Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-02-03 / 5. szám
Tizenötödik évfolyam Ara 5000 kor, Budapest, 1926 február 3. 5. szám. Előfizetési árak: Eeész évre 20 pengő = 250.000 kor. Félévre 10 pengő= 125.000 kor. ÁLLANDÓ MELLÉKLET: GAZDASÁGI HÍRLAP VÁROSI, POLITIKAI £S KÖ HETILAP ra.is.0s szeRKESjnő DACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI. kér., Sziv-utca 18. sz. Postaiak, csekk-számla: 40.424 Telefon: 137—15 szám Rövid körséta meggyőzheti az embert arról, hogy bármiként altathatják is az illetékesek a politizáló hajlandóságot, a politikai kombinációk, mint egy elaludni nem akaró rossz gyerek, folyton újra meg újra felsivalkodnak. A törvényhozás dunaparti tornyos palotájában bármi történik, a városháza rögtön reagál rá. Ha egy kicsit izgalmasabb lesz az atmoszféra a törvényhozás termében, akkor a városháza legszerényebb kis albizottságában is, szinte órák alatt, megtiizesedik a levegő. Megvan az akarat és megvan a szándék, hogy a pártok kikapcsolják a politikát akkor, amikor Budapest érdekében okosat, fontosat, hasznosat és maradandót akarnak alkotni; de az emberek idegrendszere mégis csak reagál valahogy az izgalmakra és ha a politizálás centrumából megindulnk a hullámok, a városházi urak idegei is azonnal felborzolódnak. Szereti hinni az ember, hogy ezek már csak utórezgései azoknak a szomorú korszakoknak, amelyek a háború óta egymást váltották a budapesti városházán és amelyek — mi tűrés-tagadás — csak politizálással teltek el. Mégis azt kell mondanunk, hogy Budapest lakossága akkor lesz csak igazán boldog, akkor törődnek majd csak igazán a városházán a polgárság és a munkásság sorsával, ha a parlamentben, bármilyen hullámokat vessenek is a politika aktuálitásai, ezek a hullámok megtörnek a városháza falain. A frankügy politikai hullámai nem túlságosan kavarták fel a városházi helyzetet. Pakots Józsefnek az a felszólalása, amely a frankügynek az iskolákban való pertraktálását rótta meg, helyénvaló volt és közmegelégedésre el is intéződött. Más, nagyobb megnyilatkozása az izzó politikai kavarodásnak nem igen volt a városházán. De a peltykák és a kombinációk valahogy úgy kavarognak mégis a felszin alatt, mint a meleg golf-áram a hideg tengerben. Az emberi kíváncsiság és a változatosság után való vágy, ha ugyan nem a hatalom után való áhitozás, nagy meny- nyiségben termeli ki a városházán is a pletykákat. Gróf Bethlen István kormánya ugyan szilárdan áll, de a városházi folyosókon és a tanácskozótermek bizalmas suttogó-sarkaiban mégis csak ott szállong a gondolat: hátha mégis kormány változás lesz... Ez a feltételes mondat nagyon sűrűn fordul meg mostanában a társalgók száján. És természetesen a feltételes mondat után a kombinációk árvize következik. Persze rögtön felvetődik a polgármester-kérdés és azonnal felsorakoznak a jelöltek a polgármesteri és az alpolgármesteri állásokra. Mondanunk sem kell, hogy minden ilyen kombináció a legteljesebb mértékben komolytalan dolog. Azért, mert Windischgraetz herceg frankot hamisított és Jankóvich ezredes hamis ezerfrankost akart elsütni egy amsterdami bankban, nem vetődhetik felszínre a budapesti városházán sem a nyugodtan alvó polgármester-kérdés, sem' egyéb olyan probléma, amely igy, vagy amúgy, a politikában gyökeredzik. Igazán nem tudjuk elképzelni, hogy néhány egzaltált ember ostoba kalandjának és csúf bűnügyének milyen befolyása lehetne arra, hogy ki legyen Budapest polgármestere. De még ennél is tovább megyünk: még ha igaza lenne is a politikai kombinációnak, hogy a kormány kebelében változá-, sok történhetnek, vagy esetleg más kormány kerülne is az ország élére: igazán nem tudnánk megmondani, hogy mi köze volna ehhez a budapesti városházának. Budapest székesfőváros közönsége a múlt esztendő májusában megválasztotta a maga törvényhatósági bizottságát, amelynek erőviszonyai azóta egy hajszállal sem változtak és nem is változhattak. Még abban az- elképzelhetetlen esetben is, ha az országos politikában változások és fordulások történnének, Budaa városházári pest törvényhatósági bizottsága a régi maradna, az erőviszonyok nem változnának és semmi ok nem lenne arra, hogy az a becsületes alkotómunka, amely — hála istennek — igen szép felkészültséggel megkezdődött, zavartalanul tovább ne folytatódnék. A budapesti városháza nagy feladatok előtt áll. Ezeknek a feladatoknak a megoldását á politikának még annyira sem szabad megakasztani, hogy komoly férfiak, a város lakosságának életérdekeit képviselő személyiségek a kombinációk gyermekjátékaival űzzék unalmukat. Égető problémák, húsba és vérbe vágó kérdések állanak előttünk, dolgozni és újra csak dolgozni kr 11 mindenkinek, a város lakossága érdekében. Ezrek vannak lakás nélkül, tízezreknek nincsen munkájuk, a város közüzemei a pusztulással küzdenek, a polgárság elviselhetetlen adóterhek alatt nyög, a város háztartása sokszáz milliárdos uj bevétel után áhítozik, a beruházások, a külföldi kölcsönajánlatok óriási horderejű kérdése sürgős megoldásra vár. Hosszu-hosszu idő után végre szerdán délután 4 órakor újra közgyűlést tart a főváros törvényhatósági bizottsága. Ennék a közgyűlésnek ia tárgysorozatán 46 programmpont szerepel. Ezzel azonban nem ér véget a közgyűlés, mert a tanács tagjai öt régebbi interpellációra válaszolnak. De egész sereg uj interpelláció is szerepel a műsororí, amelyeket a közgyűlés különböző pártjainak tagjai jegyeztek be. A közgyűlés tárgysorozata nagyon változatos, bár a nagyíon- tosságu témák meglehetősen hiányzanak a szerdai közgyűlés műsorából. A Szepesi Hitelbank telekvételét és a Mádor-kertre vonatkozó előterjesztést levették a napirendről A szerdai közgyűlésnek kétségkívül legfontosabb tárgya lett volna a Szepesi Hitelbank és a Nádor-kert ügye. Ezt az ügyet azonban a kisajátítási bizottság nem tárgyalta le és igy nem is kerülhet még a szerdai közgyűlés elé, mert a tanács előterjesztésével a kisajátítási bizottság után még a pénzügyi bizottságnak is foglalkoznia kell. A tanács javaslata, különben az, hogy ia közgyűlés vásárolja meg a szepesi hitelbank telkeit, négyszögölenként 260.000 koronáért, vagyis összesen 5212 millió koronáért. A Nádor-kert vételét a belügyminiszter már jóváhagyta és a vételárat a főváros az eladóknak ki is fizette. Ezt a vételt a baloldalról annakidején erősen támadták, azzal a megokolással, hogy a botanikus-kert létesítése, amelyet ott el akarnak helyezni, nem tartozik a főváros lakosságának legsürgősebb szükségletei közé. Ezzel szemben az előterjesztés, amely most járja a főváros bizottságait, megállapítja, hogy a Nádor-kert megvásárlásával a főváros igen jó vételt csinált, mert értéken alul vette meg a telekkomplexumot és a négyszögölenként 180.000 koronás vételárat, a belügyminiszter felhívására, a közmunkatanács hivatalos szakértője is felülvizsgálta és megfelelőnek találta. A négyszögölenként Való 12 aranykoronás vételár, figyelembe véve, hogy az aranykorona vásárlóereje erősen csökkent, tulajdonképpen nyolc békekoronát jelent. Ennek a telekvásárlásnak a jelen tő s é se akkor jut majd teljesen érvényre, amikor a főváros a botanikus kert céljaira átengedő területért közvetlen dunaparti telek birtokába jut. Hangoztatja végül az előterjesztés, Akadhat-e könnyelmű lélek, amely ilyen körülmények között a békés, a teremtő munkát kicsinyes játékokkal tartóztatná fel? Budapest lakosságának bizonyára megvan a maga politikai meggyőződése, bizonyára mindenki megalkotja magában a véleményt az aktuális politikai kérdésekről, de a politikai kérdések eldöntését senki sem várja a városházától. Az utolsó hét súlyos politikai izgalmakat váltott ki az ország- házában, megeshetik, hogy a következő hetek még izgalmasabbak lesznek, de előre is ki kell építeni a védőgátakat, amelyek megakadályozzák, hogy a politika. pusztitó-tiize a városházára is átharapódzék. Történjék bármi ott, ahol politikát csinálnak, lángoljanak bár az égig a szenvedélyek, aki Budapest népének küldötteként átlépi a városháza kapuját, annak a kapun kívül kell hagynia minden politikai szenvedélyt. Történjék bármi, Budapest városatyáinak szeme előtt ne lebegjen más, mint az, hogy lakást kell építeni a lakástalanoknak, munkát kell adni a munka- nélkülieknek, pénzt kell teremteni a város háztartásának és fel kell építeni mindazt, amit az utolsó évtized lerombolt. hogy ia főváros e telek megszerzése révén olcsó áron jutott olyan városrendezési probléma megoldásához, amelyet már régen tervez. Házat vesz a Műszerüzem A közgyűlési tárgyak között szerepel ia Műszer- üzem házvásárlása is. A Miiszeriizem a köztudatban, de legfőképpen az iparosság körében ugy_él, mint a főváros legfölöslegesebb üzeme. Hogy azonban a főváros a Müszeriizemet az iparosság nagy elkeseredésére még sem akarja megszüntetni, annak eleven bizonyítéka, hogy most meg akarják vásárolni azt a házat, amelyben a Müszerüzem működik. Ezt a házat d főváros az 1916. esztendő elején vette bérbe a Grafikai intézet és számlakönyvek gyára rt.-tól. A Nagydiófa-utcai házért a fővárosnak 2700 millió koronát kell fizetni és ezt a vételárat már az ingatlantulajdonos részvénytársaság is elfogadta. Ugyancsak hajlékhoz jut még a kelenföldi plébániatemplom. a cisztercita-rend gimnáziuma és rendháza is. Erre a célra a főváros 'három telket vásárol a Vil- lányi-uton és- a Ménesi-ufón. A három telek együttesen 1670 millió koronába kerül. Kossuth szobra Évtizedekkel a legnagyobb magyar államférfi, Kossuth Lajos halála1) után végre ugyilátszik komolyan hozzáláttak .ahhoz, hogy emlékét ércben örökítsék meg. Az Országház-téren elhelyezendő budapesti Kossuth-szobor elkészítésével csekély tizennyolc esztendővel ezelőtt a főváros tanácsa Horvay Jánost, a nagy művészt bízta meg. A szobor gipszmintája már 1913-ban elkészült. Azóta szó sem igen esett Kossuth budapesti szobráról, hacsak imitt-amott a sajtóban valamely túlbuzgó újságíró nem siirgetelőd- zött. Az idén a főváros a szoboríaragási költségeket, 850 millió koronát, tehát az összes költségek körülbelül egyharmadát kívánja felvenni a költségvetésbe. A költségek többi részét a következő két esztendőben irányozza elő a főváros. Ha a szerdai közgyűlés, ami kétségkívül megtörténik, megszavazza a 850 milliót, akkor a tanács azonnal megbízza Horvay Jánost a további munkálatok 'elvégzésével és újjáalakítja az 1909-ben alakult Kossuth-szobor bizottságot, hogy .az ellenőrizze a munkálatokat. Az árvízkárosultak és egyebek A főváros szerdai közgyűlése különben 500 millió segélyt fog megszavazni az árvízkárosultak számára, akik már ezt az összeget nyilván meg is kapták. Ez a közgyűlés intézi- el a munkanélküliek kaFelállítják Kossuth szobrát, segítik az árolz- károsultakat és - szaporítják a oégrehajtákat Változatos tárgysororat a szerdai közgyűlésen
