Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1926-02-03 / 5. szám

5 Budapest, 1926 február 3. Megindultak a részletes tárgyalások a főváros beruházási kölcsöne körül Krausz Simon és Norton kap.tény tárgyalásai a főváros vezetőivel — Bizalmas tanácskozás Sipőcz polgármesternél — Teljes megnyugvás van a külföldön az ország gazdasági helyzete felöl Amint jeleztük, megindultak azok a tárgya­lások, amelyek egyfelől a Speyer-bankház, más­felől a Morgan-csoport ajánlata alapján a főváros beruházási kölcsönének felvételére irányulnak és amelyek egyre konkrétabb jelleget öltenek. A Speyer-bankház részéről újra Budapestre érkezett Norton Richárd, a bankcsoport teljha­talma képviselője és több Ízben beható tárgyalá­sokat folytatott dr. Ripka Ferenc főpolgármester­rel, majd Sipőcz polgármesterrel és dr. Csupor József pénzügyi tanácsnokkal. A Morgan-csoport nevében pedig pénteken délben, épp a pénzügyi bizottság ülése alatt, Krausz Simon kereste fel Sipőcz polgármestert és egy óra hosszat tárgyalt vele a főváros részére nyújtandó kölcsönről, amelyet a Morgan-csoport — mint a Fővárosi Hírlap már közölte — nagy vonásokban két hét előtt előterjesztett. Krausz Simon látogatása után, amint érter- sülíink, Sipőcz polgármester magához kérette a városházi pártnak a pénzügyi bizottság ülésén Megírtuk annakidején, hogy a: fővárosi kölcsön külföldön úszó kölcsönkötvényeinek felvásárlására, amihez az ostendei egyezmény értelmében joga van a fővárosnak, a tanács a Sacelláry-bankháznak adott megbízást. Ezt a tevékenységét a bankháznak azon­ban már az .akció kezdetén abba kellett hagynia, mert nem bizonyult rá alkalmasnak. Amint értesülünk, a közelmúltban a Pesti Ha­zai Takarék vette át a Sacelláry cég szerepét és csendben, kisebb tételekben veszi vissza a szükséges darabokat. Kétségtelen, hogy a Pesti Hazai a maga internacionalis összeköttetéseivel ezt a mandátumot zökkenés nélkül, sikerrel fogja megoldani és ellen­súlyozza a Sacelláry-megbizatásnak esetleges kelle­metlen hatásait is. Az elmiult hét első napjain, január 25-én dél­ben járt le az a pályázat, amely öt fővárosi kis- lakásos pavill'Onra szólt és amelyre e'zuttal a tiz legfontosabb iparág adta be ajánlatait. A Fővárosi Hírlap megírta, hogjy mintegy ’ötszáz ajánlat érkezett be, de az árajánlatok között igen sok esetben 200 százalékos árkülönbözet is mutatkozik. Egész héten lázas munka folyt a középitési ügyosztályban és még külön szolgá­latra is berendelték a tisztviselőket, hogy az árajánlatok átvizsgálását megejtsék. A munkála tokát ennek dacára sem sikerült a hét végéig be­fejezni és igy ma még a részleteket nem lehet ismerni. A nagyvállalkozók mellett tömegesen jelentkeztek a kisiparosok és közöttük akadtak olyanok is, akik még a bántpénzt sem tudták le­fizetni. Pedig! tudnivaló, hogy a középitési bizott­ság a pályázatban feltüntetett 5 százalékos készpénzbiztositék letételétől hallgatólagosan eltekintett és hogy a kisiparosság helyzetén könnyítsen, az eddig bevált gyakorlatot követi és biztosítékul értékpapírt és garancia-levelet is ellogad. Az összehasonlító munkálatok befejezése után az albizottság még a héten kijelöli a legelőnyö­sebb pályázókat és mihelyt ez megtörtént, a most szereplő tiz iparágnak ismét alkalma lesz pályázni, mert ujabb öt fővárosi bérház munká­lataira azonnal kiírják a versenytárgyalást. A jelenlevő vezetőférfiait, akikkel hosszabb időn át folytatott intim eszmecserét a két kölcsönajánlat elvi és gyakorlati lehetőségeiről. A két propozició nyilvánosságra kerülése most már nem késhet soká, annál kevésbbé, mert a pénzügyminiszter is súlyt helyez arra, hogy a külföldi tőkének ezt a korholy és spontán érdeklődését a főváros vezetősége és pártjai kellő megértéssel fogadják, annál inkább, mert a jelenjegi atmoszférában az angol és amerikai tőke érdeklődésének nemcsak pénzügyi, hanem politikai jelentősége is van. A Fővárosi Hírlap értesülése szerint dr. Ripka főpolgármesternek rövidesen alkalma lesz arra, hogy a pénzügyminiszterrel a két kölcsön­ajánlat dolgában konkrét és részletekbemenö eszmecserét folytasson és a főváros és az állam érdekeit teljes összhangba hozza, még mielőtt a szorosan vett szaktanácskozások kezdetüket vennék. Annakidején a Fővárosi Hírlap elsőnek mutatott rá arra, hogy teljességgel lehetetlen volt az az elhatározás, amellyel éppen az egyébként szimpa­tikus Sácelláry-cégre ruháztak egy ilyen diszkrét és fontos missziót, holott tekintélyes régi pénzintézetek is készséggel vállalták volna ennek a tranzakciónak a lebonyolítását. Nem tudjuk, miért kellett hónapokig tartani, amig a főváros is rájött arra, hogy Sacelláry- val bakot lőtt és nem tudjuk, nem érte-e olyan káro­sodás e rövidlélegzeiii összeköttetés alatt is a fővá­rost, amiért valaki felelősséggel tartozik. Teljes világosságot követelünk ebben az ügyben, ahol valóban nemzetközi érdekek forogtak kockán, világosságot még akkor is, ha a diszkrét homály el­oszlatása bárhol is alkalmatlannak tetszenék. harmadik öt bérházra vonatkozólag ez a íiz iparág körülbelül négy hét múlva jut abba a helyzetbe, hogy pályázhass,ön. Általában azt hi­szik, hogy a második és harmadik épületcso­portra kiírandó pályázatoknál az ajánlatok nem lesznek olyan divergálok és az iparosok sokkal reálisabb ajánlatokkal fognak már szerepelni. Még mindég a Baross-listák! Az ipari érdekeltségek körében az elmúlt napok­ban újból erős izgalmat váltott ki az a tapasztalat, hogy a városházán a Baross-listák még mindig fon­tos szerepet játszanak. Ismeretes, hogy a Baross- listák ellen általános volt a felzúdulás és ennek a fel­zúdulásnak a hatása alatt a törvényhatósági bizott­ság több tagja követelte, hogy a Baross-listák eltűn­jenek és érjen véget végre-valahára az a szellem, amely ezeket a Baross-listákat megszülte. Annakide­jén hivatalos nyilatkozatok is hangzottak el. amelyek egyrészt kétségbevonták a Baross-lista létezését, másrészről pedig igen komoly fogadkozásokat hallot­tunk arra vonatkozólag, hogy a jövőben a vállalatba- adásoknál nem lehet más irányadó szempont, csal: a közszállitási szabályzat parancsai és a főváros jói megfontolt érdekei. ígéreteket tettek arra, hogy fele­kezeti és politikai szempontok a munkálatok váilakú- baadását többé iráni itani nem fogják. Annál nagyobb, elkeseredést váltott ki tehát gazdasági körökben az, hogy a Baross-listák létezése még mindig kisért. Ez a körülmény éppen a szocialista bizottsági tagokat ösztönözte arra, hogy a Baross-listák eltörlésének jogos követelését újból szóvá tegyék. A pénzügyi bi­zottság pénteki ülésén ebben az értelemben Biich- ler József szólalt fel és konstatálta, hogy a Baross- listák még mindig érvényben vannak, holott nem szabad tiirni azt, hogy akár vallási, akár politikai szempontból osztályozza a város azokat, akik vá­rosi munkálatokban részt akarnak venni. Magában a középitési bizottságban is megállapították, hogy a Bu- ross-lista fenntartása igazságtalan és jogtalan. Igaz­ságtalan és jogtalan volt ez akkor is, mikor a Baross- lista. életre kelt, annál inkább jogtalan ez ma, amikor a főváros közgyűlésének többsége liberális és demo­kratikus elveket vall. Az V. kerületi választmányban illetékes nyilatkozat hangzott el. amely határozottan igazolja, hogy igenis, van még Baross-lista. Ugyan­csak ez az illetékes nyilatkozat bizonyítja azt is, hogy a tanács a főváros tisztviselőitől megvonta azt a. jo­got, hogy a Baross-Iistától eltérjenek. Ez a leleplezés kétségkívül szomorú világot vet arra, hogy a tanács miképpen hajtja végre azokat az utasításokat, ame­lyeket a közgyűlés, vagy az egyes nagyfontosságu bizottságok adnak. Remélnünk Kell és velünk együtt Budapest egész iparostársadalma reméli, hogy mi­után a Baross-listát nyílt színen tűzre vetették, a ta­nács ennek az igazságtalan és jogtalan numerus clau- susnak az alkalmazását titokban, suba alatt sem fogja tovább fenntartani. A közgyűlés ama tagjai körében, akik ennek a Ba.ross-listának igazságtalanságáról meg vannak győződve, nagy a felháborodás a leleplezés után és most tokozod figyelemmel fogják ellenőrizni, hogy a többség akarata ebben a tekintetben is érvé­nyesüljön. Megkezdik a Széna-téri vásárcsarnok építését. Annál .fontosabb az, hogy az ilyen igazságtalan megkülönböztetés a váltakozók között egyszersmin- denkorra véget érjen, mert a főváros a kislakásos bérházak építésén túl, ujabb nagy építkezéseket is tervez. A városházán megvan a szándék, hogy a nagy építkezési programúiból már az idén annyit megvaló­sítsanak, amennyit csak a főváros pénzügyei megen­gednek. Elsősorban arról van szó, hogy a budai ol­dalon, a Széna-téren ujabb vásárcsarnokot építenek. Budának ez a. része nagyon távolesik a Batthyány­ién vásárcsarnoktól és igy a Széna-téren nagy, nyílt piac fejlődött ki az idők során. Ezt a nyílt piacot akarják megszüntetni azáltal, hogy uj vásárcsarnokot építenek. Ez a vásárcsarnok a Drasche-féle telken épülne fel és a telekrendezés munkáját a főváros már Újítsa meg előfizetését és győzze meg polgártársait, hogy a városi politikában csak úgy tud eligazodni, ha a Fővárosi Hírlap -ot olvassa. 600 millió koronáért bérbe is adta. Ennek a hónapnak a végére ez a telekrendezés, amelyen 150 munkás dolgozik, már be is fejeződik. Közben azonban a fő­város tanácsának uj ötlete támadt és pedig az, hogy a Budai Torna egylet sportpályáját, amely az uj telefon- központ épülete alatt terül el, helyezik át a Drasche- féle telekre, viszont a Drasche-féle telekre tervezett uj vásárcsarnokot a Budai Tornaegylet mai sportpá­lyáján építik fel. A tanácsnak az a szándéka, hogy mielőbb megkezdi az uj vásárcsarnok építését, hogy ezáltal el lehessen tüntetni a Széna-teret elcsúfító bódékat és a nyílt piacot. Az állami építkezések lit emlékezünk meg arról is, hogy1, a jövő héten kiírják három uj állami ház építésének pályázatát is. Az apropriációs javaslatban hat­millió aranykoronát vagyis 87 milliárd papirko- ronát vettek fel építkezési célokra. Ennek áz összegnek felét a már befejezett biéihházak cí­mén vették fel a javaslatba. Az összeg másik fele, 3 millió aranykorona, az idei költségvetési esztendő tulajdonképpeni építkezési programm- jának, a 300 egyszobás és 130 kétszobás lakás­nak a megépitélsére szükséges. Ez hat uj állami bérháizat jelentene, 'amelyeknek építkezési pro­gramija már teljesen készen áll. Ezeknek az építése átnyúlik az uj költségvetési esztendő első felére is, vagyis az 1926-ik év második felére. Ezekbe a házakba még ebben az esztendőben be lehet majd költözni, miért az épitkezéisek rövi­desen megkezdődhetnek. Eddig három tervezet érkezett be, amelyeknek az elbírálása most van folyamatban és minden valószínűség szerint már a közeli napokban megtörténik az intézke­dés a három épület munkálatainak kiírására vo­natkozólag. A Pesti Hazai Takarék vásároltatja a főváros külföldön úszó kötvényeit Kudarc érte a Sacelláry-bankház kísérletezését Méí motf Ij vftzür a Bsrojs-üíío öijértste Vállalkozási biztosítókul értékpapírok és garancia levelek És szolgálhatnak. — A napokban ujabb öt hérhá berendezési munkálataira írnak ki verseny- tárgyalást. — Megkezdik a Széna-téri vásárcsarnok építését. — Állami épít­kezések is lesznek.

Next

/
Thumbnails
Contents