Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-05-12 / 19. szám
Tizenötödik évfolyam 19. szám. Ára 5000 kor. Budapest, 1926 május 12.-11Í t rí ü LL- li Előfizetési árak: Egész évre 20 pengő = 250.000 kor. Félévre 10 pengő = 125.000 kor. ÁLLANDÓ MELLÉKLET: GAZDASÁGI HÍRLAP VÁROS!, POLITIKAI ÉS KÖ ■* mCLÖS SZERKESZTŐ DA CSŐ EMIL Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI. kér., Sziv-utca 18. sz. Postaiak, csekk-számla: 40.424 Telefon: 137—15 szám A polgárháború után nem lehetnek egy állam fiai olyan bizalmatlanok egymással szemben, mint amilyen mérhetetlen bizalmatlansággal néz ma egyik magyar a másikra. Nagy világrázkódáson, szörnyű földomlásokon mentünk keresztül és csak most van gyógyulóban a felbolygatott magyar lélek. A gyógyulást azonban mindenáron és minden eszközzel siettetni kell, mert a jelenségek, amelyekkel nap-nap után találkozunk, mind kétségbeejtőbekké válnak. Úgy nem lehet gyógyulni, úgy nem lehet egy nemzet testéből a betegséget kiűzni, hogy állandó bizalmatlansággal, féltékenységgel nézünk egymás kezére és vájkálunk egymás lelkében. Likvidálni kell a múltakat, de a béke csak úgy jöhet létre, ha engesztelékeny jóindulattal nézzük még a hibákat és a bűnöket is. A | gyógyulás csak' akkor következhetik el gyorsan, ha nem büntetni és megbosszulni akarunk, hanem ha az a szándékunk, hogy megtisztítsuk a közéletet, lehetetlenné tegyük a bűnt és újból jogaiba iktassuk a régi erkölcsöket. Akik bosszúhadjáratot indítanak, akik szadista kéjjel turkálnak a múltban, csak rossz szolgálatokat tehetnek, mert késleltetik a gyógyulást. Elhisszük, hogy jószándékok vezetik azokat, okik világosságot akarnak deríteni a városi és üzemi gazdálkodás utolsó esztendőire, de a legteljesebb objektivitást várjuk azoktól, akik bíráskodni akarnak, akik ité- letmondásra hivatottnak érzik magukat. Vizsgáljanak meg szigorúan mindent, de ne folyamodjanak erőszakos eszközökhöz, amelyek azt a látszatot kelthetik, mintha politikumot vegyítenének a vizsgálatba és mintha a jóvátétel helyett üldözni akarnának. Fertőzött levegő az, melyben megszülethetett a legutóbbi Beszkárt-aktabotrány. A vizsgálóbizottság ott ül bent az igazgatóság épületében és hónapok óta tiszteletreméltó munkát végez. Fájdalmas kára tehát az egész vizsgálatnak, az egész közélet gyógyulásának az olyan jelenség, amely rendőrségi közbelépéssel és a nagy leleplezés teljes fiaskójával végződik. Ilyen jelenségeknek nem szabad előfordulniok. Több bizalommal, több megértéssel, több jóindulattal kell kezelni a dolgokat, mert nem az a fontos, hogy botrányokat produkáljunk, hanem az, hogy rendet teremtsünk a városházán és megbékélést az egész közéletben. Nagyon miazmás még a levegő, amelyben az ilyen akíabotrányok megszülethetnek. Érdemes csak egyetlen hét történetébe belemarkolni és rámutatni a jelenségekre, amelyek megakadályozzák még mindig a komoly alkotómunkát. Lehet-e ott komolyan dolgozni, ahol mindenáron való lelep- j lezésekre törekszenek? Az aktabotrány mellett ugyanis ezen a héten a szociáldemokrata városi bizottsági tagok ellen is lehetetlen vád hangzott el. Lelkiismeretlen, gyűlölködő toll azt irta le a szociá- lista városatyákról, akiknek pedig eddigi működésűk minden megbecsülést megérdemel, hogy törvény ellenére pénzt fogadtak el működésűkért és milliókat vettek fel ezen a címen a munkásság filléreiből. Jelenléti dijakat akarnak szedni a várostól — mondja tovább a vád — és tapogatódznak, hogy a „szociáldemokrata takarékosság egy ciklusban hetven milliárdot zsebeljen be a közönség pénzéből.“ A szociálista városatyák rágalmazási pert indítanak és a lelkiismeretlen tollforgató bizton el is veszi büntetését, de ez a jelenség is bizonyítja, hogy az egymás megbecsülése .és az egymással való bizalom lehet csak alapja a becsületes együttműködésnek. Vagy emlitsük-e azt az ünnepi szónoklatot, amely a VII. kerületi keresztény kaszinóban hangzott el a párt előkelőségeinek jelenlétében. „Én minden minisztert kibírok, — mondotta az ünnepi szónok, — de Bethlent nagyon nehezen. Tiszát kikaparnám a tiz körmömmel, mert Tisza sohasem paktált le Ro- thensreinokkal és azt a képviselőt, akihez a legkisebb gyanú tapadt, azonnal lemondatta. De ma attól kell félni, hogy Petrichevicset szentté avatják.“ Ilyen hanggal, ilyen megbujtatott rágalommal nem lehet megtisztítani a közéletet és nem lehet békés együttműködést létrehozni. Csoda-e, ha ilyen körülmények között aktabotrányok keletkeznek, és csoda-e, ha a gyanúsításnak, a piszkolódásnak ilyen vezető példái után a lakosság széles rétegeiben nem lehet csendet, békét és nyugalmat teremteni. Vádak és rágalmak jobbról és balról, jobbfelé és balfelé. Bizalmatlansá Az a bizottság, amelyet Becsey Antal bizottsági tagnak a magánépitkezés támogatására és a lakástermelés fokozására vonatkozó indítványainak tárgyalására küldöttek ki, ezen a héten tartotta első ülését. Ezen az első ülésen Becsey indítványai közül a közalkalmazottak részére való társasház építését tárgyaló javaslatát beszélték meg. Több felszólalás után a bizottság elhatározta, hogy felkéri a város- építési ügyosztályt, hogy a főváros telkei közül jelöljön ki olyat, amely íársasház építésére alkalmas. Felkérték egyúttal Becsey Antalt és Fischer Józsefet, hogy a városépítési ügyosztály által javaslatba hozandó telekre készítsék el az ott létesítendő társasház tervét. Becsey Antal javaslatai ezek szerint a megvalósulás felé közelednek. Éppen ezért szükségesnek tartjuk Becsey nagyíontosságu javaslatának szószerint való bemutatását. Ez a következő: Becsey Antal Javaslata 1. Mondja ki a törvényhatóság, hogy a tulajdonában levő, vagy ily célból megszerzendő építésre alkalmas, közmüvekkel ellátott telkeit társasházak, vagy szövetkezeti házak záros határidő alatt való létesítésére örökbérletbe adni hajlandó. Az ily telkek 90 évre adatnak bérbe; bér fejében a mindenkori telekérték után az első 5 év tartamára 4%, azontúl a Nemzeti Bank mindenkori kamatlába lenne házbérnegyedenként térítendő. A telekérték a székesfőváros teleknyilvántartó hivatala által évenként lenne megállapítandó. 2. Az ily jellegű és a város telkein épülő társasházak létesítését előmozdítandó, mondja ki a törvényhatóság, hogy követelésének telekkönyvi biztosítása ellenében hitelgaranciát vállal a hátralékos építési tőketartozás, illetve a törlesztési részletek tekintetében, mégpedig abban az esetben, ha a) 2 szobás lakásoknál szükséges építési tőkének legalább 20%-a, b) 3 szobás lakásoknál 30% és c) 4 szobás, vagy annál nagyobb lakásoknál 40% az építtető lakásigénylö részéről mint készpénzhozzájárulás biztosittatik. 3. Mindaddig, amig a kötött lakásgazdálkodás folytán a köz- és magánalkalmazottak lakbérei a békebelinél alacsonyabb nívón állanak és igy a jelenlegi lakbérek és a szükséges törlesztési részletek között disparitás áll fenn, a város törvényhatósága a köz- és magánjobbról balfelé és bizalmatlanság balról jobbfelé. Ez a levegő nem alkalmas a gyógyulásra, a gyógyításra. Szálljon magába végre mindenki és érezzék meg már azok, akik a fórumon szerepelnek, hogy elmúlt az idő, amikor csak az érvényesült, aki nagyobbat tudott kurjantani, aki jobban meg tudta rágalmazni a másik fronton állókat és aki a leleplezések szenzációival kedveskedett a cirkuszra éhező tömegnek. Tanulják meg végre, hogy nem leleplezések, nem rágalmak, nem szenzációk, hanem komoly munka, becsületes egyetértés és egymás megbecsülése szükséges ahhoz, hogy a közélet szereplői valamit jelentsenek a gondokkal küzdő lakosság szemében. Eotrányok, rágalmak, leleplezések és szenzációk helyett komoly kritikát, objektivitást és munkát és megint munkát várnak ott, ahol már eléggé megszen- •vedték a politika átkait. alkalmazottak fent ismertetett építkezése részére a kölcsön 4.5%-át meghaladó kamatterhest magára vállalja. (l.,_6. pontot is) mindaddig, míg a lakások kötött gazdálkodása teljesen meg nem szűnik. 4. A székesfőváros ily jellegű építkezések tekintetében teljes ellenőrzési és felügyeleti jogot biztosit magának úgy az építkezések financirozása, lefolyása, mint a kész épületek felügyeletének ellátása tekintetében is. 5. A székesfőváros törvényhatósága az ily jellegű építkezések jogviszonyainak törvényerejű szabályozása céljából szabályrendeletet alkot, amely egyfelől a székesfőváros és az építő felek közötti viszonyt rendeletileg állapítja meg; másfelől az 1924. évi XII. t.-c. (a társasház tulajdonról) általános rendelkezéseit, főkép a társasházak társtulajdonosainak egymáshoz való viszonyát és különleges jogállását szabályozza. 6. Biztosítsa a törvényhatóság’ az állam intézményes kooperációját, avégből, hogy a főváros lakásépítésének ügye egységes koncepcióban legyen lebonyolítható. Vállalja az állam a fentvázolt magán- épitési tevékenység elősegítésére a maga közalkalmazottaiért azokat a kamatterheket és hitelgaranciákat, amelyek révén a közalkalmzoítak a főváros tevékenységébe bekapcsolódhatnak. „Epstsera a magáratoké, az állam és a város pedig teremtsék meg az e!ő® feltételeket“ A Fővárosi Hírlap megkérte Becsey Antalt, hogy értékes előterjesztésének adja magyarázatát. Becsey Antal a következőket volt szives elmondani a Fővárosi Hírlap számára: — Vitán felül áll, hogy a lakástermelés minden szempontból égető feladat. Eldöntendő fontos kérdés azonban az, hogy ki építsen. Annyi bizonyos, hogy ebben a tekintetben csak kétféle lehetőségről lehet szó: vagy a magántevékenység termel lakást, vagy a közhatóságok. A magántevékenység azonban csak akkor jöhet kombinációba, ha a lakástermelés részére biztos és jól jövedelmező beruházást jelent. Erről pedig ma nem lehet szó. Igaz, hogy az illetékes hatóságok jelentős könnyítéseket biztosítottak úgy az építkezés módja, mint különböző adókedvezmények révén is; de hiszen ezek nagyjában a békeüdresl telkeken, vűresl tntfM, MibIézé fi nóifiBi ÉpiifÉ ti ciiffl otthonok as építkezések, ha a közhatóságok váFla5|ák a kamatterhek ama részét, amellyel a magántőke a beruházás lukrativitásánsk biztosítására tehermentesítendő — Beszélgetés Becsey Antallal a lakástermelés fokozására vonatkozó isid ásványáról
