényszer- kölcsön behajtása ügyében; Révész Mihály: a IX. kér. elöljáróság helyiségének egészségtelen zsúfoltsága tekintetében; Blasikó Artur: a kereskedelmi miniszternek a székesfőváros autonómiája ügyébe 'kellő indok nélkül való beavatkozása tekintetében; dr. Bánóczy László: a Petőfi Társaság ellen folyamatban lévő hatósági vizsgálat ügyében Színházán, mozik pusztulnak a súlyos Mosási helyzet miatt A főváros nem nézheti ölhetett kézzel a sokezer exisziencia fönkrejutását — Interpelláció a szerdai közgyűlésen Évek óta tart az ország gazdasági válsága, de még mindig nem jutott el a kulminációs ponthoz. Hányszor hittük, hogy az állapotok már nem rosszabbodhatnak, de az események mindig kiábrándítottak ebből a hitünkből, mert bebizonyosodott, hogy még a rosszabbnál is van egy rosszabb helyzet. A legutóbbi napok színházi eseményei is erre a szomorú meggyőződésre vezettek. Válságba jutott ismét két fővárosi színház és a válságot egyelőre úgy oldották meg. hogy a két színház konzorciális alapon folytatja tovább működését. Az Unió-szinházak tavalyi krízise után azt lehetett volna hinni, hogy a magyar színházi kultúra nyugvópontra jutott, amikor a válságot úgy, ahogy megoldották. Nem Így történt. A Belvárosi szinház és a Rena rs sánc e-szinház krizise ráeszmélteitek valamennyiünket arra, hogy még mindig nem vagyunk túl a veszedelmeken és a gazdasági válság hullámainál még mindig nem állott be az a jótékony apály, amely a dagályt rendszerint követi. Ez a válság, amely sajnálatos a magyar művészet és irodalom szempontjából, rávilágít az egész magyar gazdasági élet és az egész magyar társadalom krízisére. Kétségtelen, hogy a normális gazdasági és pénzügyi viszonyok mellett az állapotok nem öltöttek volna ily veszedelmes jelleget. Ha a töke könnyen mobilizálható lett volna, a színházaktól nem vonultak volna vissza azok az érdekeltségek, amelyek a színházakat finanszírozták. De ugyanilyen kétségtelen, hogy a konzorciumok igyekeztek volna a színházzal való érdekeltségüket fenntartani, ha biztosítva látták volna, hogy befektetett tőkéjük továbbra is meghozza a maga gyümölcsét. De erre nézve nem voltak biztató jelek s voltaképen e jelek hiánya teszi oly kétségbeejtővé a jövő perspektíváját. A jelenségek ugyanis oda mutatnak, hogy a magyar polgári osztály még mélyebbre kénytelen redukálni kulturigényeit, mint azt már ieddig tette s éppen ezen igények szükségszerű leszállítása okozza, hogy válságba jutnak mindazok a vállalatok, amelyek a polgárság kulturigé- nyeire vannak alapítva. Páholyközönsége akad még a színházaknak, de a páholyokból nem tartható fenn a színházak üzeme. A színházat a tömegek tartják fenn, de a töm1 egek lerongyoló d t ak, -testi és szellemi szükséglete i: k e t ta minimumra ej s ö k k e n t e t >t é k. Nincs itt szó arról, hogy a színházak igazgatósága nem tudta volna, vagy ne tudná kielégíteni a közönség igényeit. Ennek a válságnak nem a szellemi termelés csődje az oka, hanem az-a szemmel látható tény, hogy a közönség a legnélkülözhetetlenebb szügségliete- ket sem tudja kielégíteni és amikor lemond a maga állati igényeinek kielégítéséről, nem gondolhat arra, hogy szórakozásra fordítson valami keveset a kevésből. Semmivel sem örvendetesebbek azok a jelenségek. amelyek a Fővárosi Operettszinház és a Royal Orfeum körül mutatkoznak. Úgy látszik. hogy azok a kísérletezések, amelyek azt célozzák, hogy az Operettszinházban is legyenek varieté- előadások tarthatók, arra vezethetők vissza, hogy a z igazgatóság egy ilyen reformtól várja a fielyzet jobbraíordulását. Meg kell állapítani azonban, hogy ezek a válságok nem oldhatók meg ilyen palliativ eszközökkel, mert gazdasági természetűek lévén, csak gazdasági utón orvosolhatók. Hogy ez az orvosság előteremthető-e már, e kérdésre ma senki sem tud feleletet adni. Nem vigasztalóbb a kép, ha a, ni o z g ó- színházak helyzetét nézzük. A gazdasági válság itt is komoly helyzet elé állította iaz egész moziipart és a súlyos városi adók itt is, mint a magánszínházaknál, csak háírá- nyosan befolyásolták azt a hely ze- t e t, amelyet az általános (gazdasági válság előidézett. A mozgóképszínházak ügyében egyébként Gál Jenő. fővárosi bizottsági tag rneginterpellálja a szerdai közgyűlésen a tanácsot. Értesülésünk szerint az interpelláció számadatokkal fogja megvilágítani a mozi- és filmipar helyzetét és kimutatja majd, hogy' egy pár kiváltságos és kedvezményezett moziiulajdonost kivéve. a legtöbbnek kétségbeejtő .a helyzete. Ismertetni fogja a visszaéléseket, amelyek a moziipar terén a régi időkből maradtak itt és rámutat majd arra, hogy a filmipar megmentése elsőrendű fővárosi érdek, mert sok ezer polgárnak biztosit existenciát. Egyforma elbánást követel majd mindenki részére, mert lehetetlen egy versenyben úgy helytállni, hogy egyeseik kedvezményekben részesüljenek, mások pedig nem. Szocialista állásfoglalás az elöljáróságok ellen Kerületi választmányi tagjaikkal ellenőrizte' iik az elöljáróságok működését —Követésre való példa a polgári pártok számára A kerületi választmányok hosszú időn át nern igen játszottak komoly szerepet a főváros életében. Pedig kétségtelen, hogy a fővárosi törvény intenciói ai ra számítottak, hogy a kerületi választmányok a kerületek életében irányitó szerepet visznek. A szociáldemokraták azonban, úgy látszik, tudatára ébredtek annak, hogy a kerületi választmányok révén sok- mindent el lehetne érni. A polgári pártoknak jó lesz tehát, ha figyelemmel kísérik azt a munkát, amelyet a szocialisták a kerületi választmányok révén akarnak elvégezni. A polgári pártoknak is élénk figyelemmel kell lenniük majd a kerületi érdekekre és ennek a szempontnak a kihasználása ma rendkívül fontos, mert hiszen tudvalevő, hogy a belügyminisztérium igen komolyan foglalkozik a főváros közigazgatása decentralizálásának gondolatával. Tudjuk, hogy szaporítani akarják az elöljáróságok számát és egyben a kerületi elöljáróságok működési köre is nagyobb és fontosabb területet nyer. Ilyen körülmények között a kerületi választmányok súlya is megnöveszik. A szocialisták máris belátták ezt és a polgári pártoknak is a legteljesebb mértékben képviselniük kell a polgárság kerületi érdekeit. A szocialisták példának okáért máris elhatározták, hogy a kerületi pártszervezetek helyiségeiben a kerületi választmányok szocialista tágjai esti inspekciókat fognak tartani. Az inspekciós kerületi választmányi tagok kötelessége pedig *a választók panaszainak és kívánságainak meghallgatása lesz. A polgári pártok szintén okosan tennék, ha ezt a jópéldát utáVétkezik önmaga ellen, aki nem törődik a főváros ügyével. A Fővárosi Hírlap Budapest érdekeinek a harcosa. Ezt a harcot segiti diadalra, aki a Fővárosi Hírlapot előfizetésével erősíti. noznák és a kerületi klubokat a hazárdjátékok gyakorlásától visszatérítenék eredeti hivatásukhoz, a polgári érdekek igaz képviseletéhez. Hogy azonban a szocialisták élénk figyelemmel kísérik a kerületi adminisztrációt is, annak jelét látjuk abban, hogy a kerületi elöljáróságokkal az elmúlt napokban komoly konfliktusba keveredtek. Megállapították ugyanis egy értekezletükön, hogy egyes ke-- riileti elöljárók tüntetőén semmibe veszik a kerületi választmányokat. Hogy a szocialistáknak igazuk van-e ebben a kérdésben, vagy hogy mennyire van igazuk, az rövidesen ki fog derülni. De hogy a panasznak némi magva van, az abból is valószínű, hogy a múltban az elöljáró urak nem igen ismerték a kerületi választmányok munkáját. Megeshetik tehát tényleg az, hogy egyes elöljárók, ha most a szocialisták komolyan veszik hivatásukat, berzenkednek az eddig szokatlan beavatkozás ellen. Ha azonban majd a polgári pártok is tudatára ébrednek a kerületekben végzendő munkájuknak és kötelességeiknek, akkor az elöljáró urak be fogják látni, hogy nem egyszerű szocialista akadéskoskodásról van szó, hanem arról, hogy a kerületi választmányok végre kötelességük tudatára ébredtek. A szocialisták különben elhatározták, hogy illetékes helyen el fognak járni, hogy a kerületi választmányok törvényszerű hatáskörét a köteles védelemben részesítsék. Konkrét panaszuk is van a szocialista kerületi választmányi tagoknak és ez az, hogy egyes kerületi elöljárók a munkák kiadásánál egy-egy munkát több részletben adnak ki, hogy igy az illetékes fórumok jóváhagyását ne kelljen kikérniük. A szocialistáknak ezt a panaszát is meg kell vizsgálni és ha a panasz jogos, akkor kétségtelenül intézkedés tötrténik, hogy a kerületi elöljárók ilyen hatáskör-túllépése végleg megszűnjön. ___________________________ <a u mmi-1 emezek, G |J m m 8 » t ö ni 1 ö k I szelepek, zsinórok, formadarabok bár- milyen célra, rajz és méret szerint. Kötszerek, betegápolási cikkek és műszerek. SCHOTTOLA ERNŐ GYÁROS ÉS NAGYKERESKEDŐNÉL, BUDAPES| VI., Vilmos császár-úl 53. Telefon: 27-67 ós 79-85.1 ÁMON ANTAL és FIAI kövezőmesterek, út-, csatorna- és betonépitésl vállalkozók. Földműnk*. — vágányfektetés. ----- Mészkőbánya. VI II., Futó-utca 10. Telefon: József 3-85.
