Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-08-18 / 33. szám
Tizenötödik évfolyam Ara 5000 kor. Budapest, 1926 augusztus 18. 33. szám. Előfizetési árak: Egész évre 20 pengő = 250.000 kor. Félévre 10 pengő—125.000 kor. ÁLLANDÓ MELLÉKLET: GAZDASÁGI HÍRLAP VAROSL POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI. kér., Sziv-utca 18. sz» Postatak. csekk-számla: 40.424 Telefon: 137—15 szám István királv impjáltál Széni István Hete lett az idén. Nemcsak méreteiben, de jelentőségében is megnövekedett az ünnep, amely mindenkor vallásos és nemzeti nagy napja volt a magyarságnak. Ripha Ferenc főpolgármesteré az érdem, hogy kimondotta: legyen ez az ünnep az egész magyarságé, Szent István Hete legyen olyan periódusa Budapestnek és az országnak, mely megsokszorozza az idegenforgalmat és beláthatatlanul összekapcsolja a magyar nemzet fiainak érzését. István király történelmi jelentőségét, amellyel a magyar alkotmány fundamentumát vetette meg, az ország minden társadalmi osztályú és minden vallású lakosságának méltányolnia kell. István király nemcsak a keresztény vallás hívévé tette a magyarságot, de belekapcsolta ezt a nagyszerű népet a nyugati kultúrába is. A magyar állameszme legnagyobb alakjának ünnepét üljük, a magyar állameszme ama legnagyobb alakjáét. akit az egész magyar nemzet magáénak vall. * Szent István ünnepének színhelye pedig Budapest székesfőváros. Nem véletlen ez. Nemcsak azért illeti meg ezt a várost, hogy az ország itt ünnepelje Szent István emlékezetét, mert Budapest az ország fővárosa. Szent István király igenis, Budapesté is volt. Hiszen Szent István építtette 1015. körül az úgynevezett Fehér Egyházat, Sziiz Mária tiszteletére ama hely szomszédjában, amelyet — mint Belae Regis Nótárius mondja — Árpád fejedelem takaríttatott el. Ugyancsak Szent István 1022-ben Óbudán Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére egyházat és prépostságot alapított, amelyet azonban csak Szent László fejezett be. De még többet is jelent Budapest számára Szent István király. Hiszen ő volt az, akitől Pest városa, amelyet akkoron nagy kereskedést űző bolgárok, majd németgyarmatosok laktak, a királyi város szabadalmait nyerte. íme, a bűnös Budapest, melyet Magyarország első nagy és szent királya, a nyugati civilizációt keletre hozó István király alkotmányának egyik legszebb kiváltságával, a szabad királyi várossá való emeléssel tüntetett ki... * És kegyelettel őrzi ez a város Szent István emlékezetét. Őrzi emlékezetét és emlékét, ereklyéit is. Itt őrzi ez a város Szent István keztyüjét, cipőjét és harisnyáját. Itt őrzi ez a város a koronázási köpenyt, amelyre István király hitvese, Gizella kiráyasszony hímezte leheletesen finom selymével a keresztfára feszített Krisztus képét. Itt őrzi ez a város a szent koronát, amelynek értékesebb, szentebb felét II. Szilveszter pápa küldötte a nagy királynak. Királyok felkent homlokát itt érinti ez a korona, amelynek ötvenhárom zafírja, ötven rubinija, egy smaragdja és háromszázharmincnyolc igazgyöngye ma is és örökkön Magyarországot fogja jelképezni. És itt őrzi végül ez a város a szent király jobbját, amelyet, mikor István királyt szentté nyilvánították, 1083-ban felnyitott sírboltjában épen találtak. Az ötvenes évek alig ismert nevű költője, Vida József, írta meg talán a legszebben, hogy mit jelent ez a szent jobbkéz a magyarnak: Sok jótéteményt gyakorlott István jobbkezével, S azt a jutalmazó Isten Nem is feledé el: ös Budában az ereklye Most is romlatlan még, S tisztelete nem szünend meg, Míg él a magyar nép. A katholikus vallás szentjének, a magyarság megtérítőjének, a nyugati kultúra megalapozójának és a legnagyobb magyar államférfinak emlékezetét üljük. ö volt a magyar állam igazi megalkotója. A földet Árpád szerezte, de a magyar társadalmat István Wrály alapította meg. A Szent István létesítette államszervezet fénykorában a királyi hatalom az egyedül létező hatalom ♦®lt az államban. Ebből fejlődött ki a diadalmas magyar alkotmány, amely az angol után a legrégibb és a legtökéletesebb. Az ő művéből jött létre a Szent Korona közjogi fogalom, személyiségén felépülő államjogi rendszer. A magyar nép az államot, mint az összesség érdekében szervezett társadalmat, mint szerves egységet, mindenkor a Szent Koronában látta megtestesülve. Ehhez képest a Szent Koronát úgy fogta fel, mint egyfelől a magyar államiság jelképét, szimbólumát, amely kifelé, más államokkal szemben a magyar nemzet szuverénítását, nemzetközi önállóságát jelképezi; másfelől személyesítve, mint a nemzetben gyökerező, a királyt és a politikai értelemben vett népet, a nemzetet együtt megillető közhatalom birtokosát. A Szent Korona örök és szent misztérium, amelyben benne rejlőnek tekinti a magyar mentalitás a főhatalmat. Amikor nálunk a Szent Korona közjogi fogalma, személyisége, vagy ami ezzel egyet jelent, misztériuma kifejlődött, ez adta meg az állami szervezet talpkövét, fundamentumát. Szent István király rakta le a magyar államiság alapjait. Örök hála és örök dicsőség illeti meg érte. * Hatalmasabb, tisztább, nemesebb történelmi alak aligha akad a magyar históriában arra, hogy a maga nimbuszában egyesítse az egész és osztatlan magyar nemzetet. Hála és köszönet illeti meg Ripka Ferencet, azt a férfiút, aki céljául tűzte ki, hogy a történelem- I nek ezt a páratlanul kimagasló alakját állítsa oda, zavaros időik elmúltával, új idők küszöbén az egység, az egymás megértése után vágyakozó magyar nemzet ideáljának. Százszorosán áldott az az ünnep, amely a maga páratlan összefogó erejével, a nemzeti egység szent lobogóját bontja ki. Szent István áldást hintő örök jobbja, Szent István mindent egyesítő szent koronája ennek az ünnepnek a szimbólumai. Benne van ebben az ünnepben minden, ami után vágyakozunk. Hiszen Szent István egyesítette magában az Isten iránt való vallásos hódolatot, a magyar nemzet egységét, az idegenből származottak egyenjogúsítását a magyarsággal, a magyar erényeknek a nyugati kultúrával való kipallérozását, a magyar társadalom megépítését, Budapest szeretetet és kivételes jogokkal való felruházását. Van-e a magyar történelemnek még egy olyan alakja, aki a nemzeti nagyság számára annyit alkotott volna, mint István király? Benne van az ő munkájában mindaz, ami után ma is vágyva vágyódunk. Vagy nem vágyódunk-e a magyar egység után, amelyet Szent István megalapított? A tökéletes és tiszta demokrácia után, amely alapja volt államalapító nagy müvének? Nem vagyunk-e büszkék és boldogok, hogy nagy ideálokat adott a pogány magyarságnak, amely keresztényi hitében növekedett naggyá? Nem neki köszönhetjük-e, hogy bekapcsolt bennünket a művelt nyugatba, amelyhez fűző szálainkat most szeretnénk minél szorosabbra kötni? És nem legszebb álmunk, nem legolthatatlanabb vágyunk-e, hogy Szent István koronája ismét ékes lehessen azokkal a gyöngyökkel és drágakövekkel, amelyeket, fájdalom, ideig-óráig elveszítettünk? Lehet-e nagyobb ünnepe a magyarnak, mint Szent Isftán Hete. Ezek a gondolatok ejtsék meg maguknak a Szent István Hét minden résztvevőjét. Ezeket a gondolatokat hirdessék a_ szónokok minden szószékről és ezeket a gondolatokat terjesszék Budapest népében, az ország, a külföld, az elrablóit vidékek zarándokaiban. Ezek a gondolatok kapcsolják össze Budapestet a vidékkel, az egész országot elszakadt véreinkkel. És ismétlődjék meg most már minden esztendőben Szent István Hete, amelynek minden évben növekednie kell fényben és pompában, meleg belső érzésben, Szent István nagy művének tiszteletében. Az ország népe tanulja meg megbecsülni Budapest lakosságát, amely ime egész lelkesedéssel öleli magához a vidéket, amelyet rossz szándékkal el akartak idegeníteni tőle. Az ország népe jöjjön el minden esztendőben Budapestre és lássa meg, hogy milyen büszkesége neki ez a város, amely mértföldes léptekkel halad a Szent István által kijelölt irányban: a nyugati civilizáció diadalmas útjain. Tudják meg és tartsák emlékezetükben, hogy ez a város a kapocs, amely bennünket a mivelt világgal ös.szcfiz, ez a város az ország kirakata, amelyet joggal bámul meg minden ország szülötte. Ne felejtsék soha, hogy Budapest a maga kulturális nagyságával, gazdasági erejével, pazar szépségeivel és magyar erkölcseivel reprezentánsa ennek az országnak. Zarándokoljanak el ide minden esztendőben áldani a szentet, az államalapítót, akinek nagy eszméit legelsősorban Budapesten át látja megvalósulva a művelt világ. És mi budapestiek boldogan öleljük keblünkre a magyar vidék fiait és minden vendégünket, aki Szent István Hetén ellátogat hozzánk. Megmutatjuk nekik, hogy Szent István bolgár kereskedőiből és német gyarmatosaiból milyen színtiszta magyar várost csinált a történelem és csinált a magyar levegő, amely a színtiszta magyar vidékekről áramlik a főváros felé. Megmutatjuk, hogy hű őrzői vagyunk minden magyar ideálnak, a magyar államiságnak, a magyar jognak és magyar tör fénynek, a magyar erkölcsnek és magyar becsületnek. Megmutatjuk és bizonyítjuk, hogy jó kezekre bízta az ország Szent István áldott jobbját, Szent István dicső koronáját és a keresztfára feszített Krisztus képével hímzett királyi palástját. Sssent István Irta: ár. Riplca Ferenc Budapest székesfőváros főpolgármestere, a Szent István ünnepet- rendező bizottság elnöke Budapest székesfőváros Szent István ünnepére meghívja a magyar nemzet minden tagját. Szent István egyesítette lélekben a magyart. Az ő emléke egyesítsen újra bennünket. Szent István teremtett egy középponti vezető erőt a nemzeti élet számára. Középponti vezető szerepet visz a nemzet életében Budapest székesfőváros. Azért méltó ez a hely Szent István emlékének és eszméinek ünneplésére. A magyar nemzet legjobbjai törekedtek arra, hogy ezt a várost a magyar élet központjává tegyék. Kálmán József, a több, mint száz évvel ezelőtt elhalt nagy író mondta ki először, hogy Pestet irodalmi középponttá kell tenni. Ezt a tervet Kisfaludy Károly valósította meg. Petőfi politikai tekintetben is a nemzet vezérévé emelte Pestet. Az elnyomatás idején innen indult meg a szellemi felszabadító hadjárat és itt tették a koronát I. Ferenc József fejére. Ettől fogva Budapest a magyar élet állandó vezérlője lett. Baross Gábor nagyszerű közlekedési programja a forgalomnak is teljesen középpontjává tette Budapestet. A háború kitörése óta megnehezedett az érintkezés a főváros és a vidék között. Még súlyosabb lett a helyzet az összeomlás és a forradalmak után. Ekkor már nemcsak anyagi, hanem erkölcsi nehézségek is támadtak Budapest és a vidék között. De ne feledjük el, hogy Szent István óta minden nagy emberünk a nemzeti egységre törekedett. Akik ellenséges táborokra bontották az országot, azok okozták mindig ennek a hazának a vesztét. Szent István emléke hív és ez az emlék parancsolja, hogy egyek legyünk. Barátságos kézadásra közeledjünk egymáshoz. Miért mennénk egymás ellen fegyverrel, ha egy hazának fiai vagyunk? Szent István szellemének egyesítő ereje egyesítsen bennünket!
