Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-08-11 / 32. szám
Budapest, 1926 augusztus 11. 3 Körséta a városházán Ripka főpolgármester huszonnégy órája Budapesten — A bé/ate/epi minisztertalálkozó és a polgármester-kérdés — A vurstli meg a Váczi-utca Ripka Ferenc főpolgármester huszonnégy óráig Budapesten tartózkodott. Külföldi útjáról tért haza és huszonnégy óra alatt rengeteg munkát végzett el. Dolgai végeztével pedig elutazott Fonyód-Bélatelepre, ahol tovább piheni egy esztendő gazdag munkájának mérhetetlen fáradalmait. Ismételjük, hogy huszonnégy órát töltött a főpolgármester Budapesten, sok munkát is végzett, de még ennél a munkánál is lényegesen több az a kombináció, amellyel ittlétét kö- rülöntötték. Az újságírók valósággal rohamot xendeztek a főpolgármester ellen. akit a kérdések özönével árasztottak el. A fölületes szemlélő azt hinné, hogy mindennek az oka a nyári eseménytelenség. Pedig ez nem így van. Az idei nyár elég eseménydús, hiszen politikában pártalakulások, a külpolitikában nagy események tarkállanak, hetenként az öngyilkosok és pedig érdekes öngyilkosok légiója vonul fel, sőt a gazdasági élet sem mozdulatlan. Ha tehát a főpolgármester egynapos budapesti, megjelenése is szenzációt keltett, annak oka nemcsak a főpolgármester kimagasló egyénisége, hanem az is,.hogy a városházán nagy események vetik előre árnyékukat. Ezek között az események között is talán a legnagyobb érdeklődésre az őszi polgár mesterválasztás és tisztujítás számíthat. A polgármesterkérdés megoldása még igen messze, a távolban ködlik. Minden ellenkező híreszteléssel szemben kétségtelen, hogy sehol és semmiféle megállapodás nincs még. De tudni kell, hogy minden, ami eddig történt, provizórikus volt. A közgyűlés pártjai között Ripka főpolgármester bölcsessége és ügyessége esetenként paktumokat I hozott létre. Minden kérdésben külön kellett megegyezni. Ennek a provizórikus állapotnak akkor lesz vége, ezeknek az ad hoc tárgyalásoknak és paktumoknak akkor lehet majd csak búcsút mondani, ha átestünk a polgármesterkérdés megoldásán. Akárkit emeljen is a közbizalom a polgármesteri székbe, ez csak úgy történhetik, hogy a választás nyomán teljes nyugatom iöiiön létre. Ha olyan ember kerül a polgármesteri székbe, aki az összes pártok, vagy legalább is a pártok többségének bizalmát bírja, akkor végre kialakul a közgyűlésben is egy stabil helyzet. Akkor többé nem lesz szükség minden kérdés körül a külön alkudozásra, mert hiszen a polgármester személye és az állandósult politikai megegyezés tiszta helyzetet teremt, amelyben minden párt és minden egyén meg fogja találni a maga megállapodott helyét. Ezért fontos a polgármesterkérdés és ezért fűztek annyi kombinációt Ripka Ferenc főpolgármester budapesti megjelenéséhez, valamint azokhoz a miniszteri látogatásokhoz, amelyeket a sajtó a főpolgármester fonyódbélatelepi villájába jósol. * Amikor Ripka Ferenc főpolgármester Ángyán Béla miniszteri tanácsost látogatta meg, a sajtó képviselői kérdésekkel ostromolták meg. Az érdeklődő újságíróknak elmondta a főpolgármester, hogy külföldi tartózodásáról hazaérkezve egyetlen napra jött Budapestre és utazik tovább Fonyód-Bélatelepre. — Szabadságidőmből, — mondta a főpolgármester — még két hét van hátra. Ezt az időt szokás szerint a Balaton mellett töltöm el. Szeptember eleién Azután munkába állok. Természetesen az újságírók kíváncsisága legelsősorban a miniszterelnök balatonfonyódi látogatására terjedt ki. Hetek óta jelennek meg a hírek, amelyek aról szólnak, hogy Fonyód-Bélatelepen a főpolgármesternél valami kisebbrendű „minisztertanácsot“ tartanának. Ezeknek a fantasztikus híreknek a cáfolataként Ripka Ferenc főpolgármester a következőket mondotta: — Én ma jöttem haza és most éppen azért jártam a sajtófőnök úrnál, hogy érdeklődjem, történt-e valami fontosabb dolog távollétemben. Holnap már Bélatelepen leszek és mint értesülök, a miniszterelnök Somogy megyében látogató körúton van és tud arról, hogy én Bélatelepen leszek. Ha meglátogat, én nagy megtiszteltetésnek fogom venni. Azt azonban kijelenthetem, hogy nincs szándékunk semmiféle politikai tanácskozásra. Nem tudom, miképpen terjedhettek el a bélatelepi tanácskozásról szóló hírek. Tanácskozásról ugyanis nincsen szó, legfeljebb arról, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök és Vass József népjóléti miniszter megtisztelnek Bélatelepen látogatásukkal. A miniszterelnök útitervét azonban nem ismerem és így bélatelepi látogatásának időpontját sem tudom megmondani. Az újságírók ezután megkérdezték a főpolgármestert, hogy mi igaz azokból a hírekből, amelyek szerint ő nem pályázik a székesfőváros polgármesteri állására. Ripka Ferenc főpolgármester erre a kérdésre a következő határozott kijelentést tette: — Ezek a hírek nem felelnek meg a valóságnak, illetőleg ez ügyben még nem döntöttem. Ha a törvényhatósági bizottság azt fogia helyesnek találni, hogy én a polgármesteri székben dolgozzam, készséggel teszek eleget ennek a kívánságnak. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy a polgármesteri állásra meg fogjuk hirdetni a pályázatot és ez a hirdetmény augusztus 25-én már a főváros hivatalos lapiában is megjelenik. A polgár- mesterválasztást megelőzően a különböző pártok vezető tagjaival fogjuk ezt a kérdést letárgyalni. A sok fantasztikus híresztelésnek, amelyek az utóbbi napokban a sajtóban megjelentek és amelyek egyrészt talán a közönség körében is hitelt nyertek, a főpolgármester autentikus és határozott nyilatkozatával meg kell sziinniök. A bélatelepi minisztertanács a fantasztikum birodalmába tartozik és mindebből csak annyi igaz, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök és Vass József rrűniszterelnök baráti látogatásra mennek Ripka Ferenc főpolgármester vendégszerető házhoz. A polgármesterkérdés megoldásából pedig annyi igaz, amennyit a Fővárosi Hírlap eddig is mindig hangoztatott: megállapodás semmi tekintetben nincs és nem is lehet mindaddig, amíg Ripka Ferenc főpolgármester a pártok vezetőit közös tanácskozásra nem hívja. hogy ott azután kiderüljön az, hogy ki az a férfiú, áki felé a közbizalom irányul. A hétnek azután nem is igen volt más eseménye. Legfeljebb arról kell megemlékeznünk még, hogy két olyan kérdés szerepelt a napirenden, amelyek a város lakosságának egy-egy igen tekintélyes csoportját joggal izgatják.. Az egyik kérdés a városligeti mutatványosok ügye. Nem új kérdés. Körülbelül egv évtizede annak, hogy a Vurstlinak a Népligetbe való kitelepítése körül éppen a Fővárosi Hírlap hasábjain folytak a legerősebb harcok. Most megint kiújult ez a harc és a derék mutatványosok minden erejükkel bizonyítják, hogy a főváros számára ötmilliárdnál nagyobb jö- yedelmet jelent a Vurstli, mert magáért a telek- bérért az elmúlt esztendőben a mutatványosok 1100 milliót, vigalmi adóért 1500 milliót, villamos- világításért 577 milliót, vízdíjért 226 milliót, rendőrségi engedély díjakért 471 milliót, jövedelmi és kereseti adóért 614 milliót és a főváros tulajdonát képező kőbódék tatarozásáért 630 milliót fizették ki. Ezzel szemben. — mondják a mutatványosok — het- venötmilliárd költséget jelentene a főváros számára. ha komolyan vennék a kitelepítés tervét. Ha a derék mutatványosoknak ez a mérlege helyes, akkor a főváros tényleg rossz üzletet csinál. Ám a kérdést nagyon meg kell fontolni és nem lehet szemet hunyni azok előtt az argumentumok előtt sem. amelyek azt mondják, hogy a Népliget éppen olyan jó hely a mutatványosok számára, mint amilyen a Városliget. És számolni kell azzal az argumentummal is. hogy amikor a Grassalkovichok a Városligetet a nép mulatóhelyévé tették, a Városliget legalább olyan messze volt akkor, mint amilyen messze ma van a Népliget. A mutatványosoknak pedig a távolság kérdése a legfőbb argumentumuk. Bevalljuk:, nehéz ebben a Kérdésben állást foglalni, mert nem lehet ismerni a tömegek hangulatát, csak remélni lehet, hogy a szórakozni vágyók nem igen szoktak pár kilométerre ügyet vetni és nem szokták magukat a mulatságtól egy háromezer koronás átszálló jegy miatt elriaszttatni. A másik, hasonlóan izgató probléma, a Váci-utca kérdése. Ezt sem lehet szentimentálizmussal elintézni. Elsősorban pedig nem lehet elintézni azzal a szentimentálizmussal, amely a sétáló közönség ruha- és ékszermutogató kedvét veszi alapul. Korzónak talán még inkább megfelelő lenne a Dunapart. bár az is igaz. hogy télen a víz felől jövő szél egy kicsit lany- hítaná a sétáló kedvet. A fontos itt az, hogy a Váci-utca kereskedelme menne itt tönkre. Ezt az utcát régi jellegétől megfosztani nagy kegyetlenség lenne és csak akkor volna szabad, ha az autóbusz számára nem akadna párhuzamos útvonal, amit pedig bőven lehet találni. Azt a kifejlett kereskedelmet. amely a Váci-utca igazi jellemzője, nem szabad egy autóbuszjárat kedvéért odadobni. Budapest legelőkelőbb üzletei vannak a Váci-utcában, amelyek világhíresek és amelyek mind tönkremennének, ha a sétáló közönséget a Váci-utcából eldirigálják. Az a harc elevenedik meg. amely a Kossuth Lajos- utca körül folyt, amikar a villamossíneket ezen az Károd nem lesz, árud nem törik, Sőt kirándulhatsz vele, ha kedved telik, Az utazást nem érzed addig, Míg kocsidon a gummi „Continental Elastic*. előkelő utcán át akarták vezetni. A helyzet azonban a Váci-utcában sokkal súlyosabb, mert a széles Kossuth Lajos-utcának a villamosközlekedés mellett is megmaradt a forgalma, amellett a Kossuth Laios- utcai villamosrelációra elkerülhetetlen szükség volt. Elképzelhetetlen azonban, hogy a váci-utcai autóbuszrelációt ne lehetne mással helyettesíteni. Egyelőre a közlekedési bizottságban Lobmayer Jenő tanácsnok azt a kijelentést tette, hogy ugyan erről a tervről még nem tud. de ha felmerülne is. határozottan ellenezné. Ez a véleménye Budapest minden polgárának is. ____ „ V SO C M C P ETimSSfg'syiáH* elektroieohnikai és r Lr műszaki vállalat Budapest, Vll.,Wesselónyl-u. 9. Telefon: József 92-38. Tervez és épít: Községi, uradalmi, ralamint magán jellegű magas és alacsony feszültségű elektromos telepeket és vezeték hálózatokat. Készít: Villamosvilágítás, jelző csengő és házitelefon bérén te- zéseket, kastélyok, villák, bérházak, valamint magán lakásokban. jBezHK svőRsy és fih| ! HSZTHhOSmunKHK SVÉRH j BUDAPEST, VII., BEÍIMI. 11. (saját ház) { j TELEFON: JÓZSEF 72—19. SZ. STERN És ROSENTHAL BUOAPESr, V., BÁTHORY Ü'.CR 19. • TELEFONHIVÓ 30-57. KÖZPONTI FŰTÉS, VÍZVEZETÉK, CSATORNÁZ ÁS ÉS BÁDOGOS MUNKÁK VÁLLALATA. AUTOGEN - HEGESZTÉS. LIFT F ELVONO IPAR ______ KsndiO'^Ifs és Horváth Budap est, VIII., Szentkirályi-utca 35. Telefon: J. 56-06 r Zúzán Bála Budapest B TELEFONI: H Telep: X., Füzér-u. 10. iroda: Martinovics-íér 4/b ■■ " JÓZSEF 80 06. Jft BAUER KAROLY ÉS FA (Csókás Gusztáv utóda) épület- és bútorasztalos-munkák üzeme Budapest, I, Városmajor-utca 35. — Telefon: T. 123—93. ) F II fT I fi ff I fi ele tratechniksi és möszaki vállalat U A I L II L h U BUDAPEST, Vili., BÉKÉS UCCU 1. SZ. (Omnia Mozgóval szemben) ------- Te lafon: József 1—54. Elektromos világítás, motorikus és gyengeáramú berendezések szerelése. Szerelés; anyagok ós é;ők raktáron. IKraszner József Cementárugyár Rt.j | Budapest, X, Kerepesiét 67. Telefon: József 52—72. TeUfon: József 52—72. rí Márványmozaiklapok, cementlapok, mindennemű fal- és padlóbur- Ü kóló lemezek állandó nagy raktára. Betoncsövek minden méretben | HUTTERER és KOSA $ ép tiki- m diszKÍ&ádogos, egásrecjügyi berendezési vállalat • ! Budapest, IV. kér., Magyar ucoa 42—44. sz. j 7SOLDOS MAGÁNTANFOLYAM Budapest, YTL, Dohány-utca 84. 4K__ Telefen: József 124-47. Előkészít polgári és középiskolai saagánvizagákra, érettaégirs GOLDBERGER és RÓNAI oklevél, gépészmérnök műszaki irodája Budapest, I., Fehé?várs-ut 21. sz. Telefon: József 60-48 Központi fütée, vízvezeték, csatornázás és egészségügyé bíreadezések vállalata HANTOS TESTVEREK R.-T. FESTŐ-, MÁZOLÓ- ÉS TAPETTÁZÓ - IPAR ÜZEME BUiAFIST, VI., HO mi EOS-UTOÄ 5. SZ. TELEFON LtPO f 994—51. --------------------- TELtfFON LIFÓT 986—23*
